Ahogyan három napon át a Nap is töretlenül ragyogott június utolsó napjaiban, úgy a végzős diákok ereje is látszólag töretlen maradt az érettségi vizsgák utolsó előtti hajrájához érve. Emberközeli anatómia, papírra írható programok, vakon olvasható térképek és fizikai kimerültség jellemezte az érettségi harmadik napját, melyen a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáztak a végzősök.

A földrajz próbatétel

nekem nagyon jól ment, olyan nyolc-kilenc körüli lesz – mondja izgalomtól fűtött hangon Buttu Krisztián, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola zene tagozatának végzőse, akihez hasonlóképpen érez osztálytársa, Szász Csongor is.

Fotók: Pál Edit Éva

A fiúk nehezebb tételre számítottak földrajzból:

– Az első tétel vaktérkép Európáról, ott kértek városokat, országokat, azok jól mentek. Aztán össze kellett hasonlítani a harmadik tételben két országot, Franciaországot és Norvégiát, az is jól ment, könnyű volt – gondol vissza a földrajz tételre Krisztián.

Csongor még a földrajz tételsor hatása alatt van, fejből tudja idézni, milyen különbségeket írt a két ország összehasonlításakor: „Franciaországban 15-17 Celsius-fok az átlaghőmérséklet, Norvégiában 7-9-et írtam, úgy tudom.” Ő a földrajz érettségit megelőzően különórákra járt egy földrajztanárhoz, míg Krisztián a barátnőjével készült fel a földrajz próbatételre.

– A barátnőm egyetemista turisztika szakon, úgyhogy könnyű volt nekem – meséli vigyorogva és hozzáteszi, biztosan megbeszélik együtt a megoldásokat, de tart egy kicsit ettől: – Ki fog vesézni engem, és hát, én már nem emlékszem annyira a válaszaimra.

A fiúk most már csak ismételni fognak az utolsó próbatételre, előtte azonban fel szeretnének frissülni egy zuhanytól és egy délutáni alvástól, ezt követően „állunk neki a melónak, a magyarnak” –mondják mindketten.

– Úgy érzem, hogy jól ment a földrajz – jelenti ki magabiztosan Kovács Hunor, a Tamási Áron Gimnázium filológia szakának végzőse, aki bízik benne, hogy a próbaérettségihez hasonlóan most is legalább nyolcas fölötti jegyet szerez. Osztálytársaitól úgy hallotta, ők is könnyűnek találták a földrajz tételt, viszont többükkel még nem találkozott, mert „nem nyomtatták ki jól a második tételt, össze kellett szedni az összes vizsgalapot, így később adták ki a tételeket és tovább bentmaradtak” – meséli, hozzátéve, az ők termükben szerencsére nem történt hasonló eset.

Legalább két óra alvással tervezi tölteni a magyar érettségi előtti délutánt, és csak ezután lát neki a tanulásnak, az utóbbi napokban ugyanis keveset tudott aludni, a román érettségi előtti éjszakán pedig szinte egyáltalán, de „a harmadik tételnél hála istennek novellát kaptunk, ami úgymond elég könnyű” –  teszi hozzá Hunor, aki rendőrnek tanul tovább.

–  Anatómiából elfogadható tételt kaptunk, 

nem volt nehéz ahhoz képest, amire számítottunk – véli Libik Krisztina és Balázs Kriszta, a Gimi természettudományok osztályának végzős diákja.

 – A vizeletképződésről kellett írni és az anyagforgalmi életműködéssel kapcsolatban kellett érvelni, az egy kicsit nehéz volt, de a többi már nem annyira. A tanárnő felkészítőket tartott az érettségi előtt, oldottunk teszteket is, csak tanulni kellett hozzá – meséli Libik Krisztina, hozzátéve, nem volt könnyű az online oktatás alatt tanulni, de próbáltak alkalmazkodni a helyzethez és igyekeztek minél több tesztet megoldani a vizsga előtt.
Az utóbbi három nap hajrájában kissé kifáradtak a lányok, de ha hazaérnek, ebédelnek és pihennek egy keveset a finálé előtt: 

– Átolvassuk még egyszer az esszéknek a tartalmát, ami kell a harmadik tételhez magyarból, így készülünk még egy kicsit holnapra  –  mondja Libik Krisztina, aki Kolozsvárra, a Bölcsészettudományi Karra, míg osztálytársa, Balázs Kriszta a Művészeti Egyetemre szeretne felvételizni, szintén Kolozsvárra.

A fizika tételre 

kevés volt az idő – panaszolja Szász Dániel, a Gimi természettudományok osztályának végzőse, majd osztálytársa, Hosszú Tamás kifejti, miért lehet kevés a két óra:

– Ha az ember nem kapja el a fonalat és nem tudja elképzelni, hogy az adott test hogy is mozog, például a lejtőn, akkor ott rengeteg időt elvesz a gondolkodás. Én például így voltam a mechanikánál. Először a mechanikának fogtam neki, ott az utolsó feladat pár pontjánál úgy eltöltöttem az időt, hogy mire észrevettem magam, arra körülbelül másfél óra el volt telve és még nem is fogtam neki az elektrónak, úgyhogy az utolsó száz méter az nagyon ilyen rushba ment, hogy be tudjam fejezni. Szerencsére be is tudtam fejezni, de mint kiderült, egy párat elhibáztam, úgyhogy… – áll meg egy pillanatra, majd gyorsan hozzáteszi: de nyolcason felül kell legyen mindenképpen, nyolc ötvennel megelégednék erősen, ha azt legalább megírnám. 

Tamás mérnökire készül tovább, ezért is választotta a fizikát érettségi tantárgyként, ahogyan Dániel is a fizika tudása későbbi felhasználhatósága miatt döntött emellett.

A természet-angol osztályos Sándor Zsombor elmondása szerint jó nyugodtan belefért az időkeretbe, kétszer is át tudta nézni a válaszait, ezért reméli, hogy jó lesz, mert minél nagyobb jegyet szeretne szerezni belőle.

Ő már hatodik osztályos korától szereti a fizikát, mint mondja, számára már nagyon régóta biztos pont volt, hogy ezt választja az érettségin.

– Hát ugye, még lehet választani a bioszt, kémiát, infót. A kémia az egy olyan tantárgy, hogy hetediktől már kell érteni, hogy meg merje az ember kockáztatni, hogy abból érettségizzen. Bioszból pedig sokat kell tanulni, míg fizikából nem annyira, azt inkább meg kell érteni, és ezért úgy voltam vele, hogy biztosan a fizikát választom – érvel döntése mellett Zsombor.

Nagy jegyet nemcsak fizikából,

hanem anatómiából is lehet szerezni, csak kell egy jó alap – vallja Mátyus Bence, a természet-angol osztály végzős diákja.

– Nem volt olyan nehéz az anatómia tétel, de ha nem volt meg a kellő tudás, a folyamatok átlátásának képessége, akkor nehezen lehetett írni, mert kérték az emésztést, a kiválasztást, meg hogy a légzés, keringés szaporodás hogyan függ össze egymással – magyarázza Bence, aki jó döntésnek tartja, hogy anatómiából érettségizett, mivel fogorvosira készül, és az anyag egy kisebb része fedi a felvételi követelményeit.

 – De azért sokkal könnyebb az érettségi anyag, mint a felvételi! – teszi hozzá Barabás Ágnes, a természettudományok osztály érettségizője, aki maga is orvosira készül, és kilencesnél nagyobb jegyre számít anatómiából, hiszen úgy érzi, nem ment rosszul. Hasonlóan érez Tamás Dániel is, aki a tantárgy egyszerűsége és emberközelisége miatt választotta az anatómiát, és szerinte a tanárok is “egész jól felkészítették őket.”

– Hegy alatt abrakolással, ez a jó szó arra, hogy készülünk a holnapi magyar érettségire – jelentik ki nevetve mindhárman, hozzátéve, előtte ebédelni fognak, az érettségi vizsga sokat elvett az energiájukból. A holnapi magyar nyelv és irodalom tétel harmadik részében Az arany emberre vagy a Bánk bánra számítanak, ezek a művek gyakran szerepeltek a gyakorlótesztekben is, mondják.

Pontosvessző, zárójel –

egy papírra írt informatika érettségin nincs lehetőség arra, hogy leteszteljük, működik-e a megírt program, maradt-e ki esetleg egy zárójel – avat be Molnár Dávid, a Gimi matematika-informatika szakának végzőse.

Dávidnak jól ment az informatika érettségi, de hallotta, hogy többen panaszkodtak rá, ami szerinte amiatt is lehetett, hogy a várthoz képest nem hasonlított a feladatok típusa a gyakorló tesztekéhez. 

– Más volt a tétel struktúrája, mint a gyakorló teszteknek, amikben nagyrészt mátrixos feladatok voltak, most kétdimenziós tömbökkel kellett dolgozni, az elmúlt évek tételeihez hasonló típusút kaptunk – mondja Dávid. Ő heti hét órában tanulta az informatikát az iskolában, ezért nem volt kérdés számára, melyik választható tantárgyból szeretne érettségizni:

– Az informatika az, amit az online oktatás alatt könnyebben át tudtunk venni, mert számítógépen dolgoztunk, így kicsit közelebb állt hozzám, mintha leckét kellett volna magyarázni – érvel Dávid, aki a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Informatika Karán szeretne továbbtanulni, előtte azonban minden erejét összegyűjti a magyar érettségire.