Az érettségi utolsó két napjáról kérdeztük a végzősöket. Már azt, aki mesélt, és nem futott a Vibe-ra.

Fotó: SZABÓ APOR

Lejárt az idei érettségi utolsó próbatétele, ezért most a Kóshoz kerekedünk fel, hogy megkérdezzük a végzősöket a szerdai, szaknak megfelelő kötelező, és a csütörtöki választott tantárgyból írt vizsgákról.

Akárcsak a keddi román után, a kapus bácsi a Kósnál sem enged be az iskola területére, de ezt már megszoktuk. Mondjuk, hogy nincs ezzel semmi baj, kint is elkapjuk majd az érettségizőket. Aztán megkér, hogy ne írjuk őt bele a cikkbe, mint két évvel ezelőtt, mert heccelgették miatta sokat, én mondom, hogy jó, de azt muszáj, hogy tőle tudjuk: fél 12-kor még senki nem hagyta el a termet.

Baszki, egy órát vártunk a tételekre

– mondja az első érettségiző a telefonba, s rögtön meg is értjük, miért kell ennyit várnunk az első diákokra. A sok hazatelefonáló diák közül végre kapunk egyet, akinek nincs mobil a kezében, úgyhogy rögtön le is támadjuk, és a Kós Károly Szakközépiskola kereskedelem szakán végző Sebestyén Lóránd meg is erősíti, hogy kilenckor ugyan mindenki bent volt a teremben, a tételek tízkor érkeztek.

Lóri a földrajzot választotta, és úgy tűnik, nem is bánta meg, szerinte közepes volt a nehézsége: az első pontnál vaktérképet kellett kitölteniük, a másodiknál a Keleti- és a Nyugati-Kárpátok egyes részeit kellett összehasonlítaniuk magasságok, domborzat, tájegység alapján.

„A harmadik tételben táblázatokat kaptunk, amiből le kellett olvasni adatokat, számolgatni, például Finnország ki- és bevándorlási mérlegét két évre. Az egyik feladatnál össze kellett vetni Portugáliát és Görögországot, hogy Portugáliának miért van nagyobb vasúthálózata, holott kisebb a területe. Görögország nagy része szigetekből áll, ezt szimpla logika alapján meg lehetett oldani” – mesél a tételsorról.

Ő másfél hete kezdte a komolyabb felkészülést, de azelőtt is tanulgatott, a két nehéz dió: a román és a matek miatt plusz órákra is járt, mégsem biztos ennek a két tesztnek a sikerében. Elmondja a románnal kapcsolatban: a csapból is az folyt, hogy Ion Creangă lesz, és persze, nem az lett. Az ismeretlen szövegben is olyan szavak szerepeltek szerinte, hogy akinek nem anyanyelve a román, nem volt, ahonnan tudja ezeket. Országos szinten is azt beszélik, hogy a román és a matek különlegesen nehéz volt idén, ebben ő is egyetért.

Lóri úgy hallotta, hogy ma, csütörtökön volt kisebb fennakadás amiatt is, hogy nem egyeztek az informatika tételfordítások az eredetivel, aztán „szóltak a felügyelő tanárok és kijavították”.

Környezetvédelem mindenhol!

Infóst ugyan nem kapunk el, hogy megerősítse nekünk ezt, biológiából érettségizőt annál többet, szerintük ez is gyerekjáték volt. Igaz, Soó Klementina természettudományokat tanult a Gimiben. Mirigyekről, ökoszisztémáról, környezetvédelemről kellett írniuk, és utóbbiak amúgy is aktuális témának számítanak, ezért sem tartotta nehéznek.

„A hányasra nem tippelnék, de az átmenő meglesz” – mondja. A csütörtöki tesztre szerdán készült fel, és a magyarra is csupán azelőtti nap, de a matekot és a románt egész évben nyomta, és reméli, ezek is sikeresek lesznek.

Őt kicsit zavarta, hogy a javítótanárok folyamatosan dumáltak mellette, a kamerák kevésbé, mert a sulijukban is vannak, és négy év alatt hozzászoktak.

„Csak négy oldalt írtam, de szerintem elég lesz”, mondja Bálint Tibor, aki szintén a Tamásiban járt, csak ő természet-angol szakon. Megtudjuk tőle, hogy azért a sok ökoszisztémás kérdés mellett az idegrendszerről és a keringésről is kellett tudniuk, hogy sikerrel vegyék a tesztet, és magabiztosan rá is vágja, hogy kilencesre számít. Előzetesen lehetett választani, hogy anatómiából, tehát tizenegy-tizenkettedikes anyagból, vagy növénytanból és állattanból, a kilencedikben és tízedikben tanult leckékből akar érettségizni az ember. Ő előbbit választotta.

Szerinte a matek sem volt nehéz, és mivel mindenkitől azt hallottam, hogy de, azt feltételezem, hogy Tibi sokat készült, de helyrerak, hogy csak két hete kezdte el intenzívebben és naponta körülbelül négy órát töltött tanulással. Tibi nem szívbajos. Amikor megkérdezem, mennyire zavarta meg, hogy ennyit kellett várni a tételekre, azt mondja: „nagyon unatkoztam”.

Gyere, ketten elmondjuk

– áll kötélnek Baróti Vivien és Barta Anita. Mindketten a Palló zene szakos végzősei, akik a csütörtöki földrajz tételsorral teljesen elégedettek, a szerdai történelemmel kevésbé.

„Szerintem elég könnyű volt, az idegen országnál is Németországot kaptuk, az is tudta, aki…” – mondja Vivien, aztán így fejezi be a mondatot: „szóval könnyű volt”. A lányok legalább hetesre számítanak földrajzból.

Tegnap voltunk egy felkészítőn, ennyi – mondja Vivien a felkészülésről, Anita pedig gyorsan kozmetikázza is a választ, hogy ez csak egy ismétlő felkészítő volt, de kiderül, nem Viviennek. „Földrajzból én őszintén egész évben nem tanultam semmit, háromtól nyolcig volt szerdán a felkészítő, az agyam kisült teljesen, de mindent megtanultam” – vall színt.

Ők szerdán történelemből érettségiztek és szívás volt, mondják. Románia középkorát – a kilencediktől a tizenötödik századig – kapták a harmadik tételben, szerintük ez volt a legnehezebb, amit kaphattak, és félnek is az eredménytől. A szövegértés is eléggé becsapós volt – magyarázzák, mi meg sok sikert kívánunk nekik.

Kívánnánk mi Szász Szilárdnak is, sőt faggatni is szeretném, hiszen megörülök, hogy látok egy ismerős az arcot az érettségizők között, viszont hiába próbálkozom. „Annyi bajom van, hogy sietek Vibe-ra, egykor indulok. Ha jössz, hívj fel – vágja oda akkora vigyorral az arcán, hogy levonjuk a következtetést: jól sikerült neki az érettségi.