Három nappal a szerkesztőségünkbe való diadalmas bevonulás után Borbolyék újabb csatatervvel álltak elő: hibaigazítást kértek 18, azaz 19 pontban. Kérésüket elolvasva szörnyű volt azt látni, hogy egyetlen érvük sem áll meg a lábán, egyetlen pontban sem tudtak megcáfolni. 

Nézzük a részleteket! A helyesbítési kérés úgy épült fel, hogy kiemelt részeket az én szentegyházi anyagomból, és azokat megcáfolta (azaz szerette volna megcáfolni). Hogy könnyen követhető legyen, ebben az anyagban az én szentegyházi cikkem kifogásolt szöveg részeit idézőjelbe rakom, a megyei tanács hibaigazítását dőlt betűvel utána, majd az én megjegyzéseimet a végére. A pontosság kedvéért megőrzöm a megyei tanács számozását.

1.

„Volt Borbolyéknak egy nagy tervük. Hogy egy hatalmas turisztikai komplexumot építsenek a Hargitára, sípályákkal, szállodákkal, mindennel. A számok lenyűgözőek: 60 kilométernyi sípályarendszer, még egy annyi helyi sípálya, 73 kilométernyi út, 264 km erdei út, 262 km bicikliút, több száz szálláshely és sportlétesítmény, egy új honfoglalás a medvék birodalmában.”

Terve az érintett településeknek és a turisztikai szolgáltatóknak volt, hiszen 2009-ben ők kérték a segítséget a rendezési terv elkészítéséhez.

Nem a Hargitára vonatkozó rendezési tervről beszéltünk, hanem 19 közigazgatási egységet magába foglaló rendezési terv lett volna.

Ha nem a Hargitára vonatkozó rendezési tervről beszéltek, akkor miért volt a neve „PUZ Munţii Harghita”? Miért nem nevezték úgy, hogy „PUZ 19 unităţi administrative”? Elnevezik a projektet „Hargita-hegység rendezési tervének”, aztán fel vannak háborodva, és helyesbítést kérnek, ha valaki leírja, hogy a Hargitára akarnak valamit.

Azt, hogy ez nem Borbolyék terve volt, hanem a 19 település kérte, majd akkor hisszük el, ha látjuk a kérésüket. Kértem a kéréseket a megyei tanácstól, de nem küldték el, habár két más, kért dokumentumot átküldtek. Ez gyanút ébreszt. Lehet, hogy nem is a települések kérték a megyei tanácsot? Tény, hogy az elmúlt évtizedben csak Borbolyt láttam kampányolni ennek a tervnek az érdekében, csak őt láttam filmet készíteni erről, csak őt láttam helyesbítést kérni.

2.

„Hatalmas üzlet lett volna ez, rengeteg fontos ember, politikus és politikaközeli üzletember szeretett volna ott szállodát építeni, és lobbizott annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson.”

Az elképzelés köz- és magán beruházások lehetőségének biztosítása lett volna, fenntartható módon. Ebből a meggondolásból a szállások lent lettek volna megépítve, nem fent a hegyen, ezért is valótlanság azt állítani, hogy ott szállodákat akartak volna építeni.

Az első mondat nem cáfolat, leírják ugyanazt, mint én, csak másképp fogalmazva, és hozzáteszik, hogy „fenntartható módon”. Üres blabla, ami úgy tűnhet, hogy cáfolja az én mondatomat, de nem. A második mondatban azt állítják, hogy valótlanság az az állításom, hogy fent a hegyen szállodákat akartak. Én erre csak azt tudom mondani, hogy ők állítanak valótlanságot, mert igenis akartak fent a hegyen szállodákat.

Ezen a térképen, ami a rendezési terv ábrája, nagyon szépen látszik, hogy fent a hegyen (1350-1750 méteres magasságok között) vannak narancssárga foltok, melyeknél a jelmagyarázatban azt írja, hogy „Vegyes funkció: lakó+szolgáltatás”. Tehát szállókat is terveztek fel a hegyre, most hiába tagadják ezt.

3.

„De voltak olyanok is, akik úgy látták, hogy egy olyan világban, ahol a telek elfogyóban vannak, és a vizek eltűnőben, nem kellene szétbarmolni a hegyet működésképtelen sípályákkal, és természetromboló turizmussal. ”

A meglévő sípályákat akarták egybekötni, egybefüggő rendszerbe építeni, oly módon, hogy az üzemanyag szennyezést és a káros hatást minél inkább kiküszöböljék, az autókat lent tartsák stb. 

Jelenlegi mestertervben az álláspont Csák László szakértő szerint:

Itt is, mint végig ebben a cáfolatban, Borbolyék ködösítenek, keverik a szezont a fazonnal. Itt épp a régi terveket az újjal. Én a régi tervről, a Hargita-hegység rendezési tervéről írtam, amit írtam. Erre ők az új tervekről kezdenek beszélni, és küldenek egy filmet, amiben Csák László szakértő pontosan azt erősíti meg, amit én a forrásaimra hivatkozva a szentegyházi anyagomban leírtam: elfogyó telek, működésképtelen sípályák.

Borbolyék úgy hivatkoznak erre az új mestertervre, ebben a cáfolatban is, és a tanácselnök élő közvetítéses szerkesztőségi látogatásakor is, mintha egyértelmű lett volna, hogy van új terv. De erről pár emberen kívül senki nem tudott, ez a terv nem volt előtte közzétéve. A cáfolatukba belinkelt videót pontosan egy héttel a szentegyházi anyagunk megjelenése után, október 18-án töltötték fel.

A mesterterv pedig, amit Borboly a fejemhez vágott látogatásakor, öt nappal az anyagom megjelenése után, október 16-án lett feltöltve a Google Drive-ra, vagyis egy nappal Borboly látogatása előtt. Eljátsszák, hogy mi kellett volna tudjunk az új tervről, de az új tervet a szentegyházi riport leközlése után egy héttel tették közzé.

Az pedig, amit a régi tervről állítanak, hogy az autókat lent akarták tartani, szintén mese. A felvonók a hegyen létrehozott narancssárgával jelölt „falvacskákból” indultak volna, de ahhoz, hogy ezt valaki igénybe tudja venni, autóval fel kellett volna mennie ezekbe a hegyi üdülőfalvakba, akár a Vargyas völgyén, akár Ivóból a Madarasi Hargitáig, vagy valamelyik csíki faluból az első síközpontig. Ez tisztán látszik a fentebbi térképen.

4.

„A környezetvédelmi ügynökség úgy érvelt, hogy ekkora beruházást, több ezer turista befogadására alkalmas szálláshelyet nem lehet megvalósítani fent a hegyen, anélkül, hogy kanalizálás lenne.”

Több ezer turistáról nem beszélhetünk a Madarasi Hargita kapcsán.

Itt ismét keverik Borbolyék a szezont a fazonnal, mint ahogy a tanácselnök a látogatása alkalmával tette. Hol a teljes nagy hargitai tervről beszél, hol a Madarasi Hargitáról, annak függvényében, hogy mi az érdeke, és mit akar megcáfolni az én cikkemből. Mikor én a cikkemben a teljes nagy tervről beszélek, akkor jön ő, és azt mondja, hogy ott hazudok, mert ez nem igaz a Madarasi Hargita kapcsán. Itt is ez történik. 

De itt még akkor sem lenne igaza, ha csak a Madarasi Hargitáról beszélnénk. Ha megnézzük a tervezett rendezési tervet, kiderül belőle, hogy a jelenlegi 600 személyes kapacitáshoz képest + 4500 sízővendéggel számoltak. 

És most azt állítják, „több ezer turistáról nem beszélhetünk”. Nem-e? – ahogy a székely kérdi. 

5.

„A területtulajdonosok közül néhány úgy érezte, hogy rájuk akarják erőltetni ezt a projektet, és hogy ők másképp képzelik el a jövőt a Hargitán. Például a kápolnásiak és a szentegyháziak. ”

Ez az információ téves, hiszen 2021-ben, amikor új vezetés került Szentegyháza város élére, és kifejtette álláspontját, akkor a javaslatát figyelembe vettük, és kezdeményeztük a rendezési terv felfüggesztését. 

Ez az információ garantáltan nem téves, bármit is mondanak Borbolyék. Ha téves lenne, akkor nem állt volna keresztbe Szentegyháza, és nem kellett volna hogy lemondjanak Borbolyék a rendezési tervről.

6.

„A szentegyházi városvezetés határozottan úgy gondolta, és mai napig úgy gondolja: a Hargitát úgy kell fejleszteni, hogy lent legyen az elszállásolás, a vendéglátás és a szennyezés java, és fent legyen a vad természet, amiért a turista idejön.”

Ezt nemcsak a szentegyházi városvezetés gondolta így, hanem amikor ő álláspontot változtatott, akkor a tervben résztvevő többi szereplő is ezen az állásponton volt, hiszen számos tényező változott addigra már ahhoz képest, amikor a rendezési tervet kezdeményezték. Részlet egy 2020.06.12-i emlékeztetőből: “Borboly Csaba: De ha igazából ez elkészül, hogy onnan a kanyarból kabinos felvonóval az embereket felviszi, akkor nem kell kocsival az emberek felmenjenek. Azt gondolom, hogy környezetvédelmi szempontból is amit mi is szeretnénk, hogy az emberek felmenjenek, költekezzenek, majd lejöjjenek. Lehetőleg ne hagyjanak maguk után nyomot. Ezt a dolgot, ha meg tudnánk csinálni, s most probálunk lobbizni, hogy az elkövetkezendő 10 évben az Európai Uniós pénzek ügye olyan szinten alakuljon, hogy lehessen ilyen nagyobb beruházásokra pályázni EU-s pénzből. Ahhoz hogy lerakjuk a kabinrendszer SF-re az igényt nem tudom mire van szükségünk és milyen akadályai vannak, mi ezt le kell tennünk 19-én ha szeretnénk kapni rá pénzt.”

Ez nem cáfolja az én mondatomat, hanem igazolja azt. Tehát Borboly szerint is a szentegyháziak így gondolták, de kikéri magának, hogy ő hamarabb gondolta így.

Ha megnézzük ezt a gyönyörű Borboly-idézetet, meggyőződhetünk róla, hogy nem is a szentegyháziak álltak keresztbe, hanem maga Borboly Csaba, és csakis környezetvédelmi szempontokból. Most ezt higgyük el? Komolyan? Az a kanyar, amiről Borboly beszél, hogy odáig mennének fel autóval, az az a kanyar, amiről írtuk, hogy Benedek Lukácsnak területei vannak ott, és egy kis turisztikai falu épült volna oda a terv szerint. Ez már 1350 méter magasan van, a Madarasi Hargita aljában, tehát sokkal közelebb a csúcshoz, mint a faluhoz.

7.

„A rendezési tervet készítő céggel felbontotta a szerződést a megyei tanács, de a terveiről ejsze nem tett le teljesen, mert tovább terveztetik és engedélyeztetik a kanalizálást a Madarasi Hargitára.”

Annak ellenére, hogy Hargita Megye Tanácsa felbontotta a rendezési tervre szóló szerződést, szükségesnek és időszerűnek találta a szennyvízrendszer megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó 30950/2020.12.18. szerződés folytatását a Triocad Proiect Kft. vállalattal. 

Ezt a döntést az alábbi, jelenleg is érvényes tények alapján hozta meg Hargita Megye Tanácsa:

Jelenleg a Madarasi Hargita területén a szennyvízgyűjtés és -kezelés súlyos, megoldatlan problémát jelent, mivel nincs központi szennyvíztisztító telep és nincs kifejlesztett gyűjtőrendszer.

A központi szennyvízcsatorna rendszer hiánya miatt fennáll a Vargyas-patak szennyezésének kockázata.

Jelenleg a területen nincs kialakítva és üzemelő központi szennyvízcsatorna rendszer, ami arra kényszerítette a Madarasi Hargita turisztikai területén a tulajdonosokat, hogy  alternatív megoldásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy kompenzálják a hiányzó rendszert. Ennek eredményeként a területen található panziók az alábbi lehetőségeket alkalmazzák: egyik panzióból a szennyvizet egy olyan mini szennyvíztisztítóba szállítják és kezelik, amely a panziótól keletre, 50 méterre található, míg egy másikban a háztartási szennyvizet egy háromkamrás szennyvíztárolóban gyűjtik.

Ezen módszerek azonban nem képesek kielégíteni a terület szennyvízkezelési igényeit, különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy olyan egységek is vannak, amelyek nem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerekkel, így a szennyvízkibocsátások a területen található felszíni vizekbe (Vargyas-pataka) is ömlenek. Ez a helytelen szennyvízkezelés problémákhoz vezethet, különösen azért, mert a Vargyas-patakon két vízfelvételi pont található, mindegyik 4 l/s áteresztőképességgel, a Szentegyháza város fogyasztóinak ivóvízellátásához.

Telefonos egyeztetés nyomán kiderült, hogy a környéken működő, szennyvíz-elszállítással működő cégek közül a Harvíz Rt. szippantós autói nem jártak ki egyszer sem a Madarasi Hargitára ez ügyben az utolsó években. A Zetelakán működő Maxi Box Mixt Kft. szippantós autói évente egy pár klienstől visz el fejenként 9 köbméter szennyvizet. Több panzió is van, ahová soha nem hívják ki ezt a szolgáltatást végző céget.

Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy ez a vezeték egy Natura 2000 területen haladna át, konkrétan a ROSCI0090 és ROSPA0034 területeken, amelyeket a jelenleg is fennálló szennyezéstől védené a rendszer.

Hú, ez hosszú volt, és megint nem az én szövegemet cáfolta meg, csak saját magát fényezte okoskodással és elvitte a beszélgetést egy teljesen más irányba. 

Igen, a Madarasi Hargitán bajok vannak a szennyvízzel, ez igaz. Bizonyítékaim is vannak arról, hogy hogyan engedik ki a természetbe a vizet a pöcegödörből, szeretnék is egy anyagot írni erről, azért nem is írtam bele ezt az aspektust a szentegyházi anyagba. 

De attól még Borbolyék hibaigazítása terelés, és még mindig fenntartom a fentebbi állításomat, hogy úgy tűnik, Borbolyék nem tettek le tervükről, hogy beturizmusozzák a Hargitát. Mikor a szentegyházi anyagot írtam, csak jeleket láttam, amelyek utaltak erre, de most már bizonyítékunk is van, a Csák-féle mesterterv.

Borbolyék a részletekben is manipulálnak. Azt írják, hogy jelenleg „a szennyvízkibocsátások a területen található felszíni vizekbe (Vargyas-pataka) is ömlenek. Ez a helytelen szennyvízkezelés problémákhoz vezethet, különösen azért, mert a Vargyas-patakon két vízfelvételi pont található, mindegyik 4 l/s áteresztőképességgel, a Szentegyháza város fogyasztóinak ivóvízellátásához.” Na, hirtelen elkezdtek aggódni a szentegyházi ivóvízért. 

Nézzük csak, hány panzió szennyvize folyhat most a Vargyasba? Egy panzióé, a Pethőé, mert az van egyedül a Vargyas vízgyűjtőjében. A többi nem ott van. És egy Salvamontos házikóé, ami szintén Borbolyékhoz kellene, hogy tartozzon. De ezektől az épületektől a patakig hatalmas távolság van, tehát ha ki is szabadul valamennyi a szennyvizükből, ami nem szép, és környezetszennyező, és ejnyebejnye, az mégiscsak át kell folyjon pár ezer köbméter földön, mire leérkezik a patakba. Így szinte megtisztulva kerül a patakhoz, ha egyáltalán eljut odáig, és távolról sem olyan veszélyes a szentegyházi ivóvízre, mint a tervezett kanalizálás aknáiból baleset esetén kifolyó szennyvíz, ami közvetlenül ömölhet a patak vizébe. 

Persze, attól még nem kellene semmit kiengedni a természetbe, és itt merül fel bennem egy másik égető kérdés: ha Borbolyék tudják, hogy a panziók nem szállíttatják el szippantós autóval a szennyvizüket, amint azt állítják, akkor miért nem tesznek ez ellen? Miért nem jelentik a megfelelő környezetvédelmi szerveknél, hogy azok kötelezzék a cégeket a szennyvíz megfelelő elszállítására? Miért engem támadnak ezzel a problémával, ahelyett, hogy pikk-pakk rendet tennének ebben a kérdésben? A megyei tanácsnak is ugyanannyira kötelessége jelezni a hatóságok felé a környezetvédelmi problémákat, mint bárkinek. Sőt. „Protecţia mediului constituie o obligație a tuturor persoanelor fizice şi juridice” – mondja a törvény.

8.

„Egy rendezési tervre hivatkoznak, amiről azóta hivatalosan lemondtak, és sosem szereztek környezetvédelmi engedélyt hozzá.”

Rendezési tervről akkor mondhattunk volna le, ha az már el lett volna fogadva. Azonban ilyen nem létezett. Amiről lemondtunk az az a szerződés, ami folyamatban volt a rendezési terv elképzelésére vonatkozóan.

Tényleg érvnek tartja ezt a megyei tanács? Egy hegymászó csak akkor tud lemondani egy csúcsról, ha már meghódította? A felfelé haladó úton nem? Egy pasi csak akkor tud lemondani egy vágyott nőről, ha az már megvolt neki? S akkor egy hatóság miért ne tudna lemondani egy tervről annak a teljes engedélyeztetése előtt? Vagy Borboly Csaba miért nem tud lemondani egy szerkesztőségi látogatásról, míg nincs fent a vicces élő közvetítés a neten? S ha már a lemondásoknál tartunk, Borboly Csaba miért nem tud lemondani, még mielőtt megnyerné a következő választásokat?

9.

„És azt írják, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség engedélye alapján csak a szentegyházi rendszerre való rácsatlakozás megoldható. Az ügynökség egyik alkalmazottja cáfolja ezt, ők leellenőrizték az összes általuk kiadott iratot, és egyikben sem szerepel ilyen, hogy a szennyvizet le kellene hozni a szentegyháziba.”

Ez valótlanság. 

A Környezetvédelmi Ügynökség Szentegyházát és Kápolnásfalut jelölte meg a 5636/19.10.2020-as számú átiratában, mint lehetséges megoldást a kanalizálásra: 

“Soluționarea canalizării apei uzate din zona turistică Harghita Mădăraș … s-a ajuns la concluzia că soluția durabilă în dezvoltarea stațiunii Harghita Mădăraș o reprezintă realizarea sistemului de canalizare menajeră centralizată cu evacuare într-o stație de epurare autorizată (Vlăhița sau Căpâlnița, în funcție de situația de pe teren).”

A Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének (ANANP) Hargita megyei  Kirendeltsége 381/ST.HR./03.06.2020-as számú átiratában a következőt fogalmazza meg:

“În partea de reglementare propunem următoarea formulare: Evacuarea apelor uzate se va face preferabil într-o rețea de canalizare centralizata, conectata la cea mai apropiata stațiune de epurare a apelor uzate autorizate.”

A Környezetvédelmi Ügynökség és a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének fenti két javaslatát figyelembe véve, a szentegyházi megoldás van közelebb, 19,9 km-re, és ott van működő szennyvíztisztító állomás, amely alkalmas lehet a szennyvíz befogadására.

Valótlanságot írtam, állítja a megyei tanács. Én ezt határozottan cáfolom, tökéletesen idéztem a környezetvédelem alkalmazottját.

Szerintem ebben a kérdéskörben Borbolyék kavarják a szart. Bocsánat a kanalizálásos szakzsargonért. Bebizonyítom:

A SEAP-os kiírásban arra hivatkoznak, hogy a Hargita hegység rendezési tervének az engedélyezésekor a Környezetvédelmi Ügynökség azt írta az „aviz”-ba, azaz a láttamozásba, hogy csak úgy oldható meg a kanalizálás, ha Szentegyházára hozzák le. Ezt cáfolta a környezetvédelem alkalmazottja.

Erre Borbolyék hivatkoznak a 5636/19.10.2020 átiratra, amit maga Borboly fel is olvastatott velem élő közvetítésben.

De ez egyrészt nem az „aviz”, hanem egy álláspont, amiben van egy jegyzőkönyv-féle egy beszélgetésről, amin elhangzott valami. Másrészt pedig az hangzott el, hogy a szennyvizet egy már engedélyezett szennyvíztisztítóba lenne a legfenntarthatóbb levinni, Szentegyházára vagy Kápolnásra, a terepen fellelhető helyzet függvényében. A Natura 2000-es területeken és az ivóvízvédelmi övezeteken kívüli szállítással. Ebből hogyan tudták levonni azt a következtetést, hogy muszáj Szentegyházára levinni a Vargyas völgyén, ivóvízvédelmi övezetben? 

Aztán hivatkoznak valami ANANP-os dokumentumra, ami azt mondja, hogy a legközelebbi tisztítóállomásra kell vezetni a kanalizálást. De egyrészt az ANANP nem egyenlő az ANMP-vel, tehát ezzel a dokumentummal nem tudják cáfolni forrásom állítását, miszerint az ANMP nem írt olyat az engedélybe, hogy muszáj Szentegyházára vinni. Másrészt, csak úgy érdekességképpen teszem hozzá, a legrövidebb út a Madarasi Hargitáról Szentegyházára helyi forrásaim szerint nem a Vargyas völgyében vezet, ami kanyarog és szerpentinezik, hanem a tőle nyugatra lévő gerincen, az Oltárkő érintésével. Ezt leellenőriztem a térképen, és igaz.

9. (másodszor is)

„A rendszer bármilyen meghibásodása esetén az elszabaduló szennyvíz tönkreteszi a kiváló minőségű vizet.”

A munkálatoknak van minőségbiztosítása, amiért az illető hivatalok felelnek. Bármely víz, csatorna beruházás be kell tartsa a 930/2005-as számú Kormányhatározatot  (HG nr. 930/2005 privind protectia sanitara a instalatiilor de aprovizionare cu apa potabila).

Ez sem cáfolja meg azt, hogyha elszabadul a szennyvíz, tönkreteszi a kiváló minőségű vizet. Arra vonatkozik, ha megtörténik a baleset, akkor kit vonnak felelősségre érte. De attól még a balesetet ez önmagában nem védi ki. Ez csak üres duma, hogy valaki valamiért felel ebben az országban. Erre hivatkozni Hargita megyében, ahol szinte minden környékünkbeli megyei út leszakadt már, ahol a megyei tanács elnökét egy évtizede pereli a DNA, többek között azért, mert arra kérte a kivitelezőt, hogy ne tartsák be a tervben szereplő értékeket, ez kész csúfolkodás a megyei tanács részéről. 

Pontosan az ilyenek miatt vezették be a környezetvédelmi törvénybe az elővigyázatosság elvét, mondja egy környezetvédő ismerősöm.

Mert, ami meghibásodhat, az meg is hibásodik előbb-utóbb, amit el lehet lopni, azt ellopják előbb-utóbb, ami megévődhet, megévődik idővel. Ezért elővigyázatosságból jobb úgy engedélyeztetni a terveket, hogy minél inkább ki legyen zárva az emberi mulasztásból adódó baleset lehetősége a következő pár száz évre.

10.

„A szentegyháziak nem értik, miért pont az ivóvizüket szolgáltató patak völgyében kell lehozni a kanalizálást, miért nem egy gerincen, vagy egy másik falu irányába.”

A zetelaki környezetvédelmi közmeghallgatáson elhangzott, hogy lemehetne Ivó felé a zetelaki szennyvíztisztítóba a vezeték, és ezzel megoldódna az Ivó-i szennyvíz begyűjtése is. Itt meg kell vizsgálni a zetelaki szennyvíztisztító befogadó kapacitását.

A Környezetvédelmi Ügynökség Szentegyházát és Kápolnásfalut jelölte meg a 5636/19.10.2020-as számú átiratában, mint lehetséges megoldást a kanalizálásra: 

“Soluționarea canalizării apei uzate din zona turistică Harghita Mădăraș … s-a ajuns la concluzia că soluția durabilă în dezvoltarea stațiunii Harghita Mădăraș o reprezintă realizarea sistemului de canalizare menajeră centralizată cu evacuare într-o stație de epurare autorizată (Vlăhița sau Căpâlnița, în funcție de situația de pe teren).”

A Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének (ANANP) Hargita megyei  Kirendeltsége 381/ST.HR./03.06.2020-as számú átiratában a következőt fogalmazza meg:

“În partea de reglementare propunem următoarea formulare: Evacuarea apelor uzate se va face preferabil într-o rețea de canalizare centralizata, conectata la cea mai apropiata stațiune de epurare a apelor uzate autorizate.”

A Környezetvédelmi Ügynökség és a A Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének fenti két javaslatát figyelembe véve, a szentegyházi megoldás van közelebb, 19,9 km-re, és ott van működő szennyvíztisztító állomás, amely alkalmas lehet a szennyvíz befogadására.

Itt ismétlik magukat, de én nem fogom.

11.

„Kozma Lajos alpolgármester azt mondja, ők örülnének, ha Ivón keresztül feléjük jönne a kanalizálás. Mert ez egyrészt megoldaná nekik Ivó kanalizálását is, amit rá lehetne csatolni erre a rendszerre.”

Ez egy ötlet, ami nem működik, mert fel kellene vágni a megépített erdei utat stb. Erre vonatkozóan a község egy álláspontot küld Hargita Megye Tanácsa felé.

Ez megint milyen hibaigazítás? Bizonyítékom, hangfelvételem van róla, hogy Kozma Lajos ezt mondta. Akkor hogyan jönnek ahhoz Borbolyék, hogy hibaigazítsanak? Ha Borboly szerepelni akar gondolataival egy közmeghallgatásos tudósításban, akkor jöjjön el a közmeghallgatásra és mondja el ott, amit akar. Vagy egy élő közvetítésében mondja el a véleményét. De ne akarjon utólag belepofázni az én anyagomba, és ne akarja helyesbíteni egy olyan mondatomat, ami teljesen igaz.

12.

„A szentegyháziak és a környezetvédelmisek is említik, hogy az a gond ezzel a tervvel, hogy nincs benne más alternatíva a Vargyas völgyén kívül.”

Hargita Megye Tanácsa álláspontját nem tükrözi a megvalósíthatósági tanulmány a jelenlegi állapotában. Van egy feladatfüzet, amely nem határozza meg, hogy milyen irányba hozzák le a szennyvizet, ez a szerződött cég feladata, hogy három alternatívában megtalálja a legmegfelelőbbet. A megvalósíthatósági tanulmány jelenleg eljárási folyamat alatt van, Hargita Megye Tanácsa nem döntött róla, nem hagyta jóvá, és még nem fizetett semmit a szolgáltató cégnek. 

Tehát a megvalósíthatósági tanulmány a jelenlegi formájában nem tükrözi Hargita Megyei Tanácsának álláspontját, tekintettel arra, hogy a dokumentum még mindig csak az eljárási fázisban van. Az eljárási folyamat végén dönt arról Hargita Megye Tanácsa, hogy elfogadja-e az abban bemutatott alternatívákat vagy sem.

Nagyon értékeljük azt, hogy Szentegyháza lakói kifejezték véleményüket, és ezt Hargita Megye Tanácsa figyelembe fogja venni a megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyási folyamata során. Intézményünk mindig nyitott volt a közösség igényeire, ezért bocsátjuk konzultációra rendszeresen a terveinket és stratégiáinkat.

Ugyanakkor kiemeljük, hogy több rendben javasoltunk más megoldásokat arra vonatkozóan, hogy helyben, fent legyen megtisztítva a szennyvíz, lent a kanyarban tartály. 

2020.06.12-ei megbeszélés emlékeztetője: “Borboly : egy nagy tárolóhelyet (bazint), amit a Harviz behord időnként, van egy sirülő a szerpentinen ahonnan 7 km-re van Szentegyháza oda lehetne ezt tenni.” Amint az a megbeszélés emlékeztetőjéből is kitűnik, ezeket a megoldási javaslatainkat a jelen lévő környezetvédelmi és vízügyi hatóságok képviselői nem támogatták. Ahogy azt a Környezetvédelmi Ügynökség képviselője megfogalmazta a megbeszélésen: 

„Az a probléma, hogy nekünk van egy természetvédelmi hatástanulmányunk, tehát nem a környezetvédelem mondja hanem a tanulmány, hogy a Madarasi Hargitán így lehet tiszta környezetet teremteni ha a szennyvizet lehozzák valamilyen formában.”

A vízügy képviselője szerint: „van egy 2015-ben kiállított vízügyi engedély a PUZ Muntii Harghita-ra, amit Bukarest állított ki, ő azt írja, hogy központosított rendszer kell és levinni a szennyvizet Szentegyházáig, több semmit.” (104/03.2015)

Itt Borbolyék védekeznek, egy olyan kontextusban, ahol nem is ők vannak támadva. 

Az eredeti szövegben a szentegyháziak és a környezetvédelmisek kifogásolják, hogy a cég nem mutatott fel alternatívákat a tervben. Erre Borbolyék elkezdenek magyarázkodni, hogy a tanulmány nem tükrözi a megyei tanács álláspontját, és hogy ők ezt nem fizették még ki. 

Azt írják, hogy „Az eljárási folyamat végén dönt arról Hargita Megye Tanácsa, hogy elfogadja-e az abban bemutatott alternatívákat vagy sem.” Bocsánat, hogy megkérdezem, nem a Környezetvédelmi Ügynökség kellene ezt elfogadja? Vagy a megyei tanács fölöttük áll? 

Aztán beraknak megint valami gyanús Borboly-idézetet, amiből kiderül, hogy Borboly azt szerette volna, ha a nagy kanyarba (Csíki út elágazása) raknak egy tárolóhelyet, ahonnan a Harvíz behordja majd a trutyit a városba. Ez az a kanyar, ahova egy üdülőfalu volt tervezve a térképen, és amelyik környékén Benedek Lukács sok földet betelekkönyvezett. Hogy miért akarta Borboly, hogy itt legyen a Madarasi Hargita szennyvizének gyűjtőpontja, és nem fent a Madarasin például, nem tudhatjuk, csak azt, hogy ennek az ötletnek is az lett volna a kedvezményezettje, aki a kanyarban építeni akar.

13.

„A zetelaki nyugodt közmeghallgatáson megkérdem a tervező cég képviselőjét, hogy miért nincs más alternatíva, ha a SEAP-os közbeszerzés három variánst kért. Erre a szakember mosolyogva mondja, hogy az egyik alternatíva az, hogy ne csináljanak semmit, a másik alternatíva az, hogy ott helyben oldják meg a Hargitán egy víztisztító állomással.

A tervet böngészve meg is találom a semmitnemcsinálós alternatívát, ami úgy szerepel a tervben, mint a nulladik alternatíva.”

Három variáns van, az első kettő a Szentegyháza felé történő szennyvízelvezetés, a köztük lévő különbség technikai jellegű, a vezeték alapanyaga. A harmadik azt tárgyalja, ha minden marad a régiben változás nélkül.

Kiemeljük ismét, hogy ezek a cég ajánlatai, amit nem fogadott még el Hargita Megye Tanácsa.

A Megvalósíthatósági tanulmány elindítása óta megjelent a 714/2022-es kormányhatározat, ami szigorítja többcellás szennyvíz ülepítő tartályok üzemeltetését.  

(HOTĂRÂRE  Nr. 714/2022 din 26 mai 2022

privind aprobarea Criteriilor pentru autorizarea, construcţia, înscrierea/înregistrarea, controlul, exploatarea şi întreţinerea sistemelor individuale adecvate de colectare şi epurare a apelor uzate)

Itt megint magyarázkodnak, hogy nem fogadták el a cég tervét, amiben a három variáns az kettő, ami gyakorlatilag egy. Csak a vezeték alapanyaga változik. Rendben van, nincs miért erre időt pazarolni, nem is akartuk megvádolni a megyei tanácsot a cég hibáiért.

14.

„De nem ez a legnagyobb hibája, hanem a biztonságossága. Mert egy olyan rendszert akarnak kiépíteni 15 kilométeren át, amely 519 aknát tartalmaz. Ami gyakorlatilag 519 olyan pont, ahol a trutyi a természetbe juthat, a város ivóvízgyűjtő völgyében.”

Ez szándékos manipuláció és sejtetés, ami félrevezeti az olvasót. Építeni, kivitelezni csak a hivatalos előírások szerint lehet. Ha van egy negatív tapasztalat valahol, az nem azt jelenti, hogy a többi eset is hasonló kimenetelű lesz. Pl Tusnádfürdő esetén gond van az vízhálózattal, de ez nem jelenti azt, hogy az összes többi településen is hasonló gond lenne. Negatív esetek előfordulnak, de ez nem vonja maga után, hogy minden eset hasonlóan negatív kimenetelű lesz.

Ugyanakkor első fázisban csak megvalósíthatósági tanulmány készül, a technikai tervet csak a megvalósíthatósági tanulmány elfogadása után lehet készíttetni. A leírt technikai javaslat még nem elfogadott.

Nem érzem indokoltnak azt, ahogy Borbolyék nekem esnek, hogy ez szándékos manipuláció és sejtetés, ami félrevezeti az olvasót. Ez nem manipuláció, ez a valóság. A vízhálózattal nem csak Tusnádfürdőn van baj, hanem szinte minden településen. A kanalizálással pedig kivétel nélkül minden településen a környékünkön. Nincs olyan község, ahol ne lennének dugulások, ne szökne meg valahol a szennyvíz, vagy ne vezetnék bele az esővizet a szennyvízbe, vagy fordítva. Itt, Udvarhely környékén nem tudok olyan szennyvíztisztítót, amelyik megfelelő vízminőséget engedne ki. 

Ha pedig valami szinte minden településen problémás, akkor miért ne feltételeznénk, hogy itt is problémás lehet, és előre kérjük a biztonságossá tételét a rendszernek, a törvényben leírt elővigyázatossági elv alapján? Mi ebben a manipuláció, kedves Borboly Csaba és zenekara?

El lehet terelni a figyelmet ilyen manipuláció-gyanúsítgatásokkal, de attól még a tervezett rendszer biztonságossága nem javul, és a szentegyháziak továbbra is aggódni fognak az ivóvizükért.

15.

„A dokumentumban írja, hogy a vezetéket 1,5-4 méter mélyre helyeznék el a földbe. Csakhogy itt legtöbb helyen nem föld van, hanem szikla. A helybéliek emlékeznek: tíz éve, mikor a mikrovízierőmű csövét próbálták beásni ugyanebben a völgyben, voltak helyek, ahol nem sikerült pár centinél többet ásniuk a föld színe alá a szikla miatt, így lefektették a csövet a földre, s betakarták földdel.”

Sajnos a hatóságok nem ellenőrizték ezt az esetet, ahogy az akkori városvezetés sem. Egy beruházást a hivatalos szakszervek ellenőriznek, nem a kénye-kedve szerint épít bárki bármit ahová akar. Ha ez mégis megtörténik, akkor azért felel és szankciót von maga után. De ezt feltételezni egy jogállamban automatikus félrevezetés. 

A kanalizálás esetében valószínű, hogy a szakcégek találnának megfelelő technikai megoldást, amit az ellenőrző hatóságok is megfelelőnek tartanak (Építkezési felügyelet ISC).

Mi ez a mese már megint, hogy „ezt feltételezni egy jogállamban automatikus félrevezetés”?  Mióta kell nekem elhinnem, hogy ebben a “jogállamban” mindenki betart mindent, minden ellenőrző hatóság lelkesen ellenőriz, és valaki felel is valamiért, ami nem a tervek szerint sikerült? Ez egy olyan ország, ahol csak egyeseket ellenőriznek, és csak egyesek felelnek.

A vízerőmű építési engedélyét ki állította ki? Mivelhogy kültelken volt, ejsze a megyei tanács. S akkor most mi ez a szöveg, hogy „sajnos a hatóságok nem ellenőrizték le az esetet”? És hogy „egy beruházást a hivatalos szakszervek ellenőriznek”? Ők hol voltak, mikor azt le kellett volna ellenőrizni?

Borboly Csaba akkortájt teljes mellszélességgel támogatta Lénárd András vízerőműveit, konferenciákat szervezett a témában, és minden ellenzőt támadott. Többek között engem is, aki a Homoród-völgyi vízerőmű létjogosultságát kérdőjeleztem meg a helybéliek panaszai alapján. Most Borboly szintén mindenkit támad, aki a kanalizálás útvonalát megkérdőjelezi. Többek között engem is. 

Ha megépítik a kanalizálást, gyenge minőségben, akkor ki fogja garantálni azt, hogy nem rendeli el Valaki, hogy spórolják ki az anyagot a rendszerből? Ki garantálja, hogy nem lobbizik senki, hogy az ellenőrző hatóságok nézzék el ezt? Mi garantálja, hogyha ez utólag kiderül,  az érintett nem fogja egy évtizedig halasztgatni a peres eljárást, azaz a felelősségre vonást? Mert láttunk már erre példát ebben a „jogállamban”. S akkor mi ez az üres duma a jogállammal és a szankciókkal? És mióta számít félrevezetésnek, ha egy újságíró a valóságot írja, és nem a politikusi rózsaszín álmot festi le?

16.

„Kérdés, hogy fog kinézni a völgy, ha robbantgatni kezdenek. Hogy fogja ezt viselni a vízerőmű tíz éve lefektetett csőrendszere?”

Ezt jó lett volna megkérdezze az illetékes szakhatóságoktól.

Melyik szakhatóság képes megjósolni egy völgy jövendő kinézetét úgy, hogy azt sem lehet tudni, mennyi a szikla, mennyit kell robbantgatni, ki lesz a kivitelező satöbbi? Melyik szakhatósághoz kellett volna fordulnom ezzel a kérdéssel, és hogyan tudta volna az a szakhatóság kvantifikálni, számokban kifejezni az ismeretlen jövőt?

17.

„Hogyan fogja ezt viselni az út? A tervek szerint a csöveket végig az út alatt vinnék. Ez nem merül fel a közmeghallgatáson, de nem másodlagos kérdés: hány hónapig, hány évig lesz használhatatlan az építkezés miatt az út, amely összeköti Szentegyházát a Madarasi Hargitával?”

Ez egy sejtetés és rosszindulatú feltételezés, amely félrevezetheti az olvasókat.

Ha ők aggódnak egy erdei útért (lásd 11-es pont), akkor az jogos. Ha én aggódok egy útért, akkor az rosszindulat és félrevezetés. Ebben a megyében csak Borboly aggódhat egy útért, és csak ő tehet fel utakkal kapcsolatos kérdéseket sejtetés, rosszindulatú feltételezés és az olvasók félrevezetésének lehetősége nélkül?

18.

„Kérdéseikre a tervező elmondja: „sistemul este proiectat pentru dezvoltări ulterioare”. Tehát nemcsak a jelenlegi szálláshelyek kapacitását képes kiszolgálni a rendszer, hanem utólagos fejlesztéseket, értsd építkezéseket is. A rendszer kapacitása napi 100 köbméterre van belőve. Aztán azt is kiszedik belőle, hogy a szabványok 50 liter/nap mennyiséggel számolnak fejenként. Ez így összesen 2000 turista/éjszaka kapacitásra van tervezve, számoljuk ki gyorsan. Tehát Borbolyék nagy álmára van méretezve a kanalizálás, nem a jelenlegi hargitai kapacitásra. ”

Az hogy a megvalósíthatósági tanulmány milyen formában lesz végül elfogadva, az az összes jelenlegi tényezőtől függ, és a Madarasi Hargitára kell legyen méretezve.

A Madarasi Hargitán jelenleg gond van, ahogy fentebb is leírtuk, és a hatóságok is a szennyvíz problémájának a megoldását szorgalmazzák. Erre kell a megvalósíthatósági tanulmány megoldási alternatívákat bemutasson, és ennek az elfogadásáról lehet csak szó.

A “Borbolyék nagy álma” pedig nem a Madarasi Hargitára vonatkozott, hanem egy teljes, 19 közigazgatási egységet magába foglaló övezetre, amiről közösen lemondtak végül. Ezt belekeverni és azt sugallni, mintha a Madarasi Hargitára (“hargitai”) vonatkozott volna ilyen méretű elképzelés, félrevezetés.

Ez megint egy elterelő duma. És a zavarkeltés céljából ismét keverik a Madarasi Hargitát a teljes Hargitával és a 19 településsel. 

Amit akartam mondani a kanalizálásos cikkben, azt fenntartom: a Madarasi kanalizálása nem a mostani állapotra lett tervezve, hanem egy sokkal nagyobb kapacitásra, amit akkor érhettek volna el, ha megépültek volna a rendezési tervben fellelhető bővítések.

Ami sok az sok

Kb. ennyi volt az érvözön. Én belefáradtam. Mindenkinek joga van valamilyen szintű replikára, de arra nincs, hogy rabolja mások idejét, és a replika jogán megpróbálja félrevezetni olvasóinkat. Az, hogy hibaigazítást kértek, de a 19 pontból egyetlenegynél sem sikerült korrigálandó hibát felfedeznem, azt jelzi számomra, hogy Borbolyék csak a saját hangjukat akarják hallani, és azt szeretnék, hogy az övék legyen az utolsó szó. 

A hanghallatásnak is megvan a maga helye. Az általuk sérelmezett cikk egy tudósítás volt egy közmeghallgatásról, amely közmeghallgatáson Borboly nem vett részt. A megyei tanács szakemberei részt vettek, de nem szólaltak meg. Úgy érzem, ott kellett volna Borbolynak részt vennie, és szembenéznie a szentegyháziakkal, és megvédenie ezt a beruházást, nem utólag a szerkesztőségben ránk törnie az etikai kódexszel, vagy 19 pontban mellébeszélnie és rabolnia az időnket.

Ha Borbolyék erre az anyagra is hibaigazítást fognak kérni, ilyen mellébeszélős stílusban, sajnálom, de nem fogok már vele foglalkozni. Elég időt pazaroltam így is rá. Egyúttal elnézést kérek mindenkitől, aki ezt az anyagot kénytelen volt végigszenvedni, és azoktól is, akiknek a témáját a tervezett időponthoz képest két hetet halasztanom kellett Borboly szereplésvágya miatt.

A cikk megjelenését a Journalismfund Europe támogatta: