Nem adott helyt a marosvásárhelyi ítélőtábla Pethő Attila fellebbezésének, hanem részben jóváhagyta a bántalmazott fél, B. M. fellebbezését a székelyudvarhelyi bíróság március 24-ei döntése ellen, olvasható az igazságügyi portálon.
Mindenből több
A július 1-jei tárgyaláson az elsőfokú eljárás során kirótt büntetéseknél nagyobb mértékű szankciókat hagyott jóvá az ítélőtábla. A székelyudvarhelyi bíróság mind a zaklatás két válfaja (követés, megfigyelés és telefonhívás, üzengetés általi félelemkeltés, Btk. 208. cikk. 1, 2. bekezdés) esetében, mind pedig az ütlegelés és más erőszak vádja esetén a törvény által megengedett legkisebb börtönbüntetést választotta, ami így elsőfokon 6 hónap 10 nap szabadságvesztés volt, 2 év távolságtartás a sértett féltől és családjától, valamint 5.000 euró erkölcsi kártérítés plusz az 5.000 lej értékű perköltségek.
A marosvásárhelyi ítélőtábla azonban ennél jóval nagyobb büntetéseket szabott meg. Követés, megfigyelés miatt 4 hónap, telefonos üzengetés általi félelemkeltés miatt 2 hónap, ütlegelés és más testi sértés miatt pedig 1 év 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte az elkövetőt. A Btk. 39. cikkelye, b pontja alapján összevonták ezeket a büntetéseket, ezekből a legsúlyosabbat, az 1 év 10 hónap szabadságvesztést ítélték meg, amihez hozzáadódik a másik két vádpontban kirótt 6 hónapnak az egyharmada, vagyis 2 hónap.
Így összesen 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Pethő Attilát a B. M. elleni zaklatás, valamint ütlegelés és más testi sértés miatt.
Ezen kívül 5 évig tilos 100 méteres körzeten belül megközelítenie B. M.-t és családtagjait, lakását, munkahelyét. Elkobozzák a zaklatáshoz használt eszközöket (GPS-készülékeket például) és ki kell fizetnie a sértettnek 10 ezer euró vagy annak megfelelő erkölcsi kártérítést, ezen felül állnia kell a perköltségeket. A hatóságoknak értesíteniük kell a bántalmazott felet arról, hogy a bántalmazó szabadlábra került vagy megszökött. Az ítélet jogerős.
Még körözik
Pethőt június 20. óta jelenleg is körözi a rendőrség, miután június 17-én elrendelték a 15 napos előzetes letartóztatását, és a jogerős döntés után önként nem adta fel magát a rendőrségen.
Az ügyészség akkor arra a törvénycikkelyre hivatkozva kérte a letartóztatást, hogy felmerült egy újabb bűncselekmény gyanúja, ami forrásaink szerint a B. M.-val szembeni zaklatással kapcsolatos.
Forrásaink szerint a döntés kihirdetésekor azért lehetett szabadlábon, mert csak a tárgyalásra szólt az elfogatási parancs, kihallgatása után már nem tarthatták őrizetben, így kerülhette el az azonnali letartóztatását.
Pethővel szemben nem először rendeltek el a szabadságát korlátozó intézkedést, a vádlottat február 7-én már egyszer letartóztatták amiatt, hogy a hatósági felügyeletet rosszhiszeműen megszegte. A 30 napra kiszabható korlátozást egyszer meg is hosszabbították, az elsőfokú ítélet viszont a lejárta előtt megszületett, így szabadlábra helyezték.
