Emlékszel még azokra az időkre, amikor még nem voltak mikrochipek, processzorok, integrált áramkörök, amikor még a fekete-fehér tévéden nézted a híradót, amikor menőségnek számított  az oda-vissza játszós magnó, ami felvenni is tudott vagy egy szinusszal is boldoguló számológép? Ez volt 46 évvel ezelőtt. Ekkor született Balogh Petya vállalkozó, befektető, Cápa, kezdi meg a május 11-ei Bizniszvitamint a Magyarországról érkezett vendég. Azóta az emberiség hihetetlen tempóra kapcsolt, 46 év alatt a híradó, a magnó, a számológép és sok egyéb már belefér egy tenyérnyi kütyübe, a ’80-as évek agykutatói és programozói álma pedig valóra vált: szinte egy az egyben sikerült lemásolni az emberi agyat, és létrehozni a mesterséges intelligenciát (AI). 

2022-ben robbant be a köztudatba a ChatGPT, az OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot. Balogh Petya szerint amiért érdekes, hogy nagyjából annyi neuron kapcsolat van ebben a mesterséges agyban, mint egy átlag emberi agyban, azaz az emberiség először épített meg egy akkora agyat, mint amivel rendelkezünk mi magunk. “Csak valamivel hatékonyabb lett, meg valamivel gyorsabb, meg beszéli a világ összes nyelvét, olvasta a világ összes könyvét, és a nagyjára emlékszik is”.

Balogh Petya szerint, ha mesterséges intelligenciáról van szó, nem az a kérdés, hogy szeretjük vagy nem, vagy hogy akarjuk vagy nem, hanem az, hogy mit kezdünk vele, hogy építsük be az üzletünkbe, életünkbe. Erről tartott nekünk egy másfél órás gyorstalpalót: példákat említett, hol és hogyan használják az AI-t, elmagyarázta, miért fontos, hogy ne maradjunk le, adott pár tippet ahhoz, hogyan kérdezhetünk eredményesebben a mesterséges intelligenciától, és arról is beszélgettük, hogy milyen lehet majd a jövőnk az AI-vel.

Kiket válthat le?

A cikkírói szakma Amerikában megszűnt az utóbbi pár hónapban. Azok, akik contentwriterként másoknak tartalmakat írtak, akik írták a “közepes minőségű blogcikkeket mások blogjaira”, hirtelen az összes ügyfelüket elvesztették. Egyszerűen azért, mert a GPT közel olyan minőségű cikket tud írni bármely témában másodpercek alatt, mint „egy szakmája csúcsán álló cikkíró”. Mindezt teszi havi 20 dollárért, nem óránként 20 dollárért. Kiderült, hogy programozni is tud, nagyjából a világ összes programozási nyelvét ismeri, és „néha még jobban is csinálja, mint az emberek”. Azok a programozók, akik ezt használják, a legújabb kutatások szerint már 50 százalékkal növelik a termelékenységüket, a marketingesek 30-40 százalékkal, de használják ügyvédek, sales-esek is, sorolja. 

Nemcsak a munkában, a hétköznapokban is beválik az AI

A nyáron Balogh Petyáék kilencnapos autós túrára készülnek, Budakesziről indulnak nyugat irányába, és néznének meg városokat, látványosságokat, naponta 3-4 órát utaznának, és megy velük egy hatéves gyerek is. A mesterséges intelligencia az utat is másodpercek alatt képes megtervezni neki. 

Egy magyarországi magániskola vezetőjétől hallotta, hogy a kormányhivataltól ellenőrök érkeznek az iskolába, egy nap alatt le lehet generálni az előző félév iratait.

Másik példa: a mesterséges intelligenciába bevitték a magyar büntető törvénykönyvet, és feltettek egy kérdést neki: adott egy gyanúsított, akinek a nagymamája rákos volt, és ezért opiát alapú fájdalomcsillapítót szedett. Elhunyt, a megmaradt fájdalomcsillapítóit az unoka felhasználta szórakozási célokból, de a rendőrség két tablettával elkapta. Ebből az egyszerű kérdésből képes volt levezetni, hogy mi lehet a maximális büntetés, milyen esetben szokott engedni a bíróság, mit vesznek figyelembe. 

Balogh Petya édesapja villamosmérnök, vele is kipróbálták, mire képes az AI. Chipekről meg jelekről kérdezték, megírta a választ. Elsőre az áramkörrajzolás kifogott rajta, de miután pontosították, hogy milyen formátumban dolgozzon, akkor már sikeres volt. 

Innoválni kell vagy vége a dalnak 

– Amikor a konkurenciánk holnaptól 50 százalékkal hatékonyabb lesz, vagy egyharmaddal kisebb költséggel fogja tudni ugyanazt megvalósítani, mint mi, akkor elvesztünk. Mindaz, amire azt gondoltuk eddig, hogy megfizethetetlenül drága, mert nincs, aki elvégezze, mert nem találok rá mérnököt, mert nem tudom megvalósítani, mert ki fogja megírni, mert ki fogja létrehozni… És a konkurenciám ezeket a nehézségeket könnyedén megoldja mesterséges intelligenciával, akkor én lemaradtam. Ez azt jelenti, hogy egy hihetetlen üzleti átrendeződés lesz, mert akkora hatékonyságbeli növekedést tud ez okozni, ami szinte minden iparágra ki fog hatni.

Az innovációs nyomás mindig is fontos volt, jelenti ki, hogy ezt bizonyítsa, konkrét példákat említ. A Kodak volt a világ legnagyobb fotócége, ők találták fel az eldobható kamerát, ők tették először olcsóvá a fényképezést, világcég voltak. De a digitális fotózást benézték, egy évtizeden keresztül nem hittek benne. Amire észbe kaptak, akkor már késő volt, elkerülhetetlenül csődbe mentek. A Nokiára biztos te is emlékszel, nagy valószínűséggel ők gyártották a legelső telefonod. Ők három évig nem hittek az okostelefonokban, utána már esélyük sem volt visszatérni a „játszmába”. 

A sors fintora, hogy a jelenlegi mesterséges intelligencia mögötti technológia nagy részét a Google hozta létre. Évekig rengeteget költöttek az ezzel kapcsolatos kutatásokra. Jött egy vezetőcsere, és inkább azokra a projektekre kezdtek figyelni, amik instant profitot hoznak. Jött az OpenAI, aminek a Microsoft a befektetője, felvették a fonalat, és pár évvel később elhozták az áttörést a témában, és letarolták a piacot. 

– Ez azt okozza, hogy aki rászokott a ChatGPT-re, már nem a Google-től kérdez. Ugyanis amikor a Google-től kérdezünk, az egy kicsit olyan, mint amikor bemegyünk egy kérdéssel a könyvtárba, és előkeresik nekünk, hogy melyik könyveket olvassuk el, melyik polcokon találjuk, odamegyünk, levesszük, elolvassuk a könyveket, benne van az információ, ami alapján megtalálhatjuk a válaszunkat. A ChatGPT-t megkérdezzük és megmondja. Ez valószínűleg úgy fogja átalakítani az internetezést, a tudáshoz való hozzáférésünket, hogy nem kizárt, hogy a Google napjai ezzel meg vannak számlálva. Nem évtizedekig kellett benézniük, hónapok voltak  – vetíti előre a Google számára kedvezőtlen jövőt. 

A világ fejlődik, kérdés, hogy mi meddig tartunk vele

Akiket a Kodak, Nokia és Google története nem győzött meg arról, mennyire fontos, hogy résen legyünk és fejlődjünk, azokat Balogh Petya tovább győzködi ezek fontosságának a belátására. Ő már kétszer letöltötte, és ugyanennyiszer letörölte a TikTokot, meséli. Harmadszorra már elhatározta, „addig fogja nyomkodni, amíg meg nem érti”. Pár nap után a kezdeti Győzikés és Zámbó Jimmy-s videókat olyanok kezdték felváltani, amik már érdekelték őt. Egy hét után az algoritmus teljesen alkalmazkodott az ízléséhez. Később azt is elhatározta, hogy nem csak fogyasztó szeretne lenni a TikTokon, hanem tartalomgyártó is. Azzal akart a platformon eredményt elérni, hogy leül egy kamera elé, és elmondja, amit gondol, az elején mindenki mondta, hogy hát ez így nem fog működni. Mégis működött. Balogh Petya szerint ez azért fantasztikus, mert ez azt jelenti, hogy ezek az új lehetőségek, ezek a platformok nem megfosztanak minket attól, hogy önmagunk legyünk, épp ellenkezőleg, új teret biztosítanak rá. 

– Van egy új megatrend, ami átalakítja a világunkat, ami kihat a mindennapokra, ami megváltoztatja azt, hogy egyre több ember hogy fogyaszt tartalmat, mit néz, mit használ, honnan informálódik. A személyes döntésem, hogy meddig utazok együtt az emberiséggel, és hol mondom azt, hogy bocs, én itt megállnék.(…) És az a pont, amikor azt mondom a TikTokról, hogy én megérteni sem akarom, hogy megvagyok nélküle, az a pont, amikor én közlöm, hogy kösz, kiszállnék. És amikor a ChatGPT-re azt mondom, hogy á, hagyjatok békén, megvagyok én nélküle, eddig is működött az életem, az megint az, hogy az emberiség lépett egyet előre, megy valahová, és engem ez a változás nem is érdekel. (…) És innentól kezdve kezdünk el egyre feleslegesebbé válni a szép új világban.

A TikTokkal való egymásra találásukhoz még annyit fűz hozzá, hogy a ChatGPT esetében is érvényes, hogy nem kell feladni: ha elsőre úgy érzed, hogy hülyeség, nem jól válaszol, akkor kérdezz másképp, ismerd meg, olvass utána, addig próbálkozz, amíg meg nem érted, hogy működik. 

Na de mi a jó kérdés titka? 

Az első és legfontosabb, hogy érted-e a saját kérdésed, mondja. Az oktatásban szerinte a jövőben az fog átalakulni, hogy nem az lesz a fontos, hogy ki mennyi adatot tud megjegyezni, hanem, hogy ki mennyi összefüggést ért, hogy egyáltalán szóba tudjunk majd állni a ChatGPT-vel. 

Ha ez megvan, akkor jöhetnek a trükkök. A ChatGPT minden kérdésre egy kicsit másképp keresi a választ, olyan mintha megkérdeznél száz szakértőt, bizos, hogy nem azt fogja mindegyik válaszolni, magyarázza, így érdemes lehet többször is megkérdezni tőle egy kérdést, ha szükséges. Vagy lehet úgy is kérdezni, hogy ezt most ötször gondold végig, és mond nekem a legjobb választ, ez is segít abban, hogy pontosabb válaszokat kapjunk.

De azt is lehet csinálni, hogy adsz egy feladatot, megválaszolja, majd azt mondod neki, hogy most egy másik személy vagy, olvasd el, és mond meg, hogy hogy lehetne pontosabban, alaposabban válaszolni a kérdésre, mik a hibái, gyengeségei ennek a válasznak, írd meg a javaslatokat, majd egy harmadik személy vagy, a tanácsokat figyelembe véve, írd újra a választ, és jobb minőségű választ ad ki. 

Balogh Petya szerint az is segíthet, ha a kérdés elejére vagy a végére beírjuk, hogy a válaszodat szóról szóra gondold újra, így is jobb minőségű választ várhatunk. Egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy az emberhez hasonlóan a kérdés elejére és végére jobban figyel, szóval az igazán fontos részleteket mindenképpen ezekre a részekre kell helyezni.  

Az árokásóké és masszőröké a jövő?

Az emberiség mindig azt hitte, hogyha megérkezik a gépi okosság, és megérkeznek a mindentudó robotok, akkor majd először a kulimunkát adjuk át nekik, mint a Jetsonsban. Azt is hitték, hogy mi abban különbözünk az állatvilágtól, hogy mi tudunk gondolkodni, és abban különbözünk a gépektől, hogy mi tudunk komplexen gondolkodni és kreatívak vagyunk. A ChatGPT felülírta ezt: kiderült, hogy gondolkodni a számítógép számára könnyű, kreatívnak lenni könnyű. Ezért lesz majd nehéz az emberiségnek a következő időszak az előadó szerint, mert az egész társadalmunk arra épült, hogy gondolkodni nehéz. Arra épült, hogy árkot ásni könnyű, falat építeni könnyű, de gondolkodni, komplexen gondolkodni, az nehéz. Eszerint oszlanak meg a fizetések is. És erre kiderül, hogy “gondolkodni havi 20 dollár”.

– Hogy ez mit jelent hosszabb távon, hogy majd mindenkiből árokásó vagy masszőr lesz? Vagy éppen helyet cserélünk a Jetsons robotjával, majd mi mosunk, főzünk, takarítunk, ő meg bejár dolgozni? – morfondírozik. Egyet magabiztosan jelent ki: a gondolkodás helyét átrendezi a teljes társadalmunkban.

Ha már ez előző 46 évvel kezdett, a következő 46 évvel zárja az előadását, végigveszi mi minden “nagyon furcsa dolog” történhet majd a jövőben. Beszél olyan cégekről, akik halott rokonokat, ex barátnőket akarnak majd helyettesíteni régi chatek, ímélek segítségével. 

– Magyarul amikor Elon Musknak csöngetnek, lehet, hogy robot Elon Musk tovább él a dobozban. A teljes vagyonát átviszi egy kajmán-szigeteki vagyonkezelő struktúrába, és azt a vagyont, amit az évek során felhalmozott, azt a túloldalról tovább vezeti, a robot Elon Musk lesz a főnök, és ő szól be Twitteren. 

Ha már Elon Musk, megemlíti azt is, hogy Musknak van egy cége, ami 

“kis szenzorokat ültet be az agyba, ami többezer neuronhoz kapcsolódva belülről tud interakcióba kerülni az agyunkkal”, azaz egy gépi intelligencia, ami kütyü nélkül, direkt módon kapcsolódik az emberhez, ami nem csak azt tudja, hogyan döntöttünk egy helyzetben, hanem azt is, hogy milyen logika mentén tettük, és mit éreztünk közben.

– Azaz egyre jobb minőségű másolatokat fogunk tudni majd előállítani. Ennek az egyik izgalmas aspektusa, hogy lesznek olyan nagy egójú dollármilliomosok, akik köszönik szépen folytatnák digitálisban a karrierjüket, amikor eljön az idő, vinnék magukkal a vagyonukat. Ez egy izgalmas pillanata lesz az emberiségnek, amikor a holtak kezében több erőforrás lesz majd, mint az élőkében. 

Végső gondolat Balogh Petyától: hosszú távon ki fog derülni, hogy a föld nem az élet bölcsője volt, hanem az intelligencia bölcsője, s ha valami meg fogja hódítani az univerzumot, az valószínűleg az intelligencia lesz. Az intelligencia utazását mi indítottuk el, de szerinte el fog jönni majd a pillanat, amikor leválik rólunk, úgyhogy üzeni a robot nagyuraknak, ő mindig is velük volt, viccelődik.