Fotó: GÁL ELŐD

Csupa-csupa sportszerető – a sportcsarnokból jól ismert – arcok töltik meg a Művelődési Ház koncerttermét kedden, október utolsó délutánján. Köztük a Székelyudvarhelyi Futsal Klub sportolói, hiszen a csapatukról szóló, ennek 20 éves történetét bemutató könyvről lesz ma szó, amelyet három sportújságíró – Katona Zoltán, Zátyi Tibor és Józsa Csongor – „gereblyézett” össze.

Persze, nemcsak ők foglalnak helyet a „pulpituson”, hanem az a két személy is, akik nélkül ma biztosan nem lenne az a székelyudvarhelyi futsal, mint ami: Jakab Zoltán és Godra Zsolt. Előbbi az első ember, aki Udvarhelyen kimondta azt a szót, hogy futsal – konferálta fel Szász Csaba az FK edzőjét, az ország teremlabdarúgásának egyik, ha nem a legfontosabb úttörőjét. Feltehetnénk a kérdést, hogy miért kiáltjuk ki annak, de azok a számok, amelyeket ő is elsorol, kevés kétséget hagynak efelől.

Az első olyan román futsalcsapat…

A román élvonalba udvarhelyi csapatként mi adjuk a legtöbb játékost, 15 másik településen játszanak az FK-ban nevelkedett sportolók, 18 román, 3 magyar válogatott játékos került ki a klubból az évek során, amely az U19-es korosztály első és utolsó országos bajnokságát is megnyerte. Ők játszották az első és a mai napig egyetlen zártkapus meccset is, noha nem erre vagyunk a legbüszkébbek, és nem is arra, hogy mi kaptuk az eddigi legnagyobb büntetést valaha a román futsal életében.

Ugyanakkor a székelyudvarhelyi az egyetlen olyan csapat, amely az országos bajnoki élvonal 20 évéből egyszer sem hiányzott, így nem csoda az sem, hogy ez az egyetlen olyan román futsalcsapat, amelyről könyvet adnak ki.  

Az edző ezért köszönetet is nyilvánít a csapatban az évek során megforduló játékosoknak, a támogatóknak, a közönségnek, és a mindenkori városvezetésnek, illetve megyei tanácsnak is. „Ez most nem az a fórum, ahol el kellene mondanom, hogy ezt másképpen is lehetne. Ünnepelni jöttünk! – mondja Jakab Zoltán, hozzátéve, hogy akkor lesz felhőtlen az ünneplés, ha az esti mérkőzést megnyeri a csapat. És azóta már ez is történelem, 8-1 arányban meg is nyerte az FK a hétfő esti székely rangadót.  

A csapat mindenkié.

Persze, a csapat még Sport Klub néven történő megalakulásáról, így a politikumról és a csapatot alapító Szász Jenőről is szó esett. Ahogy fogalmazott Godra Zsolt annak kapcsán, hogy amikor beállsz valamelyik csapat mellé, politikailag is állás foglalsz, „én a sportnak vagyok a támogatója”. Hozzáteszik, ha „egyébként Szász Jenőnek, ha nincsen futsalja, lehet ma kézilabdánk sincs”, hisz az amolyan válaszreakcióként érkezett az SZKC megalakítása, vélekednek a jelenlévők.

Később, miután a Sport Klub mélypontra került és az akkori formájában megszűnt, azt a berendezkedést már nem akarták erősíteni, hogy egy sportklub egy politikai vezető köré szerveződik, és a helyi „erők” támogatásával és önkormányzati segítséggel, immár FK néven folytatták a munkát. Több mint 70 vállalkozó állt melléjük az elmúlt 10 év során, az ő neveiket tételesen sorolja fel a könyv, ráadásul ezek a vállalkozók családjaikkal, barátaikkal el is kezdtek kijárni meccsekre, ami nagyobb közönséget, több eladott jegyet is jelentett, és úgy vélik, mára sikerült is elérni a célt: azaz a székelyudvarhelyi futsal mindannyiunké.

Más szempontból is szemléletváltáson esett át a csapat, hiszen a saját nevelésű játékosokra kezdett fókuszáltan építkezni. Egyrészt mert a váltás után meg sem engedhették, hogy brazilokkal töltsék fel a keretet, másrészt egy-egy siker esetén jobban is esett, hogy immáron tényleg a mieink jegyezték a gólokat a bajnokikon. „Akaratlanul is mi lettünk a székely Bilbao (baszk klub, amely saját neveltjeivel, katalán labdarúgókkal való helytállásáról ismert – szerk megj.)” – mondja Godra.

Külön büszkeség, hogy az elmúlt két évben a csapat U19-es csapata megnyerte a korosztályos futsalbajnokságot, ráadásul kevés átfedés is volt a két együttes kerete között. Minden egyes mérkőzésüket megnyerték, még csak döntetlent sem játszottak” – büszkélkedi el Godra. 

Azt gondolják, ez adott a csapatnak olyan stabilitást, „többlábon állást”, ami egyedülálló a román élvonalban, ahol a klubok tömkelege kizárólag önkormányzati finanszírozásból működik. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy megszülessen az ötlet:

írassák meg a sztorit.

Az együttes Katona Zoltánt kérte fel, hogy az udvarhelyi kézilabda, a nagypályás labdarúgás, és az asztalitenisz története után a futsal történetét is rázza össze. Mivel csak néhány hónapja volt erre, segítségül hívta Zátyi Tibor és Józsa Csongor sportújságírókat is, akikkel egymás között osztották fel korszakaira az udvarhelyi futsal 20 éves történetét.

Zoli a hőskort, az első tíz évet dolgozta fel. Az első hivatalos országos bajnoki döntő ugyan 2003-ban volt, de 2002-ben már lehetett hallani Kovács Lajos Gimi FC-jéről, amely országosan is sikereket ért el, és amelynek mérkőzéseiről még az Antena1 tévétársaság is közvetített. Ekkor, mint szakmai segítő, már Jakab Zoltán is feltűnt a klub mellett – kezd bele a történetbe Katona. Mint elmondja, a könyv, akárcsak egy hatalmas újságcikk, egy tudósítás számol be az elmúlt húsz év alatt pályán történtekről.

„Persze, írhattam volna, hogyan ugrunk bele Molnár Mikivel a szökőkútba az első bajnoki cím után, vagy azt is, amikor a 2005-ös döntő után Jakab Zoli cigányzenészt hozatott a szállodába, de nem ezeket a történeteket tartalmazza a könyv, a 20 év újságcikkeinek tömörített változata ez” – magyarázza Katona.  

Az első tíz év, az SK története után következő öt évet Zátyi Tibor dolgozta fel. Nem volt könnyű dolga, árulja el, hiszen időközben a Székelyhonnál történt egy szerverváltás, az uh.ro 2018-ban új oldalra költözött, nehéz volt előkotorni a régi anyagokat. Végül a nyomatott lapok pdf változatait kezdte el átnyálazni, úgy évi 220-230-at.

Józsa Csongornak kicsit könnyebb dolga volt az utolsó öt év összeállításával. Ő is a kezdetektől ott van a csapat mellett, az első bajnoki cím óta kíséri őket szinte minden hazai, több idegenbeli találkozóra, ott volt a csapat két Bajnokok Ligája selejtezős összecsapásán, és 2007-ben a román futsal válogatott mellett, amikor annak Jakab Zoltán volt a szövetségi kapitánya, „Nagyon sokat adott nekem a futsal,

örülök, hogy ennyit visszaadhattam neki”

– fogalmaz. Jakab Zoltán amellett, hogy mint szerzőknek megköszöni nekik a munkát, megköszöni a többéves támogatást is, amit, mint sportújságíróknak nyújtottak. 20 éve beharangozzák a meccseket, beszámolnak róla, akkor is, ha nyer a csapat, de akkor is, ha kikap. „Emlékszem, egy vesztes meccs után hívott Kádár Zoli (a Marosvásárhelyi Rádió sportújságírója – szerk.megj.), mondtam neki, hogy fát hasogatok, az idegeim jelenlegi állapotában ez a legjobb dolog, amit tehetek” – nosztalgiázik nevetve, miközben Szász Csaba, a beszélgetés moderátora reményét fejezi ki abban, hogy már fel van hasogatva a tűzifa az idei télre, lehet a győzelemre koncentrálni.

Hiányzik is nagyon egy bajnoki cím – árulja el az edző, aki reméli, hogy lesz már újabb a tarsolyban tíz év múlva, ha újra összegyűlünk akkor. És mutassuk majd be a bővített kiadást – sorolják a jókívánságokat.