Bajban a gazdaság. Mit lehet kihozni belőle?

Egyik napról a másikra, meghatározatlan ideig bezártak a kávézók, éttermek, szállodák és más szolgáltatók. A kiemelt kép illusztráció.
fotó: Soós Róbert

Pánikban a székelyudvarhelyi kis- és középvállalkozók. Talán nincs olyan bezárt egységet működtető, akinek ne fordult volna meg legalább egyszer a fejében az elmúlt két napban, hogy elbocsássa alkalmazottait, és örökre lehúzza a rólót.

Bálint Csaba könyvelőt, közgazdászt kérdeztük arról, hogy mennyire súlyos a helyzet, és mit tehetünk, hogy kicsit könnyebb legyen elviselni.

A szakember egyáltalán nem optimista a jövőt illetően, szerinte azokból a vállalkozásokból, amelyeket hét elején a koronavírus miatt bezárattak, nagyon sok meg fog szűnni. A vendéglátósok, kávézók, szerencsejáték-termet működtetők, az amúgy is csődközeli állapotban levők, és azok érintettek leginkább, akik nem több, mint három éve indították a vállalkozásaikat.

– Képzeljük el egy kocsma, bár vagy vendéglő tulajdonosát: hétfő este vagy kedd reggel megtudta, hogy egy nap múlva nem nyithat ki meghatározatlan ideig, és van 5-6 alkalmazottja, az adókat pedig, ami esetében nem kevés, ugyanúgy ki kell majd fizetnie, bevétele semmi – példálózik a könyvelő.

Bálint Csaba egy diákoknak szóló közgazdasági versenyen, a zsűri mögött, a második sorban
fotó: Pál Edit Éva | archív

Azt gondolja, azok lesznek és vannak nehéz helyzetben, akik csak néhány éve, hitelből indították a céget, banki részleteket kell fizetniük, még nem elég bölcsek, tapasztalatlanok, vagy rugalmatlanok a gondolkodásukból, tapasztalatlanságukból kifolyólag. És ilyen sok van. Az elmúlt évek gazdaságélénkítő intézkedéseinek kedvezményezettjei járhatnak most rosszul, akiknek hitelük, pályázati elszámolni valójuk van.

Mit várhatunk „fentről”?

A kormány kicsit megkésve kezdte el kidolgozni a válságkezelő csomagjait – fizetné az alkalmazottak kényszerszabadságát és kamatmentes hitelt is folyósítana –, amik alapvetően jók, és kellenek, de sok múlik az alkalmazásukon. Nem mindegy, hogy azt nézik a hivatalokban, hogy itt egy vállalkozó, akin segíteni kell, vagy azt, hogy a most amúgy is nehézkes ügyintézés miatt milyen pecsét hiányzik a kérelmező papírjairól.

Bálint Csaba szerint túlzottan a járványügyi szempontok érvényesülnek a koronavírus-betegség megfékezése kapcsán, és nem gondolnak az iskolákat, munkahelyeket bezárók a gazdasági következményekre.

Elismeri, hogy a mi kultúrkörünkben az emberi élet mindenek felett áll, de szerinte nem vették figyelembe, hogy mekkora áldozattal is jár a társadalom életben maradó részére nézve az, hogy időseinket-betegeinket, megmentjük a koronavírustól.

Ne a dunyhában tartsd

Többen kérdezték a világhálón, hogy milyen pénznemben érdemes most tartani a vagyonkánkat. A közgazdász válasza az: semmiképp sem egyfélében. Diverzifikáljuk a portfóliót, azaz váltsunk amerikai dollárt, – felívelőben van, és ez a legszélesebb körben használt fizetőeszköz a világon – , eurót, aranyat és nyilván legyen lejünk is, így minimálisra csökkentjük a veszteség kockázatát.

A közgazdász paradigmájából nézve a költség-haszon arány eltolódott a döntéshozatalnál: megmentünk néhány száz, vagy ezer életet azon az áron, hogy több millió ember munkája megszűnik, élete munkája semmibe vesz. A múltért adjuk a jövőt. Nem járatjuk iskolába a gyermekeket, nem dolgozunk, hogy a legsérülékenyebb korosztály, akik közül sok fittyet hány az összes intézkedésre, és szabadsága korlátozásaként éli meg az otthonmaradást, élhessen még néhány évet – mondja. Az a réteg, aki miatt történik a karantén, a gazdaság megállítása, nemhogy nem becsüli meg, nemhogy nem hálás, hanem még visszaél vele. Nem biztos, hogy az iskolásokat és a munkásokat kellett volna bezárni otthonaikba, hanem a veszélyeztett réteget – teszi hozzá. Lehet, hogy mindenki jobban járt volna, ha a veszélyeztetett réteg kerül szigorú karanténba és nem mindenki – így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

Ezt az életmódot el kell felejteni, amit éltünk eddig.

– Nehéz jövőt jósolok: 3-5 év tartalékát a cégek fel fogják élni. Kemény második trimeszter elé nézünk, az infláció óhatatlanul növekedni fog, az elemzők szerint akár 9-25 százalékos is lehet. Szerencsénk van azzal, hogy tavasszal történik mindez, hamarosan lehet enni a mezőről is, és nem fagyunk meg – mondja Bálint Csaba.

Az árak az év további részében attól is függenek, hogy milyen lesz az időjárás és a termés.

Nem fogunk éhezni, mint egy háború után, de megbecsüljük a kicsit penészes vagy kicsit száraz kenyeret is, nem eszünk minden étkezéshez húst, hanem csak vasárnap, és nem maradunk ruha nélkül, de az önkifejezésnek azt a módját, hogy elmegyünk Brassóba hétvégén a huszadik pólót is megvenni, fel kell a következő időszakban, évben, de akár években adnunk – vázolja a szegényes jövőt.

Lesznek pozitív hatásai is a válságnak: jobban meggondoljuk, mire költünk, mivel egymásra leszünk utalva, átbillenünk az individualista szemléletből a közösségi szemléletbe. A környezet is meghálálja: Velencében már úszkálnak a lagúnákban a halak, visszatértek a hattyúk és Kínában is tisztább a levegő. Mindenképpen nagy léptékű társadalmi-gazdasági-mentalitásbeli változásokra számíthatunk a Székelyföldön is.

Kik nyernek?

Minden világösszedőlésen és újraépítésen nyer valaki. Most elsősorban a gyógyszergyártók, másodsorban az élelmiszeripar és harmadsorban a helyi termelők. A hirtelen leállt a gazdaság még gördül egy kicsit a tehetetlenségtől tovább: még nem látszik különösebben az árakon a hatás, de már nőtt 50 banival a kenyér és a pityóka ára. Idővel kifogynak a készletek, mert a szállítás akadályozott, a kereslet-kínálat aránya felborul.

Az állam „plafonálhatja” az árakat, vagyis felső határt szabhat nekik, azonban ezzel az intézkedéssel csak azt éri el, hogy felvirágzik a feketepiac. Tudjuk már történelemből, – úgy látszik, a kormány még nem tudja –, hogy ha megnő a kereslet valami iránt és csökken a kínálat, az állam pedig szabályozza az árakat, akkor a termékek eltűnnek a boltokból, és a feketepiacon sokszoros áron jelennek meg.

Hogyan éljük túl?

Ha szerencsénk van, és vezetőink bölcsek lesznek, – mondja –, akkor nem a jogi normákat követik, amik a múltban előfordult esetek alapján jöttek létre, hanem a jövőt nézve a gazdaság törvényszerűségeit követik. Ez esetben lesz esélyünk gyorsan regenerálódni. Ha görcsösen ragaszkodnak a jogszerűséghez, a törvény betűjéhez, akkor nehezebb dolgunk lesz.

Ez érvényes a vállalkozásokra is.

A mostani válságot is azok a vállalkozások élik túl, amelyeknek vezetői rugalmasan tudnak gondolkodni, nem ragaszkodnak az eddigi sémákhoz, hanem mernek és tudnak helyesen változtatni.

A négy évnél idősebb vállalkozásoknak jobbak az esélyeik, mint a nagyon frisseknek, mert már felhalmozódott náluk annyi know-how és bölcsesség meg persze pénz, hogy tudnak lépni.

Vedd és védd a helyit

A koronavírus miatt bezárt székelyudvarhelyi vállalkozások termékeit veheted meg kedvezményes áron, hogy túléljék a járvány okozta gazdasági válságot. A megvásárolt szolgáltatásokat a járvány után felhasználhatod a Harghita Business Center akciójában résztvevő vendéglátóhelyeken, szolgáltatóknál. A listát itt, az oldal alján találod.

Ilyenkor nagyon gyorsan kell reagálni. Nem szabad a sebeket sokáig nyalogatni, és sajnálni magunkat, hanem újra kell gondolni az üzleti tervet és a készpénzforgalmat. Le kell ülni az Excel-táblázat mellé. Újra kell tárgyalni az összes szerződést, amit lehet: banki hitelek, lízingek, bérleti szerződések stb. erre a szükségállapot lehetőséget ad. Át kell gondolni a meglévő rendszereket és módszereket, működési struktúrákat stb. Újra kell gondolni az egész üzleti modellt. Ne feledjük el, hogyha egy ajtó becsukódik, egy másik kinyílik. Újabb üzleti lehetőségek vannak és lesznek, azokat észre kell venni. Nagyon fontos, hogy szabadítsunk fel készpénzt, likviditást, mert akkor azonnal tudunk cselekedni.

Racionalizálni kell a költségeket, azokat a „rákos sejteket”, amiktől eddig lusták voltunk megválni, vagy nem voltak elég kényelmetlenek, most meg kell szabadulni. Ilyenek az elvarratlan szálak, a gyengébben teljesítő munkatársak, akiket már rég el kellett volna bocsátani, de nem tettük meg, mert nem vitt rá a szükség.

Azokat a munkatársakat, akikben fejlődési lehetőség van, akik építik a céget, meg kell tartani és becsülni, ha leépítésre kerül a dolog, mert ők a cégünk értékei. Azok a munkavállalók, akiknek a kisujjában van a szakma, ismerik az eljárásokat, lojálisak, azokat meg kell tartani, bármi áron. Nagyon fontos, minden lejtő után felívelés jön. A felívelés korrekt, hozzáértő munkatársak nélkül nem fog megtörténni. A nagymellű, de semmi egyébre nem alkalmas titkárnőtől váljunk meg. A radikális, görcsös költségcsökkentés zsákutca. Mindig a bevételnövelésre kell fektetni a hangsúlyt a költségcsökkentéssel szemben – tanácsolja.

Azok járnak jól, akik tudnak váltani. Azoknak felívelő jövőjük lesz.

A koronavírus terjedésének romániai és udvarhelyszéki helyzetéről gyorshírekben tájékoztatunk, ugyanakkor élő hírfolyamot indítunk minden nap, amelyben megtalálhatók az aznapi információk az országos és helyi intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókról, illetve a vírus terjedésének mértékéről. Március 20-ai híreinket itt találja.

Kérjük olvasóinkat, hogy vegyék komolyan a vírusveszélyt, tartsák be a hatóságok ajánlásait, határozatait. A megelőzés érdekében maradjanak otthon. Amennyiben feltétlenül szükséges elhagyniuk az otthonukat, tartsanak másoktól két méter távolságot. Mossanak gyakran és alaposan kezet. Ne essenek pánikba, de kövessék a fejleményeket és tegyenek meg mindent, ami egyénileg lehetséges a betegség terjedésének elkerülése érdekében. A külföldről hazaérkezők vonuljanak önként otthoni karanténba. Vigyázzunk magunkra és egymásra!