Fotó: GÁL ELŐD

A városháza Orbán Balázs tanácsterme előtt várom, hogy vége legyen a kintről tisztán nem érthető, de jól hallhatóan hangos ülésnek. A résztvevők feldúltnak is látszanak, amikor elhagyják a termet. „Szóhoz se jutok” – mondja egy bácsi kifelé jövet, ő most tudta meg, hogy hiába zúzatta be az autóját, nem kapja meg az érte ígért, és lényegében leszerződött 3.000 lejes pénzösszeget.

Szerdára, március 27-ére hívták a polgármesteri hivatalba azokat a volt autótulajdonosokat, akik autói, mint kiderült, nem felelnek meg a Környezetvédelmi Alap által kiírt, az udvarhelyi polgármesteri hivatal által lebonyolított pályázat követelményeinek. Csakhogy ennek ellenére a városháza aláírta velük a szerződést, és kiadta a felhatalmazást, mehet az autó a bontóba, kitörölhetik a forgalomból.

A Helyi Roncsautóprogram megvan?

A kormány, hogy ösztönözze a lakosokat, hogy kivonják a forgalomból kevésbé környezetbarát, régi autóikat – ezzel többek között parkolóhelyeket teremtve és csökkentve a környezetszennyezést – 3.000 lejt ígért azoknak az autótulajdonosoknak, akik bezúzatják és kiíratják a forgalomból Euro 3-as gépjárműveiket. Mint az egyik székelyudvarhelyi panaszos mondja, annyi különbség van a hagyományos roncsautó programhoz képest, hogy a pályázó akármire elköltheti a kapott összeget, „a lényege, hogy megszabaduljunk a sok szartól, s nem mindenki tud s akar új autót venni”.

A Környezetvédelmi Alap kiírása szerint az első rostán ők bírálják el a Helyi Roncsautóprogram online jelentkezéseit, majd továbbítják a programban részvevő önkormányzatoknak a jóváhagyottak listáját. Persze, csak ha az önkormányzat részt akar venni a programban és vállalja, hogy a helyi költségvetésből autónként 600 lejt ő fizet ki. 2.400 lej a környezetvédelmi alapból jár.

Székelyudvarhely 500 autó kiírására kapott keretet, és csupán 152 kérelmet hagytak jóvá, mondta Zörgő Noémi, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője még 2023 októberében. Akkor megkeresésünkre azt mondta, a programban konkrét határidőt nem szabnak az iratok leadásának, de a városháza szeretné október folyamán megkötni ezeket a szerződéseket.

Azaz aláírni a finanszírozási szerződést a gépkocsi-tulajdonsokkal, akik, miután leadják autóikat a roncstelepen és töröltetik azt a közúti és adóügyi nyilvántartásból, megkapják a 3.000 lejes támogatást. Az autótulajdonos a szerződés aláírásával azt is vállalta, hogy az összeg folyósítását követő három éven belül nem vásárol Euro 5-ös és/vagy alacsonyabb szennyezési normájú gépkocsit.

Néhány hónap elteltével, március közepén azzal keresett meg egy névtelenséget kérő udvarhelyi, hogy részt vett a programban, le is zúzatta az autóját, amire a polgármesteri hivataltól kapott felhatalmazást a megköttetett szerződésük értelmében, de nem kapta meg az ezért járó pénzt. Mint meséli, a lezúzandó autónak meg kellett felelnie a kiírt követelményeknek, azaz 15 évnél régebbi kellett, hogy legyen és

„nem roncsokról beszélünk,

régi, de működőképes autókról, amelyeknek minden alkatrésze meg kellett, hogy legyen”. 2.000 lejt többen adtak volna érte, jegyzi még meg, hiszen egy elektromos autó vásárlásánál a roncsprogramon keresztül többet számoltak volna fel érte. „Ha ez egy sima pályázat, nem nyertél s kész, de anyagi kár ért, nem, hogy nem vagyunk a pályázat kedvezményezettjei, károsultak vagyunk” – mondja.

Még októberben szedte össze a dokumentációt a Környezetvédelmi Alaphoz, el is fogadták, vissza kellett mennie szerződést kötni, ami alá lett írva a gazdasági igazgató és a polgármester által, „magyarul a projektet elfogadták”. Kapott egy papírt, amit oda kellett adnia egy autóbontónak, az Autogroup Simó el is szállította az autót, törölték a forgalomból, az adóköteles nyilvántartásból, októberben megszűnt létezni, mint jármű.

„Azóta csend” – folytatja. Március elején érdeklődött a városházán, és azt mondták neki, hogy nem tudják kifizetni az autót, valami nincs rendben a dokumentációval, amit nem vettek észre, amikor jóváhagyták, csak most, a kifizetésnél.

„Nekünk is van egy hibánk, amit vállalok is, félreértés ne essék. Hiába, hogy régi volt, Euro 4-es volt, s annál régebbi kellett volna” – magyarázza. Ha ő leadta a dokumentációt, és „nincs benne valami rendben, akkor miért nem mondják, hogy hiányos, miért fogadják el?” – teszi fel teljesen jogosan a kérdést. Kemény hivatali mulasztásnak gondolja, hogy vele valaki tévesen szerződést írt alá. Majd még egyszer elismeri, figyelmesebben megnézhette volna a kiírást.

Úgy tudja, a Autogroup Simó autóbontó szakcégnek már szólt novemberben a polgármesteri hivatal, hogy Euro 4-es autókat ne vigyenek el, de azoknak az autótulajdonosoknak, akik már korábban elvitették az autóikat, mégsem szóltak egészen tavaszig arról, hogy baj lehet, „lapítottak vele”. Amikor többen is elkezdtek érdeklődni, a polgármesteri hivatal összehívta őket egy megbeszélésre szerdára, március 27-re.

Ezt erősíti meg Molnár Csaba is, egy másik károsult. Amikor már furcsának találta, hogy nem jeleznek, érdeklődni kezdett. Mint mondja, sokáig nem érte el a kapcsolattartó személyt, aki egy alkalommal visszahívta és annyit mondott, hogy „elnézést, Molnár úr, az ön kérését visszautasították”. Erre a kárvallott hiába mondta el, hogy „nekem volt egy működőképes autóm hivatalos papírokkal, amit napi rendszerességgel használtam, és önök beadatták a roncsba, így

most itt vagyok autó és pénz nélkül”,

a válasz az volt, hogy „sajnálom”. Molnár elmondása szerint ő úgy tudta, hogy az Euro 4-eseket mélyebben meg kellett vizsgálni, hogy beleférnek-e. A tanácsnál érdeklődött, ahol azt mondták neki, hogy mivel kevesen élnek a program kínálta lehetőséggel – mint írtuk, 500 autó kifizetésére volt keret – próbálja meg, adja be a papírokat, majd elbírálják.

Össze is szedte a nem kevés papírt, leadta, sokáig nem jelentkeztek, végül az ő érdeklődésére mondták azt, hogy el van fogadva, várják az autó kivonását igazoló papírt, amit a bontóból kell elvinnie. Október végén–november elején adta le a kiírással foglalkozó Demacótól kapott papírt, és amikor már többen – akik utána adták le a dokumentációt – megkapták a pénzt, érdeklődni kezdett. Így kerül ő szerda reggel a tanácsterembe, én meg a terem elé – a megbeszélés nem sajtónyilvános, jelzik – várva Venczel Attila jegyzőre és Zörgő Noémi sajtószóvivőre, hogy mondják el, miért adott a városháza felhatalmazást az autók lezúzására, miért fogadták el a dokumentációkat, és miért nem jeleztek a pályázóknak, hogy probléma van.

Először is kellett egy határozat, hogy a 300.000 lejt a város odateszi, csakhogy tavaly a 90-es rendelet letiltotta november–decemberre a kifizetéseket, és erre is vonatkozott a tiltás, kezd bele a sajtószóvivő. Eleve december második felében kapták meg az összeget, teszi hozzá Péter Lóránd gazdasági igazgató, majd elmondják, idén meg kellett várniuk a költségvetés elfogadását, ami februárban 12-én történt meg. Még ezt az időbeli csúszást meg is lehet érteni – mondom, de fontosabbak azok a kérdések, hogy

miért kötött a városháza szerződést

ezekkel az autótulajdonosokkal, ha nem felelt meg az autó a követelményeknek? A kiírás szerint, ha a környezetvédelmi alap elfogadta a dokumentációt, akkor a szerződéskötéshez egy öttagú bizottságnak, majd a polgármesternek kellett a jóváhagyása.

„A Környezetvédelmi Alap erre adott egy okét. Persze, hogy szerződéskötést megelőzően nem kellett volna vakon megbízni abban, hogy az ellenőrzésük rendben van. Lehet, a bizottság véleménye szerint utólagos ellenőrzésre nem volt szükség.

A mostani ülésen az autótulajdonosok elmondták, botrányt nem akarnak csinálni, ők is belátták, hogy itt többoldalú felelősségről van szó, de megoldást szeretnének találni. A Környezetvédelmi Alap le kellett volna ellenőrizze, a hivatal le kellett volna ellenőrizze, de nem mehetünk el az felett sem, még ha sárdobálásnak is tűnik, hogy a kérésben van egy rész, egy saját felelősségre tett nyilatkozat, amiben a kérvényező is nyilatkozza, hogy az általa birtokolt autó teljesíti azokat a feltételeket és világosan ki van emelve, hogy Euro 3-as autó” – mondja a jegyző, hozzátéve, hogy nem szeretné a polgármesteri hivatal a jogi ismeretek nélküli autótulajdonosokra hárítani kizárólagosan a felelősséget.

A törzskönyvekből nehéz ezt sok esetben kisilabizálni, de ki kellett volna, az tulajdonosoknak és a polgármesteri hivatalnak is, vállalja is a saját felelősségüket ebben a helyzetben. A Simó felelősségét is megkérdőjelezi, „nem ma kezdik, beőrölni egy autót úgy, hogy nem bizonyosodunk meg”, kezd bele, de mondom neki, hogyha ők kaptak felhatalmazást, hogy a műveletet elvégezhetik, „annak tekintik, hogy ez egy törvényes előírás, így van”, ismeri el, befejezve a mondatom.

A városháza felelőssége volt-e, hogy ki kapja meg ezt az összeget? – kérdezem. „A szerződés a hivatal s a magánszemélyek között köttetett, ezzel válaszoltam mindenre” – feleli Venczel. Tehát a polgármesteri hivatal odaadhatta volna akár az autótulajdonosoknak a pénzt, ami már a város számláján van, de elmondásuk szerint az elköltési felelősség őket terheli, és nem akarnak egy számvevőszéki ügyet.

A polgármesteri hivatal elve az volt, hogy „a bürokratikus, papírozgatós része legyen meg, hogy mihelyt jön a pénz, tudják kifizetni”, magyarázza Zörgő Noémi, az igazgató hozzáteszi, hogy mindenki sürgette akkor. A jószándék és a jóhiszeműség is tényező volt ebben a hibában, vélekednek.  

Voltak még néhányan, akik hasonlóan jártak, azaz nem a követelményeknek megfelelő autóval pályáztak, de mivel ekkor már leesett a polgármesteri hivatalnál a tantusz, nem kötöttek újabb szerződéseket. „Javarészt a károsultak között azok vannak, akik elsőknek jöttek” – teszi hozzá a sajtószóvivő. Mint számszerűsíti, 88-an kapták meg az autóért járó pénzt, és tizenketten maradtak autó és pénz nélkül.

Velük mi lesz?

Venczel elmondása szerint nem tudják számukra kifizetni a kárt helyi költségvetésből, az törvénytelen lenne, mint ahogy a megbeszélésen másik elhangzó ötlet is, hogy „adókedvezményt vagy -mentességet kapjanak hosszútávon” a károsultak, lényegében a 3.000 lejes összeg értékében.

A jegyző szerint jogorvoslati lehetőséggel tudnak élni. „Mi nem sértődünk meg senkire, sőt javasoltuk is nekik, hogy próbáljanak bírósághoz fordulni és kérjék ennek a kárnak a megtérítését. Egy bírósági per során a többrétegű felelősséget felszínre lehet hozni, mert ha a hivatal be lesz perelve alperesi minőségében, rá fog mutatni azokra, akik szerinte vele együtt felelősek ezért a kárért” – mondja. Mint az egyik kárvallottól megtudjuk, kollektíven élnek is ezzel a jogukkal.