Az elmúlt napokban felrobbantotta az internetet a felsőboldogfalvi református egyházközség Facebook oldalára feltöltött hír, miszerint időkapszulát találtak a műemléktemplom toronygömbjében.

Mikor nekikezdenek egy nagyobb épület felépítésének, akkor szokás az alapkő alá rakni valamit, amivel üzennek a jövőnek. Ha templomról van szó, akkor a torony tetején lévő gömbbe helyeznek el információkat az adott korról – mondja Moldovan Radu, a felsőboldogfalvi egyházközség lelkipásztora. A hír rendkívülisége mellett megjegyzi, hogy számítottak erre, sejtették: lesz időkapszula a gömbben.

Víz és golyóálló mellénybe csomagolva

A közösségi oldalon látott fotók alapján a gömböt több golyótalálat érte.Több történet is kering a golyónyomok magyarázatára. Az egyházközség közösségi oldalán az időkapszuláról feltöltött album alatti hozzászólásokban a románokat és oroszokat emlegetik mint lehetséges elkövetőket. A tiszteletes elképzelhetőnek tartja azt, hogy az oroszok szórakozásból célozták a gömböt, ugyanis a II. világháború alatt itt szálltak meg a templom közvetlen közelében, a parókia épületében lovakat tartottak, sok fontos iratot megsemmisítettek. Kíváncsiak voltunk, hogy mit tudnak erről a falu öregjei.

Vajmi keveset tudok róla, én csak 97 vagyok

–  mondja Hodgyai Mihály bácsi amikor az időkapszuláról érdeklődöm. 1922-ben született, ő a falu legidősebb embere. Amikor leventék voltunk, volt egy barátom, Józsa Laci, aki a parókiával szemben lakott. Volt levente puskánk, amivel sokat madarásztunk, lövöldöztük a templom gömbjét Laciék tornácáról. A tanítónak a mindenei voltunk, ő volt a levente parancsnok – emlékszik vissza Misi bácsi a magyar világban történt fiatalkori élményére.

A képek a szerző felvételei

A kilyuggatott gömb jelenleg egy fenyédi bádogosmesternél van, aki azon dolgozik, hogy eredeti fényében tündökölhessen, visszakerüljön a helyére. Egy fémdobozt, pénzeket, megsárgult papírokat rak ki az asztalra a tiszteletes. A lezárt doboz a gömb felső feléhez volt rögzítve, tetején egy vízelvezető köpenyt helyeztek el, hogy ne érhesse víz a doboz tartalmát.

Nézzük, mi minden fért el egy borotválkozódoboz nagyságú helyen?

Felsőboldogasszonyfalva községben lakó egyének névsora 1869-ben

105 család lakott ebben az évben a faluban: 95 református, 10 római katolikus vallású. A családkönyv közli a család minden tagjának (férj, feleség, gyermek) nevét, így nem csak a családfő nevét ismerjük. A tiszteletes információi szerint 2019-et 291 lélekkel kezdte az egyházközség, becslése szerint hozzávetőleg 400 református hívő él Boldogfalván jelenleg. Ez azért lehet, mert nincs mindenki beiratkozva az egyházhoz.

Régi családok nevei tűnnek elénk a listában: Derzsiek, Bírók, Csiszárok, Péterek, Józsák, Keresztesek, Oláhok követik egymást a felsorolásban. A Kerekeseket hiányolom, utca is van elnevezve róluk, mégsem látom a neveiket –  fogalmazza meg hiányérzetét a lelkész.

Az 1980-as évek történései megváltoztatták a település vallási összetételét, a katolikus falvakból, Bétából, Székelydobóból, Vágásból sokan telepedtek le a faluban, a katolikusok számaránya mára azonos a reformátusokéval. Ehhez még kellett az is, hogy Székelyudvarhelyről sokan lakóhelyüknek válasszák a városhoz közeli települést. A 2011-es népszámlálás szerint 808 személy élt a faluban.

Mi zörög a dobozban?

Az időkapszulába mindig tettek pénzt, ez bevett szokás volt. Igaz, hogy a kiegyezés után járunk két esztendővel, de még mindig elevenen él az emberek fejében az 1848-49-es szabadságharc;1848-ban kiadott Kossuth bankók lapultak a doboz alján. Ezeket már nem használták, a szabadságharc leverése után kivonták a forgalomból – jegyzi meg a tiszteletes. Kopott, sok kézben megfordult krajcárokat is küldtek nekünk a múltból. Olyan, akkor érvényes krajcár is van, amit 1807-ben verettek. Két darab, még fényes, alig használt krajcár is található a dobozban, ezeket 1868-ban, 1 évvel a toronyjavítás előtt bocsátották forgalomba.

A legrégebbi fizetőeszköz már akkor régiségnek számított, a Rákóczi korában veretett három dukátos 311 évet várt a velünk való találkozásra.

Mennyit adogatnak?

Összeírták azon keresztyén hívek névsorát is, akik önkéntes ajándékkal támogatták a torony felújítását. A krajcárok és forintok világában vagyunk, 100 krajcár 1 forintot ér. A nagyobb gazdák, birtokosok forintot adtak, a szegényebbek krajcárt. Mindenki lehetőségei szerint: 10, 33, 50 krajcárral vette ki részét a falu közös ügyét képező felújításban.

Bíró Pál, a levelet leíró kisbirtokos 5 forintot áldozott e célra, példáját még jó néhányan követték, így tett az akkori lelkész, Szabó Sámuel is. Ezek a számok rálátást nyújtanak a település családjainak gazdasági helyzetére. Bizonyára nem volt akkora szerepe a pénznek, mint napjainkban, jobban be voltak rendezkedve az önellátásra, cserekereskedelemre. A XIX. század végén egy tenyeres napszámos napi bére 80 krajcár volt. Azért, hogy jobban összehasonlíthassuk az árakat, utánanéztünk, mi mennyibe került a piacon Székelyudvarhelyen 1877-ben.

1 véka tiszta búza 1 forint 80 krajcár

1 mázsa pityóka 1 forint 75 krajcár

1 kg szalonna 70 krajcár

1 kg zsír 80 krajcár

1 kg marhahús 24 krajcár

1 kg sertéshús 44 krajcár

Nem volt pályázat toronyépítésre, mégis 100%-os volt a támogatás.

Református anyaegyházunk egyes tagjai évektől fogva érezvén azt, hogy elavult ódon szerű 1600-ik év előtt épült tornyunk szarvazata, helyébe mást, még pedig a mai kor kívánalmai szerént kelletik építenünk –  így kezdődik a hogyan készült dokumentum első sora.

Két ízben, 1836-ban és 1839-ben is tűz pusztított: leégett a parókia és mesteri lak. Nagy áldozatot hoztak a hívek, amikor a „díszes torony” nevű projektbe fogtak. A helyiek mellett több község faanyaggal támogatta a felsőboldogasszonyfalviak tervét. Reformátusok és katolikusok által lakott települések is  felsorakoztak az ügy mellé: Hodgya, Gyepes, Patakfalva, Kecset, Homoródkeményfalva, Küküllőkeményfalva, Kápolnásfalu, Oláhfalu, Bethlenfalva.

Hányast kapott a gyermek az oskolában?

Fejes Károly, a felekezeti oskola tanítója megosztja velünk az első és másodikos gyermekek névsorát. Az iskolát kezdő boldogfalvi tanulókat vallásra, kis bibliára, álattanra, számvetésre, földismeretetre, írásra, olvasásra, elbeszélésre, éneklésre oktatják az intézményben.

Összesen 59 helybéli gyermek koptatta az oskolapadot. Köztük volt az 1861-ben született Fülöp Áron. Áron iskolai jegyeit meghazudtolta felnőttkorára, híres költő lett, akire szülőfaluja is büszke, róla nevezte el az iskoláját. Ki mondta volna az oskolában, hogy az írásból közepes osztályzatot kapott fiú valamikor neves tollforgató lesz? Ráadásul az ének sem ment neki. Az oskolát nem járó, „keringő” gyermekek száma elenyésző volt a tanító szerint.

Mára az iskolába járók száma az. Az időközben községközponttá vált Felsőboldogfalva iskolájában feleannyi diák van az első és második osztályokban, mint másfél évszázada. Más, környező falvakról is járnak ide, mégis 19 elsős és 15 másodikos gyermek tanul Boldogfalván – tudtuk meg a Fülöp Áron Általános Iskolában érdeklődve.

Mikor lesz a vizsga a tanodában?

Még meg sem száradt a nyomdafesték a református kollégium vizsgakönyvén, már Felsőboldogasszonyfalva legmagasabb pontján, a kapszulában elindult 150 éves időutazására. Tanárok, diákok névsorai, vizsgák időpontjai szerepelnek benne. Kéziratos adatokat közölnek ezenkívül a gimnáziumról is, világi és egyházi oktatók neveivel, a tanulók számáról.

Felsőboldogasszonyfalva 1869-ben a patakfalvi járáshoz tartozott. Az 1880-ban tartott népszámlálás szerint 457 személy lakott a faluban. Két évvel a kiegyezés után Andrássy Gyula volt a miniszterelnök, a szék főkirálybírói tisztségét Daniel Gábor töltötte be. Szabó Sámuel tiszteletes 1826-ban került az egyházközséghez, koros ember volt a felújítás idejében. A falu neve 1899-ben változott meg Felsőboldogfalvára. 

Mind oldott kéve hullott nemzetünk java és virága egyaránt

Tornyunk felett is elzúgnak az idő viharai, úgy rövid éltünk is az ősök által a szabadság szent harcába szerzett édes anyaföld göröngyei közt örök álomba szenderül –  írja gondosan megformázott betűkkel Bíró Pál. Az 1848-49-es szabadságharc emléke még élénken él a közösség emlékezetében, hiszen alig telt el húsz esztendő a leverése óta. Felelevenítik a szabadságharc történéseit, annak leverését, a muszkák előtti fegyverletételt.

Ekkor még nem tudták, hogy száz év se kell lepörögjön ahhoz, hogy még kétszer látogatást tegyenek az oroszok nálunk. A két világháború 34 személyt követel a falutól.

Ki volt a szépen író Bíró Pál?

Mivel jelenleg is élnek Bírók Felsőboldogfalván, felmerült a kérdés, hogy léteznek-e leszármazottai a településen? A faluban érdeklődve irányítottak Bíró Gáborhoz, aki a református egyházközség egyik presbitere. Gabi bácsinak elkészítette egyik bátyja a családfáját, így magabiztos a családja történetét illetően.

Bíró Tamás őse Zetelakáról telepedett át Boldogfalvára az 1790-es években, itt alapított családot. Öt legény, és egy leány született. Én az elsőszülött fiú, Mózes leszármazottja vagyok, akinek Pál a testvére volt – megyünk vissza az időben Gabi bácsi segítségével.

A parókián érdeklődve megtudtam, egyetlen egy Bíró Pál élt ebben az időben itt. Felesége Tóth Juliánna volt, a családkönyv szerint nem születtek gyermekek házasságukból.

Gabi bácsi büszke családja múltjára. Ha Pálnak nincs rokonsága a faluban, megkérdeztem tőle, hogy mit szól az időkapszulához, a benne talált dolgokhoz?

Ez egy olyan érték, ami nincs a világon még –  mondja határozottan.

Mi kerül az új kapszulába?

A jelenlegi helyzetünket kellene ebbe belesűríteni. Egy szubjektív véleményt a magyarság szempontjából, újságot, régi és új pénzt, az egyházközség történetét, fotót a presbitériumról, képeket a tavalyi konfirmálásról. A tinta és korabeli papír kiállta az idők próbáját, most a fényképet kell olyan anyagra előhívni, ami kibírja a gömbben lévő magas hőmérsékletet –  részletezi a idődoboz tartalmát a tiszteletes.

Beszélt mostani terveikről. Meg kívánják vásárolni az emlékpark melletti épületet, ahol egyházközségi múzeumot hoznának létre. Itt a 150 éves villámhárító mellett, aminek lejárt a szolgálati ideje, meg lehet majd tekinteni a felsorolt dokumentumokat, tárgyakat.