Fotó: SZÁSZ ZSUZSI

Öt nap alatt öt előadást tekinthettek meg az érdeklődők az inkubátorházban, a nagy Bizniszvitamin-maraton csütörtökén Borka-Balás Attila, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház megbízott igazgatójának előadása következett a COVID-19 vakcináról, pontosabban a vakcina és a vállalkozók kapcsolatáról. Vagyis következett volna, ugyanis az előadó nem tudott eljönni – jelentette be aznap reggel Szakács-Paál István, a Harghita Business Center igazgatója. Mint kiderült egy elcsípett beszélgetésből, ezzel nem csak a hallgatóságnak okozott csalódást: egy jelenlévő kórházi dolgozó kifejezetten azért jött el, hogy végre kapcsolatba léphessen a kórházmenedzserrel, mert hiába próbálkozik egy ideje.

Ha már így alakult, – az egy nappal korábban beoltott – Bíró Barna Botondot, Hargita megye tanácsának alelnökét kérte fel Szakács-Paál, hogy rögtönözzön egyet. Bíró végül a megyei oltási stratégiáról, a vakcina útjáról, az oltásközpontokról és saját tapasztalatairól beszélt, az egészségügyi vonalat mellőzve, mert úgy érezte, arról nem tudna hitelesen tájékoztatni.

– Kevesebbet beszélünk mostanában erről, de a koronavírus járvány még itt van, a napi új esetszámok is azt igazolják – kezdte előadását. 

Értesz magyarul?

Mivel a vakcinával kapcsolatban sem volt a kormánynak magyar nyelvű tájékoztatója, ahogy tavaly a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről sem, létrehoztak egyet és feltöltötték a korona.hargitamegye.ro oldalra, ahol az alelnök állítása szerint minden tudnivaló megtalálható: az oltással kapcsolatos tudnivalók, jelzések, határozatok, közöttük például a legújabb, amely a karanténkötelezettség eltörlésére vonatkozik. A külföldre vonatkozó szabályozások folyamatosan változnak az EU-ban, ezért az alelnök tanácsolja minden utazás előtt felkeresni az oldalt.

13 oltási központot

hoztak létre a megyében 10 településen, ezek közül többet Udvarhelyszéken. Keresztúron a sóskúti diákszálló, Szentegyházán és Korondon a kultúrotthon, Székelyudvarhelyen kettő van: egy a mozi épületében, és egy a bethlenfalvi kultúrotthonban. „Az oldalon megnézhetik, hogy a saját településükön mely oltásközpontba kell megkapják a vakcinát, amennyiben igénylik” – mondta, és ő is kihangsúlyozta, ez teljesen opcionális, az alkotmány sem engedi, hogy egy oltást ráerőszakoljanak valakire. Ugyanakkor megjegyezte, hogy különböző országok ettől még kérhetik a határon való átlépéskor az oltásigazolást, a saját állampolgáraik védelmében, hiába tiltakozott ellene a turisztikai világszervezet azzal, hogy a turizmus nagyon nehezen fog újra elindulni.

Tudtunk szerint csütörtökön még nem indultak be az udvarhelyi oltásközpontok, csak a kórházban felállított működik, ezt kérdésünkre Bíró Barna Botond is megerősítette, és hozzátette: ezért nem okol senkit. „Úgy tudom, hogy Székelyudvarhelyen a napokban kérték a közegészségügyi hatóságtól, és ők voltak is (terepszemlén – szerk.), hogy adják meg a működésre a jóváhagyást. Az önkormányzatok biztosítják a központokban a felszerelést, a kormány a vakcinát, és az itt dolgozók béreit, de az elinduláshoz a közegészségügyi igazgatóság engedélyére van szükség” – magyarázta.

A tervek szerint a következő két hétben minden oltásközpont el fog tudni indulni, és a szabályoknak megfelelően fog tudni működni. Azért is nyugodtabbak a közegészségügyi igazgatóságnál, mert azokban a városokban, ahol kórház van, mint Udvarhelyen is, van ideiglenes oltásközpont. Noha úgy tervezték, hogy ez csak az első fázisban szolgálja ki a kedvezményezetteket, és utána le fogják zárni, már felmerült, hogy ezeket a központokat is meghagyják a „nagyközönség számára”, de még nem született erről döntés. Az alelnök úgy tudja, megvannak a feltételek a két udvarhelyi központ elindításához (szerdáig kellett kialakítani ezeket – szerk.).

Sok esetben az önkormányzatok akkor szembesültek azzal, hogy milyen beruházásokat kell elvégezni, hogy megfelelő legyen minden egészségügyi szabályozásnak, miután már kijelölték az oltásközpontok helyét. Maroshévízen egy 200.000 lejes beruházást kellett elvégezni, újra kellett festeni a falakat, kézmosót, kagylókat, hűtőket vásároltak, ekkor még nem tudták a megyénél sem, hogy ezek a beruházások a helyi önkormányzatokat terhelik.

Milyen s mennyi?

Bíró Barna Botond arról is beszélt, hogy kétféle vakcina érkezik az országba: a Pfizer, illetve a Moderna. A kormány heti 150.000 dózisra kötött szerződést a Pfizerrel, de a nagy kereslet miatt a cég nem tudja ezt tartani, csak heti 90.000 dózist, ez sarkallta arra a kormányt, hogy a Moderna vakcinából is vásároljon, ebből heti 14.000 dózis jön. Hargita megye a Pfizert kapja – jegyezte meg.

Amikor elkezdődött a kampány, napi 20.000 dózist adtak be megközelítőleg, ez most már napi harmincvalahányezerre nőtt. Összesen körülbelül 300.000 ezer dózist adtak be országosan, mintegy 5 ezren a második, úgynevezett emlékeztető oltást is megkapták, amit az első oltás után 21 nappal kapnak meg az igénylők, és ezután nyolc nappal alakul ki a 95 százalékos immunitás. A Moderna vakcina esetében 28 nappal az első után kerül sor a második oltásra.

Az utaztatási és tárolási protokollról azt osztotta meg a megyei alelnök, hogy az országba érkező vakcinákat a bukaresti Cantacuzino Intézethez viszik, onnan osztják szét a katonai kórházakba, ahol mínusz 70-80 fokon tárolják, és az igénylések alapján osztják szét az oltási központoknak. A szállítást a csendőrség kíséri a megyehatárig, onnan a megyei rendőrség. Miután kikerül a vakcina a hűtés alól, 5 nap után lejár a szavatossága.

Korábban sok esetben nem stimmelt az igényelt és a kiküldött vakcinák száma, emiatt több dózist el kellett dobni. Az első fázisban a „protokoll az volt, hogy nem lehet másoknak beadni. Biztos hallottátok, hogy az egyik román megyében az egyik kórháznak a menedzsere úgy döntött, hogy a megmaradt dózisokat nem eldobja, hanem megkapja olyan, aki igényelné. Vizsgálatot indítottak ellene, de szerencsére úgy mellé állt mind a média, mind a közösség, hogy nem lett végül nagyobb probléma, ez arra sarkallta a kormányt, hogy gondolkodjon el, ilyen esetekben mit lehet tenni” – mesélt, majd 

rátért a saját tapasztalataira.

Miután megérkezik valaki az oltásközpont egyik termébe a személyazonossági igazolvánnyal, felveszik az illető adatait, majd ki kell töltenie egy kérdőívet egy orvos segítségével az egészségügyi állapotáról: milyen krónikus betegségei vannak, ha vannak, volt-e koronavírusos, allergiás-e valamilyen gyógyszerre, volt-e vérátömlesztése az elmúlt időszakban stb.

Utána átkerül az illető abba a szobába, ahol történik az oltás, majd egy másik, megfigyelő terembe, ahol 15 percet még megfigyelés alatt tartják, hogy lássák, van-e valami mellékhatás. Az alelnök tudomása szerint eddig körülbelül ötvenen voltak, akiknél kisebb mellékhatása volt: fájt, zsibbadt a karjuk, de nagyobb probléma nem volt. A negyedóra lejártával, megkapják a „diplomát”, és közlik a második oltás időpontját. Kiemelte, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk, nagyon sok módosított fotó kering az interneten, amivel azt próbálják bizonyítani, milyen elváltozásokat okoz az oltás. „Nem okoz, ez mese” – hangsúlyozta.

„Ez egy kis adag, nem fájt abszolút, hihetetlenül gyorsan megy, én nem is éreztem, hogy kaptam volna valamilyen injekciót tegnap délutánig. Amikor vezettem, éreztem, hogy a karomat nehezen tudom emelni, úgy éreztem, mintha befeszült volna az izmom, ami ma reggelre teljesen elmúlt” – osztotta meg tapasztalatait.

Ki kap, s ki nem?

Az oltás második szakasza veszélyeztetettségi szempontból van prioritizálva, a közönségből érkező kérdésre Bíró Barna Botond elmondta, az időseken, és az eddig felmerült szakterületek dolgozóin kívül is bővítenék a listát, viszont ehhez több oltóanyag is kell. Ugyanakkor arról is tudomása van, hogy a Pfizer meg akarja duplázni a kapacitását.

A kérdezőt érintettség okán az érdekelte, hogy a vendéglátósok felkerülhetnek-e erre a listára. Az alelnök szerint a turizmus szempontjából indokolt lenne, hiszen ez az a szakág, ami a legnagyobb veszteséggel számol az elmúlt egy évben, és ez lenne az is, ami a világ gazdaságát elkezdhetné visszairányítani a régi mederbe. Az utóbbi kormányülésen szó volt arról is, hogy a második fázisban az önkormányzatok és a közintézmények személyzete is részt vehet, de ez még a hivatalos közlönyben csütörtök reggel nem jelent meg.

Ahogy a listát bővítik, folyamatos simítgatás alatt van az a platform is, ahol elő lehet jegyezni, ezért sokszor akadozik is. Azon kívül, hogy ki a veszélyeztett, ki kaphat, ki nem, még akadnak megválaszolatlan kérdések, derült ki az előadás utáni kérdéseknél. Például, hogy milyen jogi megoldás lesz arra, hogy mivel 16 éven aluliakat nem oltanak, hogyha egy család felnőtt tagjai oltva vannak, hogyan tudnak a gyermekükkel utazni. Az alelnök szerint erre is lesz megoldás, de ezeket az intézkedéseket fokozatosan hozzák majd meg, „mindig csak egy lépést előre”.