Emőke szavazott.
Fotók: PÁL EDIT ÉVA
Elmentünk Szentegyházára, hogy Emőke is szavazhasson, a lakcíme továbbra is oda szól, pár kilométer pedig ne álljon már a társadalmi felelősségvállalás útjába. A sors pedig úgy alakította, hogy a város mindkét polgármesterjelöltje éppen annál a szavazókörzetnél téblábolt, ahová a lakóhelyem szerint tartozom. Nem hagytuk ki a lehetőséget, kérdeztük őket arról, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának Szentegyházán, illetve arról is, hogy mire számítanak, milyen eredményeket hoz a mai választás.
Az RMDSZ jelöltje,
Szőcs Tibor és a csapatának nagy része friss arc a politikai prérin, nemrég újították meg a helyi szervezetet. „Jelen pillanatban a minuszból építkezünk, mert hozzuk a 12 évvel ezelőtti rossz döntéseknek a hozadékát”– akkor volt RMDSZ-es vezetése utoljára a kisvárosnak.
A szentegyházi RMDSZ 2012-ben is az újítás ígéretével indított listát, de az első helyen bejutott, népszerű tanácsosoktól a beiktatás előtt a széki szervezet megvonta a bizalmat, így a lista hátsó fele előre került. Az akkor megalázott tanácsosjelöltek később az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben indultak, és vezetik azóta is a várost.
Ehhez mérten bármilyen eredménynek örülnek, mondta el Szőcs, „jelenlegi két tanácsosunk helyett, nagyon remélem, hogy ez egy sokkal nagyobb szám lesz.” Bizakodó, úgy véli, hogy „négy év múlva egy másabb fajta csapattal, és más eredménnyel is fogunk zárni, ezt garantálom.”
Szőcs Tibor
Megkérdeztük, melyek azok a problémák, amelyekkel Szentegyháza jelenleg szerinte szembenéz. A polgármesterjelölt a munkahelyek hiányát emelte ki a leghangsúlyosabban. Elmondta, hogy Szentegyházán problémát jelent, hogy mesterségesen vált egy településsé, van egy városi és egy falusi része. Szerinte a várost kellene még fejleszteni, öregotthon, bank és közjegyző sincsen, ezeket „elmartuk az utóbbi években”. A „mostohagyermek” Homoródfürdőn, Bányatelepen és Rákospatakon élő emberek problémáival is foglalkozni kellene és a Cigánydombon is kellene kanalizálni. Jó lenne egy polgárőrség, vagy helyi rendőrség is.
Szőcs nagyobb hangsúlyt fektetne arra, hogy a település hagyományait kiemeljék, ez egy bányaváros, és nem jelenik meg sehol a városban egy csile, se egy nárcisz, ami emlékeztetné az embereket a város identitásképző elemeire. A természeti táj a másik adottsága szerinte Szentegyházának, amit a turizmus fejlesztésével tudnának kamatoztatni. Ő a hargitai turizmust nem korlátozná olyan mértékben, mint a mostani városvezetés, szerinte van köztes megoldás, hogy a természetet védjék és a turisztikai lehetőségeket kihasználják. Ez nem jelenti azt, hogy levezetné a szennyvizet a Rákos-patak völgyén, az a projekt egyébként is megbukott.
Az EMSZ jelöltje,
Lőrincz Csaba, jelenlegi polgármester, részben új arcokat is felvonultató tanácsosi listával vágott neki az idei választásoknak. Kétharmados négy éven vannak túl, „az optipista verzió szerint meg szeretnénk őrizni ezt a helyzetet”, de úgy látja, hogy hogy a négyéves mandátum után mindig szavazatvesztés következik, „négy év alatt jó sok mindenkivel összeveszel”, és az RMDSZ is jobban mozgósított most. „Van egy olyan frászom, hogyha nem fogunk nagyon jól szerepelni, és több mint egy tanácsost veszítünk, kudarcként fogom megélni, és félek attól, hogy hatással lesz az ambíciomra.”
Az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltje szerint a városközponttal kellene kezdeni valamit, újraszervezni, lebontani épületeket, csereberélni ingatlanokat, sétáló utcát kialakítani. Valamint fenntartani a kényes egyensúlyt Szentegyháza két része, a város és a falu között – annak ellenére, hogy még 1968-ban olvasztották össze a két részt nem sikerült azóta se összekovácsolódni, ami a mindenkori városvezetés számára állandó megoldandó feladatot jelent.
Lőrincz Csaba
Lőrincz arról is beszélt, hogy milyen négy évet tudhatnak maguk mögött, annak ellenére, hogy EMSZ-esként „ellenzéknek” számítanak. Az országos RMDSZ-képviselettel jól tudott együtt működni, mert ott nem párt, hanem inkább etnikai alapon működnek a dolgok, a magyar településeket támogatják pártszínektől függetlenül. A megyei RMDSZ-el viszont már más a helyzet, ott már nincs „nemzeti kockázat”.
Nagy terveik vannak a várossal, és nem csak a következő négy évre, szeretnének egy olyan irányt adni, amiből senki nem tudja majd „kiszöktetni” Szentegyházát.
Szóval munka van bőven ott is, kíváncsian várjuk, ki kell majd elvégezze.
