Pillanatfelvétel a határozat elfogadását megelőző plenáris vitáról.
Forrás: FUEN – Facebook
Döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a Minority SafePack kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, december 17-én. Így az MSPI az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az EP.
„Az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy indítsa be a jogalkotást a Minority SafePack kezdeményezésben foglaltakra alapozva. Ez egy nagy győzelem számunkra!” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, az egymillió aláírást összegyűjtő FUEN elnöke.
Az egyébként nem kötelező érvényű állásfoglalásában az EP támogatásáról biztosítja a Minority SafePack-et és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot „jogi aktusokra”. Az EP-határozat továbbá:
- kinyilvánítja, hogy az Uniónak ösztönöznie kell a kisebbségek védelmét biztosító tagállami intézkedéseket;
- felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségvédelmi szabályok uniós keretét;
- felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését;
- szorgalmazza az EU és az Európa Tanács közötti együttműködést a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme terén.
A dokumentum elismeri, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a tagállami hatóságok elsődleges felelőssége, ugyanakkor rámutat arra, hogy az Unió támogassa a tagállamokat ennek a felelősségnek a gyakorlásában. Továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével és támogatásával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az EU-t pedig kéri, hogy segítse elő az ilyen gyakorlatok cseréjét.
Az állásfoglalás reflektál az MSPI (tizenegyből) kilenc befogadott pontjára is. Az Európai Parlament többek közt:
- felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Unió-szerte mozdítsák elő a nyelvtanulást, beleértve a kisebbségi nyelvek tanulását is;
- felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a finanszírozási programok tervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti és nyelvi kisebbségek igényeit;
- az európai strukturális és beruházási alapoknak és a kohéziós alapoknak figyelembe kell venniük a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség védelmét;
- leszögezi: minden egyes európai uniós polgárnak lehetősége kell legyen arra, hogy saját nyelvén élvezhesse a kultúrát és szórakozhasson.
Az Európai Bizottságnak január 15-éig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól, közölte honlapján az RMDSZ.
Az MSPI története, röviden
Miután évek teltek el a Bizottsággal való pereskedéssel, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) által koordinált európai polgári kezdeményezés végül 2017 áprilisában indulhatott el, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtötte a szükséges egy millió aláírást, a kötelező hét helyett tizenegy országban lépték át a lakosságarányos küszöböt. A FUEN akkor úgy döntött: mivel nincs előírt határidő, még nem adja le ezeket a Bizottságnál, hanem inkább megvárja a 2019-es európai parlamenti választást, amelytől biztosabb politikai támogatást remélt.
Amint ez lejárt, maga az EB javasolt további halasztást, mert késett az új, Ursula von der Leyen által elnökölt Európai Bizottság hivatalba lépése. Az aláírásokat így majdnem két évvel a gyűjtés lejárta után, 2020. január 10-én regisztrálták hivatalosan az Európai Bizottság online rendszerében. Végül február 5-én mutatták be az MSPI-t az EB képviselőinek, az EP-ben a közmeghallgatás pedig október 15-én volt, miután tavaszról el kellett halasztaniuk a koronavírus-járvány miatt. Ezt követte a plenáris vita, majd a határozat elfogadása az EP két különálló ülésén, 2020 decemberében.