Meg is lepett, meg nem is a meghívó a Székelyudvarhely 2024-es költségvetésének bemutatását célzó sajtótájékoztatóra, majd az ezt tárgyaló, soron kívüli tanácsülésre.

Fotó: PÁL EDIT ÉVA

A poént már lelőttük, a tervezet átment, íme itt vannak a beígért részletek arról, hogy miből gazdálkodik, mire költ és mennyit Székelyudvarhely városa. A polgármesteri hivatal összeállította, a tanácsosok alaposan átrendezték, de végül meglett a tervezet, aminek sajátossága, hogy az idei kampányévben pont a rendezvényekre nem futja. Még egy színpadot se lesz, miből felállítani, ha az önkormányzati képviselőkön múlik. Általánosságban elmondható, hogy az idei évünket is az előző évek projektjeinek befejezése fogja meghatározni. Pénzt kapott, igaz módjával, a szejkei beruházás, ismét szóba került a terelőút meg a városi uszoda. A gimi bentlakásának felújítása körül rengeteg az anomália. 

Nagylevegő,

és kezdjük

A városháza Orbán Balázs termében február 15-én, csütörtökön délelőtt Gálfi Árpád polgármester, Péter Loránd gazdasági igazgató, Kovács Attila, a fejlesztési és beruházási igazgatóság vezetője, Vladovici Csilla, a beruházási és közbeszerzési osztály vezetője, valamint Fülöp-Székely István műszaki igazgató fogadták a sajtót. 

Sokáig nem is húzták az időt, a polgármester elmondta, az idei évben az összköltségvetés kiadási oldalon 411.630.000 lej, bevételi oldalon 391.720.000 lej, a különbség a tavalyi évről megmaradt költségvetési többlet, 19.910.000 lej. Ez utóbbi javarészt az évvégi korlátozások miatt jött össze, amikor gyakorlatilag a kormány betiltotta a kifizetéseket. 

A város saját költségvetése azért jóval szerényebb, 170.768.000 lej a kiadási oldalon és 161.433.000 lej a bevételi oldalon. Itt 9.335.000 lej a többlet, ez kevesebb mint tavaly, 2023-ban minden plusz pénzt felélt a város a több párhuzamosan futó uniós pályázat finanszírozására. 

A polgármester hozzátette, az első számú prioritás az idén is az európai uniós pályázatok befejezése és az új beruházási projektek elindítása. A második, hogy a városháza és az alintézmények működéséhez szükséges személyzeti költségek biztosítva legyenek. Ez pedig csak úgy történhet meg, ha a működési költségekből faragnak le mind a városháza, mind az alintézmények esetében. 

A beruházási igazgató kapott szót, elmondta, nem volt sétagalopp a költségvetés összeállítása és az sem könnyített a helyzetükön, hogy felsőbb szintekről folyamatosan változásokat közöltek le, ez késleltette a sajtótájékoztatót is. 

A számokra térve, 

az idei évben a jövedelmi oldalon a tavalyihoz képest 25 százalékkal kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodni a város. „Ez elsősorban az EU-s pályázatokból az erre az évre eső támogatások mértékének csökkenésével magyarázható. Ugyanis az EU-s pályázatok átütemeződtek és a megvalósítási határidők kitolódtak bizonyos esetekben akár 2026-ra is” – mondta Péter Lóránd.

Az állami támogatások mértéke nem éri el a 2023-as szintet, sőt, 3 millióval kevesebb jut idén, mivel a nyugdíjak, a kamatok, a szerencsejáték és az osztalékok utáni jövedelemadót idén nem osztják vissza. Mi több, az ÁFA-visszaosztásnál is 1,3 millió lejjel kapott kevesebbet a város. S bár az utolsó száz méteren befutott egy 1,6 millió lejes kompenzáció a tartalékalapból, nem annyi, mint amennyivel máshonnan kevesebb jött. 

Kiadások viszont jócskán vannak, 

indulásból máris élen a prioritást élvező, már elindított és befejezésre váró uniós projektek. Növekedtek a személyzeti költségek, és az idén még a 10 millió lejes hitelt is törleszteni kell. A tavalyi induló 220,6 millió lejhez képest 161,4 millió lejből gazdálkodhatunk az idén.

A bevételek összetétele úgy néz ki, hogy 51 százalék saját jövedelem, aminek 29 százaléka jövedelemadó, 11 százaléka pedig ingatlanadó. A költségvetési támogatások 49 százalékot tesznek ki, itt ÁFA-visszaosztásból jön 22 millió lej, 4,4 millió állami szubvenciót kapott a város működési költségekre, 17,3 milliót pedig beruházásokra. Az utóbbi tartalmaz 11 millió lej helyreállítási alapból (PNRR) származó összeget, valamint vannak még az EU-s társfinanszírozások, ezek összege 35,5 millió lej. 

A kiadások úgy oszlanak meg, hogy 59 százalék megy fenntartásra, a maradék 41 százalékot pedig beruházásokra költi a város. Tételenként ebből 25 százalékot tesznek ki az EU-s projektek, 20 százalék megy a személyzeti, 19 százalék az anyagi, dologi kiadásokra. 10 százalék a saját beruházások, 6 százalék PNRR-es pályázatok, hiteltörlesztésre 1 százalék megy, soroltak fel néhányat. 

Az alintézmények közül az oktatásnak van a legnagyobb költségvetési kerete, de hamar jön utána az egészségügy, a Művelődési Ház, a VSK és a helyi rendőrség is, aztán csak utána a múzeum, a színház, a könyvtár és a táncműhely – fontos megjegyezni, hogy az alintézmények nem csak azokból a pénzekből gazdálkodnak amiket kifejezetten Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala ad, vannak olyan összegek, amelyek például valamelyik minisztériumból jönnek és átfolynak a hivatalon, esetleg saját bevételek is.

A Művelődési Ház kiugró értékét egy ott megvalósuló beruházással magyarázták – mivel a számok tartalmazzák a beruházási és működési költségeket is –, ami megduzzasztja az intézmény költségvetését. A jóval nagyobb alkalmazott számmal rendelkező színház csekélyebb összegére pedig az a reakció, hogy év közben úgyis kapnak a kormánytól visszaosztott pénzt.

Kiemelik, hogy az oktatásra szánt költségvetés alacsonyabb lett az idén, „elsősorban a működés és az EU-s pályázatok miatt kevesebb pénz jut, meg úgy egyáltalán állami finanszírozásban is kevesebb pénz jut az oktatásra, mint a tavalyi évben”, hangzott el. Hozzátették, az idén nem az önkormányzatok, hanem a minisztérium fogja fizetni az tanulók ösztöndíját.

Kisebben, de beruházunk

Kovács Attila beruházási igazgató vette át a szót, elmondta az idén kevesebb pénzzel és kisebb tervekkel szöknek neki az évnek, de egyébként is nehéz lenne überelni 2023-at, amikor az összes EU-s beruházás befejezését megcélozták év elején a decemberi határidő miatt. Az idén a beruházások költségvetése 74 millió lej. Ezek főleg olyan projektek, amelyek már folyamatban vannak, illetve olyanok, ahol más, külső finanszírozás is adott. A két legnagyobb projekt, melyek új határideje 2026 és 2027, a nagy mobilitási projekt és a Székelytámadt vár, ezek összértéke 65 millió, illetve 35 millió lej. 

A beruházásokra szánt keretből a saját beruházások 20, a külső források bevonásával végzett beruházások 80 százalékot tesznek ki. Ezen belül a 74 millió lej 60 százaléka a 2014-2020-as uniós pályázati ciklusban megkezdett projektek befejezésére van szánva. 17 százalék a tavaly elindult PNRR-es pályázatok befejezésére, 16 százalék saját beruházásokra (például közvilágítás a Bethlen Gábor utcában, kábelek földbe helyezése), 3 százalék a 2021-2027-es pályázati ciklus új lehetőségeire, itt 10 tétellel is készülnek.  

Kérdésünkre elmondták, a 10 projekt milyen beruházásokat takar: négy iskolát szeretnének felújítani pályázatokból, a Dr. Palló Imre Művészeti Líceumot, Marin Preda Líceumot, az Eötvös József Szakközépiskolát és a Bányai János Műszaki Szakközépiskola elmaradt C épületét, hozzátették, ezek kompetitív pályázati lehetőségek.

A városnak szánt keretből arra hívnának még le pénzt, hogy promenádot hozzanak létre a Küküllő partján a Sétatér és a Budvár között. A nagy mobilitási tervhez kapcsolódóan szeretnének buszgarázsokat építeni a következő időszakban érkező 16 elektromos busznak, illetve kiegészíteni a szükséges szállítás-menedzsment rendszerekkel a projektet. És több mint száz igénylés van leadva tömbházszigetelésre, mindenki kérésének nem fognak tudni eleget tenni, de a lehető legtöbbnek szeretnének, hangzott el.  

Az Anghel Saligny programban 2021-ben mintegy 30 finanszírozási kérést adott le a város, mondta el Vladovici Csilla, ebből 2022-ben hármat hagytak jóvá: folyamatban van a Kisköved utca teresedésének felújítása, a Mihai Eminescu és a Dózsa György utcák rehabilitálása, valamint az Ugron Gábor utca második szakaszának felújítása. 

Négy fontos CNI-s (Nemzeti Befektetési Társaság) beruházást indítottak még el: az uszodaépítés a városi stadion felújítása, a mozi épületének teljes felújítása és a városi strand modernizálása.

Valamint nyertek még három AFM-es (Környezetvédelmi Ügynökség) pályázatot: a Csillagvár napközi energetikai felújítása, a Sziget negyedben a családorvosi rendelők felújítása, illetve a közvilágítás modernizálása és korszerűsítése következik.

A nap meglepetése, 

hogy a polgármester két hete volt Bukarestben CNAIR-nál (Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság), azóta elküldték az együttműködési szerződést is, ami lehetőséget teremthet arra, hogy létrehozzák a sokat emlegetett terelőutat a város északi részén, a csíkszeredai kijárattól a marosvásárhelyi kijárat irányába. „Erre az átiratot hivatalosan is letettem, mert az elmúlt 32 évben semmiféle olyan iratot nem kaptam, ami erre tett volna tanulságot, hogy lépéseket tettek volna a terelőútnak a megvalósítása kapcsán. Beszélgetések ígérgetések voltak, de konkrét lépések nem, ebben tettem lépést két héttel ezelőtt.” Kérdésünkre nem tudott választ adni, hogy miért kellett ennyi idő arra, hogy ezt a lépést megtegye a város, holott maga Gálfi is 8 éve van már Udvarhely élén. 

A polgármesteri hivatal álláspontját bemutató sajtótájékoztatóval csak elkezdődött a csinnadratta, péntek reggel 9 órára 

tanácsülésre voltunk hivatalosak,

ahol a tanácsosok javaslatait is megismerhettük. Major Sándor ülésvezető igével indított, a jegyző megállapította, hogy döntéshozatal képes a testület, a polgármester napirend előtt szót kért, minden a megszokottnak tűnt. De csak tűnt, valami nagyon nem stimmelt. Aztán rájöttem, hogy mi. Más mikrofonok voltak. Kölcsönkértek, tudtam meg.

Fotó: MAGYARI TÍMEA

De vissza a beszélő fejekhez. A polgármester elmondta ugyanazokat a dolgokat, mint a sajtótájékoztatón, hogy mekkora az idei büdzsé, mi a prioritás satöbbi, és természetesen egy kicsit odaszúrt a frakcióknak is, hiszen mit ér csipkelődés nélkül egy tanácsülés.

Az RMDSZ-en azt kérte számon, hogy a közösségi médiában közzétett módosító javaslataik nem egyeznek meg azokkal, amiket írásban letettek, mert utóbbira inkább a „rombolás és az akadályoztatás” jellemző. A polgármester szerint életszerűtlen, hogy a városlakók betértek e KözTér irodába és azt kérték, hogy ne maradjon pénz a március 15-ei, augusztus 20-ai ünnepek vagy a városnapok szervezésére. A POL-irodába nem tért be senki (mert nincs – szerk.) mégis szintén a rendezvényekre szánt költségvetésből faragnának le a Szabad Emberek, panaszolta a polgármester.

Berde Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője lépett a mikrofonhoz, elmondta, hogy az elmúlt időszakban a KözTér irodába betérők javaslataiból egy 87 pontos listát állítottak össze. Ezeket aszerint csoportosították, hogy mi beruházási, és mi karbantartási tétel, kérték a többségi frakció támogatását. 

A jegyző ezután megállapította, hogy 15 jelenlévővel döntéshozatal képes a testület, illetve 9 jóváhagyó szavazat fog kelleni ahhoz, hogy elfogadják a költségvetésről szóló tervezetet. Egykettőre átment a napirend is, a gazdasági és a beruházási igazgatók elmondták azokat az információkat, amelyeket a sajtótájékoztatón és a csütörtöki „maratoni” szakbizottsági ülésen már bemutattak. 

Módosítgatunk, módosítgatunk?

Aztán következett néhány módosítási javaslat a városháza részéről, amelyekre már a szakbizottság rábólintott, a tanácsülésen pedig a testület is. A roncsprogramra szánt 200 ezer lejt rossz helyre foglalták be, kiigazították a tévedést. Aztán egy pályázat önrészéhez tettek 20 ezer lejt, amit a Tourinfo-tól vettek el. A Tompa László iskola archívumának a költöztetésére javasoltak 10 ezer lejt. Ugyancsak az iskoláknál az idéntől az ingázási pénzeket nem az anyagi, hanem a bérköltségek kategóriából kell fedezni, 363,6 ezer lejről van szó, illetve az autók biztosítását is más helyre kell befoglalni, magyarázták. 

A beruházási osztály részéről is voltak módosítások, egy névmódosítást kértek, illetve összegeket is áthelyeztek: 100 ezer lej helyett 320 ezer lejt javasoltak a tömbházak körüli zöldövezetek és parkok karbantartására. A Nagy-Küküllő partjának tereprendezési költségét emelnék 710 ezer lejjel, így 960 ezer lejre nő a büdzsé. A buszpályaudvar építésének költségvetését megemelik 70 ezerrel 320 ezer lejre. Az emeléseket a mozi épületének korszerűsítése és rehabilitációja bánja, ugyanis az 1,1 milliós tételen csak 100 ezret hagytak. Mindezek a módosító javaslatok az előterjesztés részei, a tervezettel egyszerre fogadják majd el őket, mondta a jegyző. 

A gazdasági igazgató kérte, hogy mindkét frakció mutassa be a módosító javaslatait. 

Péter Balázs a POL helyettes frakcióvezetője sétált a mikrofonhoz. 

„Még nem hangzott el a módosító javaslatom, de már el lettünk paskolva, 

hogy mi nagyon masszívan belenyúlunk a költségvetésbe. Polgármester úr, 3,5 millió lejt fogunk átrendezni egy picit, ez a város költségvetésének nem egészen az 1 százaléka. Szerintem nem nyúlunk olyan mélyen bele.”

A POL a polgármesteri hivatal működési költségeiből két tételben összesen 450 ezer lejt vett el. A könyvkiadásra és publikációra szánt 83,5 ezer lejes keretet 10 ezer lejre csökkentették. A fotós szolgáltatásokra szánt keret 80 ezerrel lesz kevesebb, így 15 ezer lejből kell az idén jó képet vágni. A reklámköltségeket 50 ezerről 10 ezerre csökkentették, a protokoll költségeknél pedig a 607,8 ezerből 587,8-at vettek el. A különböző jogi költségekre szánt keretet a felére, 50 ezer lejre szabták. Az autópark-javítás és fenntartás 500-ról 400 ezerre csökkent. 

A Haáz Rezső Múzeumnál a programoktól 50 ezer lejt vettek el, a Tomcsa Sándor Színháztól 90 ezer lejt, a Művelődési Háztól 300 ezer lejt, a VSK-tól 2 millió lejt. 

A szejkei csatornázásra a polgármesteri hivatal két helyen különített el forrást, 250-250 ezer lejt, „amit nem tudtak velünk megszavaztatni az elmúlt időszakban, mert azt ígértük, hogy amennyiben lezárul az eljárás és megfelelő döntés születik, természetesen támogatni fogjuk a Szejke csatornázási kérdésének megoldását.” Ezért az egyik pozícióról teljesen elvették a pénzt, a másikat 1.000 lejes tételként fent hagyták, hogy tudjanak oda pénzt tenni, amennyiben döntés születik. Biró Jolán POL-os képviselő úgy érezte, vallomással tartozik a témában. Elmondta, hogy nem azért vették el a pénzt, mert nem szeretnék, hogy helyre kerüljenek ott a dolgok, vagy mert neki már nem fontos ez az ügy, hanem mert először szeretnék, ha rendeződne a DNA-s ügy. Addig pedig rendbe lehet rakni a tőzegláp ügyét, ki lehet járni, hogy a Szejke turisztikai zóna legyen, és itt az alkalom, hogy a tavaly elkülönített, de a célra el nem költött 250 ezer lejből az idén elkészítsék a gyógyfürdő megvalósíthatósági tanulmányát. Amennyiben ezek szépen haladnak júniusig, akkor oda fogják ítélni a pénzt a szejkei víz- és szennyvíz rendszerre, ígérte.

A polgármesteri hivatal saját programjaitól vett még el pénzt a POL, 60 ezer lejről 15 ezer lejre csökkentették a Föld-napi büdzsét, a díszpolgári díjátadónál és a jubiláló házasok programpontnál szintén. A Szent István Napok rendezvénykerete 250 ezerről 50-re karcsúsodott, az Idősek Világnapja 30-ról 15-re, az adventi gyertyagyújtás 60-ról 30 ezerre fogyott. A Mikulás-programoknál, mondván, hogy az alintézményeknél van a gyerekeknek szánt csomagosztás 30 ezerről 15-re faragták a keretet, a szilveszternél 90-ről 30-ra. A tematikus évnél, szintén arra gondolva, hogy az alintézmények jelentősen hozzájárulnak a megvalósításhoz, 100 ezret vettek el, és 50 ezret hagytak. Tervben van idén egy biciklis esemény, ennek a 80 ezres keretösszegéből 65 ezret vettek el. 

A pénzből kapna

a Móra Ferenc Általános Iskola tetőjavításra 160 ezer lejt, a Bethlen Gábor Általános Iskola 200 ezret az udvar rendbetételére, térkövezésre, az Orbán Balázs Általános Iskola 30-at, a Tamási Áron Gimnázium pedig 150 ezret gázköltségekre. 

A Néptáncműhely az Erdélyi táncháztalálkozóra kap 60 ezret, a Művelődési Háznak 40 ezret adnak, hogy tudjon az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak besegíteni egy koncerttel a kerek évforduló alkalmából. A sportprogramokra, pályázatokra 500 ezret tettek, az Iskolás Sportklub, mint a tavaly is, kapott 100 ezer lejt. A Csanády György szobor kihelyezésére 50 ezer lejt foglaltak bele a költségvetésbe. Kaptak egy kérést az SZMVSZ-től a Vállalkozz okosan! vetélkedőre, nekik 30 ezer lejt támogatást adnak, a Kamarazene Fesztiválnak pedig 25 ezret. 

Péter kiemelte még, hogy a távhőszolgáltatás támogatásra „nagyon diszkréten” volt a költségvetésbe befoglalva összeg, ezért 1 millió 430 lejt javasoltak még ide. A maradék 2 millió 165 ezer lejt pedig a Tompa László Iskola felújításáról szóló pályázat önrészére költenék – így a végére érve mi is matekeztünk egy kicsit, az elvett összegek fedezik az odaígérteket, de az így átmozgatott összeg nem 3,5 millió, hanem alulról súrolja az 5-öt. 

Az RMDSZ ezt javasolta

Péter Balázs helyét Berde Zoltán frakcióvezető vette át a mikrofonnál. Plusz összeget, 15-15 ezer lejt rendelnének a Széldomb zónában és a Cserehát zónában a villamoshálózat bővítésére, ugyanerre a célra kapna 1 ezer lejt kapna az Ugron Gábor utca. A Kós Károly utcában egy játszótér megvalósíthatósági tanulmányára szántak 42 ezer lejt. Közvilágítási hálózat modernizálására 1 ezer lejt különítenének el, hogy az erre vonatkozó, külső forrásból megvalósuló pályázat szerepeljen a költségvetésben, magyarázta Berde.

A Küküllő-parton tervezett futópálya tanulmányának elkészítésére, „ami kiegészíti az előzőt, a központi parktól egészen a Fások utcai hídig”, 50 ezer lejt tennének. Az Urbana parkolójának felújítási tanulmánya 50 ezer lejt kapna még, az autóbuszmegállók építésére költenének még 30 ezer lej értékben. Az UIET (az RMDSZ helyi ifjúsági szervezete – szerk.), valamint a Hagyományőrzési Forrásközpont által szervezett Siculus Fesztivál költségvetése 80 ezer lej értékben kerülne bele. A rég emlegetett helikopter-leszállópálya tanulmányának és egy egyemeletes parkolóház tanulmányának elkészítésére 1 ezer lej értékben különítenének el pénzt, valamint a Frecska-kert megvásárlása is újra eszükbe jutott. 

Az iskolák költségvetéseit is szeretnék kiegészíteni: a Benedek Elek iskolának karbantartásra 80 ezer lejt adnának, az Orbán Balázsnak 20-at, az Eötvös József fóliaházat akar építeni, erre kapna 138 ezer lejt, a Palló Imre tetőszerkezet-javításra 80 ezer lejt, a Villanytelepi napközi pedig udvarfelújításra 20 ezer lejt. 

Van még egy nagyobb tétel a listán, egy 1 millió 200 ezres, ez az a pénz, amit Udvarhely kapott a Hargita megyei önkormányzatoktól, akik lemondtak a saját részükről az évvégi visszaosztásból a Tamási Áron Gimnázium összeomlott bentlakásának feljavítására. Az RMDSZ kérte, hogy ez a pénz kerüljön arra a célra, amire szánták. Ezt a tételt az egyházak számára meghirdetett pályázatban tüntették fel. 

Jó, de honnan?

A pénzt mindezekhez az RMDSZ-es tanácsosok 1 millió lej értékben a hivatal működési költségéből vennék el, 550 ezer lejt az Urbana hőenergia-szubvenciójából, valamint a többit különböző programoktól: a Betegek Világnapja 20-ról 10-re, a Mobilitási Hét megszervezése 22-ről 12-re, a román nemzeti ünnep 20-ról 10-re, a helyi termékek vására 40-ről 30-ra, az őszi vásár 30-ról 20-ra, a március 15-ei program kerete 150 ezer lejről 50 ezer lejre csökkenne. A tematikus évtől vettek el 10 ezer lejt, a gyermeknap 80-ról 50-re, a nemzeti összetartozás nap 10-ről 5-re, a karácsonyi vásár 100 ezer lejről 75-re, május elseje 80-ról 50-re és az 1956-os megemlékezés költségvetése 75-ről 50 ezerre csökken. 

Itt is talál a matek.

A kérdés az, hogy mi fontosabb

Máthé László-Ferenc, a szervezési és közönségkapcsolati iroda vezetője kért szót. Elmondta, hogy a szervezési iroda költségvetése szűkös és visszafogott, a tavaly 800 ezer lejjel dolgoztak, az idén 1,1 millióval számoltak. A 300 ezres többlet plusz hat program miatt van, reálértékben a költségvetésük nem módosult, viszont 30-50-60 százalékos növekedés van a termékek, szolgáltatások szintjén. Egy tűzijáték egy éve 30 ezer lej körül volt, most 52 ezer, a reklámdíjak ára megkétszereződött, az őrző-védő óradíj 27 lejről 43 lejre nőtt. Az előadók díja is emelkedett, egy „egyszerű fellépő” is 10 ezer lejnél kezdődik, az A-listás előadók 50-60 ezernél, a színpad és a technika még egy annyi. De ha a módosító javaslatok győznek, akkor egyetlen rendezvényt sem tudnak megszervezni, „nemhogy a tavalyi szinten, semmilyen szinten és Udvarhely soha nem látott állapotba kerül rendezvények tekintetében”.

Godra Zsolt szerint egy olyan évben, amikor a bevételi oldal csökken és a kiadások nőnek a nadrágszíjat feszesebbre kell húzni. Ők inkább szánnak pénzt a távhőtámogatásra, mert az embereknek fontosabb egy alacsonyabb fűtésszámla, mint a Csík Zenekar a színpadon. „Egy olyan évben ábrándozunk arról, hogy majd nyáron a központi költségvetésből becseppen egy nagyobb összeg, egy olyan évről beszélgetünk, amikor választási év van, öt választással valószínűleg, az RMDSZ nincs kormányon, a PSD és a PNL fogja osztogatni a pénzeket és nem gondolom hogy Udvarhelyre vagy egyáltalán Székelyföldre sok fog érkezni.” 

A jegyző megjegyezte, hogy egy, a tavaly nyáron megjelent jogszabály szerint a tíz évnél hosszabb időre kötött fűtésszolgáltatás-szerződések esetében szubvenció már nem adható. „Több mint valószínű, hogy a következő ülések keretén belül vissza kell térnünk”, magyarázta, erre még megoldást kell találni. 

Berde szerint nem az egy nap alatt lejáró rendezvények a legfontosabbak a városnak, hanem azok a javítások, karbantartások, amiket a városlakók nap mint nap, hosszú távon tudnak használni.

Azt közben elfelejtettem mondani,

hogy a polgármester végig, és hevesen jegyzetelt. A szünet előtt ki is derült, hogy miért, szóvá akarta tenni, hogy az önkormányzat a működési költségeket és a rendezvényszervezéseket nem most akarja ellehetetleníteni, ezt már a tavaly elkezdte. A „korrektség szempontjából” Godra Zsoltot kérte számon, aki elmondása szerint a legnagyobb módosító javaslatot terjesztette elő, 500 ezer lejt a sportpályázatok kiírására. „Mi történt képviselő úr? 2022-ben megjátszotta azt a játékot önkormányzati képviselőként, hogy beleválasztatta magát abba az elbíráló bizottságba amelynek tagja volt a pénzosztásokban. Egy időben volt képviselő és pénzt szavazott meg a sportpályázatokra és az elosztásban is részt vett”, azóta bizottsági tagokat cseréltek, magyarázta Gálfi. A tavaly is megpróbálta 375 ezer lejjel “megfejelni” a sportpályázatokat, aminek „szerencsére” csak a fele ment át. Ehhez képest most 500 ezret akar a sportra tenni a működési költségek és a rendezvények kárára, méltatlankodott tovább a polgármester.

Berdét és a prioritásait sem hagyja ki, „tisztelt frakcióvezető úr, a 80 ezer lej Siculus Fesztivál-költségvetés melyik prioritás alá tartozik a többiekhez képest?”

Godra helyesbített, az 500 ezer lejt a VSK-tól veszik el, így sporton belüli átcsoportosításról van szó. A férfi kézilabda csapatról beszélt még, és arról, hogy szerintük hosszú távon kéne az fejlődjön, a hazai tehetséges fiatalok támogatásával, nem kell már az idén a Bölények ligájában játsszon idegenlégiós játékosokkal, akiknek sok pénzt és teljes ellátást biztosítanak.

„Polgámester úr! Kevesebb vehemencia, több ráció!” – reagált Péter Balázs és felhozta a tavaly felvett 10 millió lejes hitelt, aminek a 2 milliós törlesztőrészlete már a költségvetés része. Mindezek mellett 600 ezer lejt javasolnak protokoll-költségekre, csak az a baj, hogy ez a 10 millió lej nem elég a költségnövekedésekre, tette hozzá. 

Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es képviselő szerint Udvarhelynek nem cirkuszra van szüksége, hanem megoldásokra, és tegnap a szakbizottsági ülésen kiderült, hogy a polgármester költségvetése nem megalapozott és nincs jól előterjesztve. A bizottsági ülésen résztvevő iskolaigazgatóktól megtudták, hogy az „iskolavárosban” az iskolák a kért összeg alig 50-60 százalékát kapták csak meg. Amikor a rendezvények vagy az iskolák között kell választani, nincs kérdés szerinte. „Nem arról van szó, hogy nem akarunk, csak nincs, miből adjunk mindkettőre.” Hozzátette, lehet támogatókat keresni a rendezvényekhez és a sporthoz akkor is, ha a polgármester „nem akar kilincselni aprópénzért”.

Gálfi azt kezdte magyarázni, hogy a tanácsosok csúsztatnak, de a tanácsosokat a vádak nem igazán érdekelték, többségük felállt és kiment, „kitört a szünet”. 

Segítenének, csak még nem tudják hogy

A szünet után az volt a téma, hogy hogy lehetne mégiscsak a gimi bentlakásának adni a neki szánt 1,2 millió lejt, mivel törvénybe ütközik csak úgy odaadni  az egyháznak az összeget, a jegyző is óva intette a tanácsosokat, hogy szembeszegülve a törvénnyel a szavazatukat adják egy ilyen lépéshez. 

Tőkeberuházások és működési tőke címen jött a pénz, tanácsot kértek a központi számvevőszéktől és a pénzügytől is, akik megerősítették, hogy valóban nincs rá mód, hogy ezt az összeget a bentlakás felújítására költsék. Közpénz, ezért csak közintézményekre költhető, magyarázta a jegyző.

Ami az egyházak támogatását illeti, itt is kacifántos a dolog, mert egyházi tulajdonban lévő tanügyi intézmények székhelyének felújítására lehet pénzt adni. Az egyházaknak nyújtandó vissza nem térítendő támogatásokat a törvényesen elismert felekezetek kaphatják meg a hívek számával arányos mértékben, a pénz nem származhat a visszaosztásból. 

Godra szerint ezt a pénzt inkább arra kéne szánni, hogy majd az elkészült épületet berendezzék. Berde azt mondta, a módosító javaslatukban szereplő pénz forrása máshonnan van, szeretnének hát egy javaslatot arra, hogy az hogyan kerülhetne a gimi bentlakásához. 

Végenincs vita alakul ki a polgármester és Benedek Árpád Csaba – a Tamási Áron Gimnázium vezetőtancsának tagja – között. A polgármester beszámolt arról, hogy támogatásokat kapott a gimi Magyarországról, például a Potápi Árpád államtitkár által bejelentett 20 millió forintot, a pécsi egyetem alapítványa által felajánlott 10 millió forintot, kaptak még 5 milliót a külügyminisztréiumtól és több testvérváros is küldött támogatást. Hozzátette, azokat, akik őt keresték fel a felajánlásokkal, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felé irányította, hogy ők továbbíthassák a pénzt az egyházhoz, amelynek a város ki fogja bocsátani a helyreállítási és az újraépítési engedélyt, ígérte.

„Valamilyen okból nem akar most befogadókészség lenni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége részéről, hogy kimondottan az épület felújítására tudjanak kerülni ezek az összegek”. Megjegyezte, bízik benne, hogy ez a helyzet megoldódik és lesz befogadókészség a pénzekre, és azok a megfelelő helyre kerülnek majd. 

Benedek szerint a polgármester olyan dolgokról beszél, amihez nem ért. Valóban napirenden vannak az említett összegek, de még nem érkeztek meg. A pécsi egyetem felajánlását Facebookon jelentette be a polgármester, és azt írta, hogy ő fog foglalkozni vele, de a mai napig nem érkezett meg a pénz. Hozzátette, hogy a támogatások túlnyomó többsége pedig célirányosan a diákok támogatására érkezett, nem a bentlakás felújítására. Kérte, hogy amennyiben a polgármesternek van információja, hogy milyen települések és kinek, milyen számlára utaltak pénzt, közölje, ne legyen az, mint a pécsi egyetem adományával, hogy két hónapja várják.

Gálfi szerint a pécsi egyetem felajánlásának „eltérítése” visszakerült a rendes kerékvágásba és meg kellene érkezzen. Illetve felolvassa az RMPSZ levelét, amiben arról írnak, hogy “bizonyos lebonyolítási természetű akadályok miatt nem áll módunkban vállalni a felajánlások fogadásának és hatékony felhasználásának koordinátori szerepét.”

Benedek elmonda, decemberben a vezetőtanács hozott egy döntést, hogy melyek azok az egyesületek, amelyek ezeket a pénzeket fogják fogadni. Ilyen a Tamási Áron Véndiák Egyesület, a Hébe Alapítvány vagy a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány. Ön máshová irányítja a pénzeket és valószínű, hogy a pedagógusok nem szeretnék, hogy ők belekeveredjenek, zárta le a vitát.

Jöjjön hát a szavazás!

Először a módosítási javaslatokról döntöttek, a POL-é átment. Az RMDSZ javaslata némi módosítással ment át, a javaslatából törölték a tematikus évről szóló pozíciót, így a Siculus Fesztivál 10 ezerrel kevesebbet kap. A Gimi bentlakásának járó 1,2 millióról külön döntöttek, nem hagyták jóvá, így azok a források, ahonnan ez összeállt, javarészt visszakerültek a helyükre, a múzeum a Holokauszt emlékünnepre adtak még plusz 15 ezer lejt, az Orbán Balázs iskolának pedig 85 ezret. 

Egy szünetet követően szavazásra terjesztették a tervezetet, Székelyudvarhely 2024-es éves költségvetését a mellékletekkel együtt elfogadták. Sőt, még a nap második napirendi pontját is, ami a költségvetéshez volt kötve. A Csalóka zónában elektromos hálózat bővítéséről szóló mutatókat fogadták el, a városháza a projektben „felesben” van benne: az áramszolgáltató adja a másik felét a pénznek, aminek az összértéke 1.477.017 lej TVA nélkül. 

És végre van költségvetése a városnak!