A székelyudvarhelyi RMDSZ kitart az előválasztás mellett, akkor is, ha a helyhatósági választásokat előre hozzák azt a júniusi európai parlamenti választások időpontjára – tudtuk meg Antal Lóránt szenátortól, az udvarhelyszéki RMDSZ alelnökétől a február 9-i sajtótájékoztatón. Azóta napról-napra valószínűbbé válik, hogy nem vonják össze, nem kell felgyorsítani a kampányt, lehet tovább lazítani építkezni.
Fotó: GÁL ELŐD
A szenátor cáfolta a pletykát, miszerint a választások kapcsán bárkivel is egyezséget kötöttek volna.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a múlt évben az RMDSZ benyújtott egy törvénymódosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati választást vonják össze az elnökválasztással. Ez a törvény jelenleg a szenátusban van, a parlamenttől függ, hogy mikor kerül napirendre. Így alapvetően nem zárkóznak el az összevonás gondolatától, azonban úgy hiszi, hogy az önkormányzati és az EP választások összevonása káoszt idézne elő, mert az újonnan megválasztott vezetőket szinte negyedévig várniuk kellene, míg beiktatják. De lesz, ami lesz, az RMDSZ készen áll a választásokon részt venni, közösségeinket megmozgatni, mondta.
A sajtótájékoztató apropója azonban a 2023-as év kiértékelése volt, beszámoló a parlamenti és udvarhelyszéki tevékenységekről.
Udvarhelyszéken
A forrásszerzés évét tudhatjuk magunk mögött, mint kiderült. Négy dolgot emelt ki a szenátor. Először is előrelépés történt a földgázhálózatok kibővítésében. Hiszen a Hargita megyére szánt 150-160 millió lejnek szinte a felét sikerült Udvarhelyszékre hozni, pontosabban összesen 76 millió lejt nyert kilenc udvarhelyszéki település az Anghel Saligny programból. Olyan településeket választottak, amelyek közel vannak az országos gázhálózathoz, és majd onnan a többi települést is lehet csatlakoztatni a későbbiekben. „A gázhálózatkiépítés a gazdasági potenciálját is növeli Udvarhelyszéknek, mert mindig azt szoktam mondani, hogy ott, ahol nincs energetikai infrastruktúra, ott gazdasági fejlődésről beszélni utópia” – idézett egy fontos udvarhelyszéki embert a szenátor.
A második fontos projekt a Székelykeresztúrt és Székelyudvarhelyet összekötő útszakasz, amire szintén az Angel Salignyből jött a pénz. Ez a megye egyik legnagyobb, 140 millió lejes beruházása, hangzott el. Sem Székelyudvarhelynek, sem Székelykeresztúrnak nem RMDSZ-es a polgármestere, de mi felül tudtunk emelkedni ezen – nyilatkozott a szenátor.
„A harmadik igen fontos ügy az a villamosítás, amiről már 2020-ban is beszéltem. Itt tudni kell azt, hogy nagyon sok munkálat nem valósult meg. Az elmúlt több évtizedben, most nem az a lényeg, hogy elemezzük, hogy miért, vagy miért nem. Azt gondolom, hogy egy új dinamikát tudtunk ezekbe a munkálatokba hozni, de a múltból sok mindent kell pótolni, és az Energiaügyi Minisztérium által kiírt modernizálási alapból, európai uniós forrásokból igen komoly összegeket tudtunk előremozdítani”. A fejlesztésekben érintett lesz Udvarhely, Keresztúr, Zetelaka, Varság, Korond és Parajd térsége is.
Hozzátette, összességében az Anghel Saligny Programból több mint 250 millió lejt sikerült Udvarhelyszéknek lehívnia. Ez több udvarhelyszéki települést érint, kulturális intézményeket, iskolákat, víz- és szennyvízhálózatokat, utak aszfaltozását. Szerinte ehhez az kellett, hogy az RMDSZ parlamenti szereplő legyen, parlamenti szerepvállaláson keresztül kormányozzon, és Cseke Attila vezesse a fejlesztésügyi minisztériumot.
A negyedik pont, hogy keresik a lehetőségét egy ipari park létesítésének Udvarhelyszéken. Forrást már sikerült szerezni arra, hogy az esetleges beazonosított helyszíneken ennek a keretezése elinduljon. Erről azonban többet nem árult el, újságírói kérdésre is csupán annyit, hogy már 2020-ban megfogalmazódott az ötlet, jelenleg a potenciális helyszíneket mérik fel, szereztek forrást, „hogy ha lépni lehet, akkor lehessen lépni”.
Amerika visszainteget?
A szenátor egy sor adattal is készült, a közösségi média eléréseiről, médiaszerepléseiről, a parlamenti tevékenységeihez köthető számokról. Beszélt arról, hogy 157 órányi közönségszolgálatot tartott Udvarhelyen és a tavaly megnyitott székelykeresztúri szenátori irodát 100-an keresték már fel, hogy problémáikra megoldást keressenek. Gyakornoki programot indítottak, 11-en vettek rész benne, erdélyi magyar és román anyanyelvű fiatalok egyaránt, különböző egyetemekről.
Antal Lóránt több külföldi kiszálláson volt, ezek közül a legjelentősebbnek értékeli, hogy egy delegációval az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban is megfordult tavaly, ahol Románia szempontjából fontos energetikai kérdésekről, atomenergiával kapcsolatos egyezményekről, intézkedésekről volt szó, illetve a Visa Waiver elnevezésű programról is, amelybe reményei szerint hamarosan Románia is becsatlakozhat, és állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól.
Az energetikai bizottság elnökeként szólva
Az RMDSZ még kormányon szerepet vállalt annak a sürgősségi kormányrendeletnek az életbe léptetésében, ami befagyasztja a háztartási fogyasztók, illetve a kis és közepes vállalkozások számára az áram- és földgáz árakat.
Két-három héten belül napirendre tűzésre vár az az Antal Lóránt által beadott törvénytervezet, ami lehetővé teszi, hogy a több mint 100 ezer prosumer, azaz a termelő-fogyasztók havi rendszerességgel el tudják számolni a megtermelt árammenyiséget, illetve a többletet más fogyasztási pontokon és földgáz-számlák esetében is el lehessen majd számolni. Eredetileg csak 2 év után volt az elszámolásra lehetőség. A számlázást is egyszerűsítik.
„Számtalan állampolgár keresett meg azzal kapcsolatban, főleg prosumerek, hogy a szolgáltató cégek több havi, akár éves késéssel állították ki a számlákat.” Szintén a szenátor kezdeményezésére az energiaügyi hatóság (ANR) ellenőrzéseket indított a szolgáltatóknál, büntetéseket szabtak ki, rendeződni látszik a számlázások körüli káosz, tudtuk meg.
A zöldenergiából termelő egységek, mint hőpumpa, napelem-felszerelések és a hozzá tartozó kellékek, áfakulcsát 19 százalékról 5 százalékosra csökkentették, számol be Antal Lóránt egy másik, általa benyújtott törvény-kezdeményezésről. Az évvégi megszorítások során az 5 százalékos áfakulcsot a PNL-PSD koalíció sürgősségi kormányrendelettel 9 százalékra növelte.
Sikerült eltörölni azonban a napadót, amit a prosumerek fizettek arra a napenergiára, amit ők maguk termeltek meg. Illetve lehetővé vált a hőelosztók finanszírozása az energiakártyákkal. Magyarán, azok is fizethetik a 750 lejes kártyával a fűtésszámlát, akik a városi központi fűtési rendszerből kapnak hőenergiát.
Jóváhagyott a kormány, majd a parlament is egy listát, amely 10 stratégiai fontosságú vízerőmű befejezéséről rendelkezik. „Itt több olyan építkezési telep volt elindulva, ahol több mint 90 százalékban be voltak fejezve már ezek a vízierőművek, de különböző környezetvédelmi civil szervezetek leállíttatták a munkálatokat. Sürgősségi kormányrendelettel a Nemzetbiztonsági Tanács (CSAT) által is stratégiai létesítményeknek nyilvánították ezeket a vízierőműveket.” Hozzátette, Erdélynek a Maros megyében található ratosnyai a fontos, hiszen ha működne az a 300 megawattos vízi erőmű, Erdély szintjén nem lennének ingadozások a villamosáram-ellátásban. Nem Dobrudzsából, Dél-Romániából kellene az áramot ide szállítani, hanem Erdély saját magát ellátná. A listán van a radnóti földgázzal működő erőmű is, ez egy 430 megawattos, amit Antal szerint előreláthatólag 2024 decemberében lehet majd elindítani.
Románia mint földgáz-nagyhatalom?
A Fekete-tengeri földgázkitermelésre vonatkozó offshore-törvény is magán viseli az RMDSZ-kézjegyét, még kormányon voltak, amikor ezt aláírták. Előreláthatólag 2027-ben kezdődhet el a földgázkitermelés, és válhat Románia a legnyagyobb földgázkitermelővé Európában, ez stratégiai előnyöket jelenthet az ország számára mind politikai szempontból, mind pedig gazdasági szempontból, „hogy az iparosításról, újraiparosításról se feledkezzünk el.”
Újságírói kérdésre elmondta még, hogy jelenleg Románia 10-11 milliárd köbméter gázt fogyaszt el évente, ennek a szükségletnek jelenleg a több mint 96 százalékát tudja megtermelni. Már termel ki földgázt „kisebb mennyiségben” a Fekete-tengerből 2022 júniusa óta az amerikai Black Sea Oil & Gas elnevezésű cég. Ők évi egymilliárd köbméter földgázt termelnek ki, ez közel napi 3 millió köbméter földgázt jelent.
A Neptun Deep – amit a Romgaz, a román állami tulajdonában levő gázvállalat és az OMV Petrom 50-50 százalékban birtokol – rendelkezik Fekete-tengeri licenccel, elindították már a munkálatokat, itt több mint 100 milliárd köbméter földgázról beszélünk. Vannak olyan szakértők, akik azt mondják, hogy akár a 200 milliárdot is túlléphetjük, magyarázta a szenátor.
Ez azt jelenti, hogy Románia jelenlegi szükségletének több mint 10 éves mennyisége ott van a Fekete-tengerben. Ha többletmennyiség lesz, akkor exportálhat is.
„Az az Európai Unió irányelve, ami ugye a zöld egyezmény köré épül, hogy az EU nagyon gyorsan zöldülni fog és minden fosszilis energiahordozóról lemondunk. Itt két lépcső van, 2030-ra 50 százalékkal csökkentjük a szén-dioxid kibocsátást, majd 2050-re teljességgel megszüntetjük azt. Én nem vagyok zöld-egyezmény ellenes, és értem a regenerábilis energiaforrások fontosságát, és azt is mondom mindig, hogy szükséges engedni a napelemeket, hőpumpákat, és minél változatosabbá tenni a termelési kapacitásainkat.
Viszont egy erős gazdaság állandó villamosáram-ellátás nélkül térdre szorul, és állandó villamos ellátást még sem napelem, sem szél, sem bárminemű geotermális energiákkal nem tudunk ellátni.”
Hozzátette, a felmérések azt mutatják, hogy 2023-ban világszinten nőtt a földgázfogyasztás, a legnagyobb európai földgáz termelőnek, Norvégiának is nőtt az exportja, mivel lemondtunk az orosz gázról, az ipar viszont nem állt meg, gáz kell és ez most Norvégiának kedvezett.
„Én azt gondolom, hogy a zöld egyezménnyel kapcsolatban is óvatosan kell, hogy lépegessünk, ne megállítsuk, hanem olyan új technológiákat használjunk, amiken keresztül a szén-dioxid kibocsátást csökkentjük, mert a környezetvédelem számunkra is igencsak fontos. Viszont ha már adott az, hogy van egy ilyen óriási földgáztartalékunk, akkor Románia igen komoly szereplővé válhat, ehhez az szükséges, hogy kiszámítható politizálás legyen. 2024 végétől hátha elérjük azt, hogy legalább négy évig egy miniszterelnöke lesz Romániának, minden minisztérium élén ugyanaz a miniszter lesz négy éven keresztül, és három hetente nem fognak államtitkárokat cserélni.”
Parlamenti tevékenységeivel és törvénykezésekkel kapcsolatosan hozzátette még, hogy az újonnan elindult tavaszi parlamenti ülésszakban az RMDSZ a családtámogatást, a gazdák, a kis és közepes vállalkozások védelmét, az önkormányzatok támogatását tűzte ki célul. Ez utóbbi kapcsán szóvá tette, hogy a költségvetésben terjengő rést a pénzügyminisztérium nem úgy kéne megoldja, hogy megfékezi a kifizetését a már futó beruházásoknak. „A pénzügyminisztérium kellene facilitálja minden már futó építőtelepi munkálatnak a kifizetését, pontosan azért, hogy a gazdaság ne álljon le”, jelentette ki a szenátor.