Meglátogattuk képviselőinket, akik elmondták az udvarhelyi fiataloknak, mivel foglalkoznak a parlamentben, és most mik a legégetőbb gondjaink.

Fotó: TORNAI ISTVÁN

Az UIET szervezett bukaresti parlamentlátogatást egy diákcsoportnak, és naná, hogy velük mentünk. Hogy milyen volt? Arról majd később! Most arról mesélünk, min ügyködnek a nép házában Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba, az RMDSZ-frakció udvarhelyszéki képviselői.

Elsőként arról beszéltek, hogy mi is konkrétan a feladatuk képviselőként. Törvénymódosításokon, törvénytervezeteken dolgoznak szakbizottságokban, ezek a tervezetek kerülnek majd megszavazásra a parlament két házában.

Sebestyén Csaba elmondta: „ennek tulajdonképpen szimbolikus jelentősége van, mert vannak olyan törvények, amelyekben a képviselőház a döntő ház és vannak olyan törvények, amelyeknél a szenátus. Általában a kulturális és hagyományokkal kapcsolatos ügyekről a szenátus, míg a mezőgazdasággal, gazdasággal kapcsolatos ügyekről a képviselőház dönt, de minden esetben a képviselők terjesztik elő a törvénymódosítási javaslatokat”.

„Minden képviselő olyan szakbizottságba kerül, amihez ért. Én az infrastruktúra és szállításügyi szakbizottságban vagyok, építészmérnökként nyilván nem az egészségügyi vagy a jogi szakbizottságba kerültem” – magyarázta Benedek Zakariás. Elmondta azt is, hogy hétfőn, kedden és szerdán vannak Bukarestben, ekkor vannak ugyanis a szakbizottsági ülések és a plénumok, az idejük többi részét főleg irodáikban töltik, fogadóórákat tartanak. Benedeknek Udvarhelyen, Nagyszebenben, Medgyesen, Besztercén és Enyeden is van irodája.

Az általános bevezető után a képviselőket a jelenlegi problémákról kérdeztük, azokról, amelyek minket, udvarhelyieket is a leginkább érintenek.

Kiemelt problémát a vadkárok jelentenek,

erről Sebestyén Csaba beszélt bővebben. „Elég rég kínlódunk Udvarhelyszéken ezzel a problémával, fontos, hogy legalább sikerüljön felgyorsítanunk a kifizetéseket, most sikerült a törvény egyes cikkelyeit módosítanunk” – mondta a képviselő.

Eddig a gazdáknak bizonyítaniuk kellett, hogy 24 órából 24-et őrizték állataikat, de sok gazda nem rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel, így a módosítás alapján a vadásztársulásoknak kell mindent megtenniük a vadkárok megelőzésére. Az eddigi feltételek szinte lehetetlenné tették a vadkárok utáni kárpótlás elérését.

Eddig az sem kapott kártérítést, aki vadállat okozta személyi sérülést szenvedett, esetleg vadállat miatt szenvedett közúti balesetet, „erre is tettünk módosító javaslatot”, mondta a képviselő. Mint utólag kiderült, a törvénymódosítást el is fogadták, a vadállat okozta sérülésből származó jövedelemkiesést megtéríti az állam. A kifizetések ideje is rövidülhet, eddig a bukaresti környezetvédelmi hatóság fizette, ezután a megyei önkormányzatok megelőlegezhetik azt.

KRESZ, ami lesz

Benedek Zakariás egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottságában a KRESZ módosításán dolgoznak három hónapja. Úgy néz ki, ebben az ülésszakban nem fogják tudni előterjeszteni a módosító javaslatokat, hanem majd csak március elején. Azt is kiemelte, ha a módosítások átmennek, és 2019 júniusáig elfogadják őket, akkor is kell még kifutási idő nekik, 2020-ban léphetnek életbe.

Nem csak Udvarhelyen, az egész országban nagyon sokat kell várni arra, hogy sorra kerüljön a vizsgázó. Az elméleti és a gyakorlati vizsga között is sok idő eltelik, nem beszélve arról, ha elsőre nem sikerül. A képviselő elmondása szerint, amikor ő vizsgázott, az elméleti teszt után két órával már a gyakorlati próbatétel következett. Nem is tudná megmondani, hogy a jelenlegi rendszerben átmenne a vizsgán vagy sem.

A várakozási idő lecsökkentésén kívül szeretnék, ha rendőrök mellett akkreditált civilek is vizsgáztatnának, mert a rendőrök sok esetben egy háromnapos gyorstalpalót végeznek el, míg egy sofőriskola oktatójának sokkal nagyobb a tapasztalata. Benedek azt is el szeretné érni, hogy a gyakorlati órák száma 30-ról 40-45-re növekedjen.

A fent említett két problémán kívül kérdésünkre még felsorolt párat a képviselő, amelynek orvoslása fontos lenne. „A terelőút, az ipari park, a munkahelyek, a minimálbér, mert sajnos Hargita megye az átlagnál rosszabbul teljesít a kereset szempontjából, és emiatt nagyon sokan, akik elvégzik az egyetemet, Kolozsváron vagy Budapesten maradnak. Információim szerint leginkább azok mennek haza, akiknek a szüleiken keresztül van megélhetési lehetőségük. Én ezeket a gondokat mind a vadkárok elé helyezném” – mondta Benedek.

A két képviselő az orvosolandó problémák ismertetése után, de még a csoportkép elkészítése előtt örömét fejezte ki, hogy a fiatalok érdeklődnek a politika iránt, és külön kiemelték, hogy

Bukarestben is itthon vagyunk.

Nagyon jó állami egyetemek és munkalehetőségek vannak a fővárosban, bérezés szempontjából is, ezért ne tartsanak Bukaresttől, mondta a fiataloknak Benedek. Úgy látja, sok olyan szakma van, amit Bukarestben is úgy megfizetnek, mint a nyugati fővárosokban, és nem mellékes, hogy Bukarestben még mindig közelebb vagyunk a szülőföldünkhöz. „Nem annyira rossz itt az élet” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte érdemes kipróbálni a román fővárost, ha csak ideiglenesen is.