Fotók: Pál Edit Éva

Egy héttel a tervezett elfogadása előtt bemutatta az éves költségvetés-javaslatát a városháza, miután egyeztetett róla a helyi tanácsot alkotó frakciókkal is. A csütörtöki bemutató elsősorban arra összpontosított, hogy mire mennyit fordítanának 2021-ben, de olyan kérdésekre is válaszokat kaptunk, hogy Bukarestből vagy a megyei tanácstól mennyi pénzre számíthat a város, hogyan haladnak az uniós projektek, és hajlandó-e a hivatal megvágni a költségeit az adóemelésért cserébe.

A legszembetűnőbb változás 2020-hoz képest, hogy jóval – mintegy harmincmillió lejjel – több pénzből, összesen 115 millió lejből gazdálkodhat a város, s ez elsősorban a beruházások szintjén mutatkozik meg.

Felvezetőjében a polgármester hangsúlyozta, hogy egyrészt a már elnyert projektekre fognak összpontosítani, illetve további pályázatokat készítenek elő a következő (2021-27) uniós ciklusra. Nem csak uniós forrásból, hanem saját forrásból is lesznek fejlesztések, jegyezte meg Gálfi Árpád, aki szerint kiemelt prioritás a városi tulajdont képező ingatlanok jogi viszonyának rendezése, mert ezek nélkül képtelenség további projekteket előkészíteni. Az év prioritásai közé tartozik még a város szolgáltatásainak működtetése, és az ügyvitelek hatékonyságának a növelése.

Honnan annyi pénz?

Szilágyi István gazdasági igazgató ismertette a sarokszámokat (a részletes lista a cikk végén). A költségvetési bevételek 102,85 millió lejt tesznek ki, amely érték 18 millióval több a 2020-as bevételnél, plusz az előző évek többlete 12,6 millió lej. A teljes összeg egynegyede (27%) külső forrásból érkezik, saját forrásból 73% származik.

A 115,45 millió lejes kiadás több mint egyharmadát, 42,3 millió lejt szeretnének beruházásokra felhasználni, amelynek jelentős része, 16 millió lej uniós forrásból származik (kétszer annyi, mint 2020-ban). Számítanak a román és a magyar kormány támogatására is, például személyi jövedelemadónál többet várnak idén, 34 millió lejjel számolnak, az országos költségvetésből 40 millió lejt (pl. iskolák, oltásközpontok működtetése), illetve a helyi fejlesztési programból (PNDL) további 4,4 millió lejt várnak.

A megyei tanácstól számíthatunk-e valamire? – vetette fel egy újságíró. Albert Sándor városmenedzser közölte, hogy három tételre kértek pénzt, összesen 9 milliós értékben: az Orbán Balázs tornatermére 3 milliót, a Bányai felújítására 5 milliót és a baromfipiac felújítására 1 milliót. Becsléseik szerint Udvarhelynek a jövedelem-visszaosztásból körülbelül ennyi járna, eddig konkrét ígéretet az Orbán Balázs tornatermének önrészére kaptak, tette hozzá a polgármester, aki részt vett az erről szóló munkareggelin.

A város halad, a személyzet marad

Az adóemelésre utalva elhangzott, hogy a tanács és a vállalkozók is elvárják cserébe, hogy a polgármesteri hivatal csökkentse a saját működési költségeit. Mennyire sikerült ez? – hangzott el a kérdés. “Határozottan hozzányúltunk, elég sokat levettünk, átcsoportosítottunk, hogy minél takarékosabban gazdáskodjunk” – válaszolt a témára nagyvonalakban Pálfi Kinga alpolgármester, akit a gazdasági igazgató egészített ki néhány konkrétummal. 

Tisztázták, hogy csak az anyagi költségekből vettek vissza, személyiből nem, így pedig azon a szinten van, mint egy éve, amikor jelentős összeget levágtak “a politikai csatározások” nyomán. Körülbelül négyszázezer lejt sikerült megtakarítani telekkönyvezési munkákból, kiszállási díjakból, promóciós költségekből, és még az év végi határidőnaplós keretet is a felére csapták! A személyzeti költségek változatlanul maradtak azok számára, akiknek állása vagy szerződése van, bővítésre és bérnövekedésre viszont nincs lehetőség, kivéve amennyit a törvény biztosít a köztisztviselőknek, ha fokozatot lépnek.

Arra a felvetésre, hogy ha idén nem is, jövőre várható-e karcsúsítás ezen a téren, azt válaszolták, hogy a hivatal működését, hatékonyságát biztosítani kell. Pálfi szerint sok beruházás van és valakinek végre kell hajtani, “ha elengedünk 20-30 embert, lehet, hogy spórolunk, de sokat veszítünk a beruházási oldalon”. Ezért inkább a bent lévő emberek képzésére fordítanának figyelmet vagy szigorúbb rendszerrel próbálnák a hatékonyságot növelni. Utóbbival kapcsolatban Gálfi hozzátette, hogy 30 napon belül kellene választ adnia a hivatalnak minden városlakó megkeresésre, és ő azt szeretné, ha ezt akár 7 napos válaszidőre le tudnák csökkenteni.

Kevesebb kultúra, de a semminél több

A kulturális eseményeket jelentősen befolyásolja a járványügyi helyzet, így nem érik el a 2019-es szintet, de 2020-hoz képest magasabb, ez elsősorban a könyvtárnál érezhető, a 2021-re meghirdetett könyv éve miatt. A 2%-os országos kulturális alapból további 1,5-2 millió lejre számítanak még a román kormánytól, a táncműhelynél és a színháznál pedig magyarországi forrásokra is, mondta el Pálfi Kinga alpolgármester.

Ami bizonyos, hogy a városnapok 2021-ben is elmaradnak, viszont a könyv évének jegyében szeretnének augusztus végén egy nagyobb offline rendezvényt, “a lehetőségekhez mérten”, könyvvásárral és bemutatóval, író-olvasó találkozókkal.

S az uniós projektek?

A beruházásokkal kapcsolatos részleteket Albert Sándor városmenedzser ismertette. Kiadási oldalon majdnem 40%-át teszik ki a költségvetésnek, körülbelül fele-fele arányban oszlanak az uniós és a saját fejlesztések. Az uniós projektekre több mint 23 millió lejes kiadással számol a város idén, ami azért több, mint a bevételi sarokszám, mert nem minden költséget tudnak idén elszámolni.

Az uniós projektek különböző fázisokban vannak, időrendi sorrendben:

• a Tompa László iskola felújítása és bővítése még csak szerződéses fázisban;
• tervezőt keresnek közbeszerzéssel a nagy mobilitási projekthez, a kistermelői inkubátorházhoz (területrendezés kell) és a csillagvizsgálóhoz;
• folyamatban van a műszaki tervek elkészítése a várnál;
• kivitelezőt keresnek közbeszerzéssel a Bányai iskolához;
• kivitelezés alatt áll: a nappali idősfoglalkoztató az év folyamán elkészülhet, a Bethlen Gábor iskola tornaterme és könyvtára 2022 év elején, illetve három tömbház hőszigetelése, melyből egyet már átadtak a Kogâlniceanu utcában.

A saját forrásból történő beruházások 19,2 millió lejre tehetők, ebből a megkezdett és új beruházások 11,2 millió lejre rúgnak, közülük a kiemelt beruházások 6,7 milliót képeznek: az Orbán Balázs tornaterme – 1,6 millió, az Ugron Gábor utca – 2,5 millió, a Fernengel-kereszteződés – 1,1 millió, a Fások bethlenfalvi kereszteződése – 0,7 millió, jégpálya fejlesztése – 0,8 millió.

A maradék 8 millió lejt egyéb beruházásokra költik, eszközbeszerzésre és tanulmányokra, utóbbiakra 5 milliót, amelyekkel a következő pályázati lehetőségekre készülnek. Ezeket hat csoportra osztották:

1. STRATÉGIÁK: gazdaságfejlesztés, mobilitás, Smart City (okosváros), energiahatékonyság, fenntartható fejlődés.
2. VÁROSKÖZPONT: városközpont, városháza, Művelődési Ház, Székelytámadt vár.
3. OKTATÁS, SPORT, SZABADIDŐ: uszoda, városi stadion, iskolaszigetelés (Móra Ferenc, Orbán Balázs), Küküllő-part, Szejke.
4. MOBILITÁS: új terelőút (aktualizálás), régi terelőút felújítása, Móricz Zsigmond utca bővítése.
5. LAKÓÖVEZETEK: zöldövezet és parkolás, esővíz-elvezetés, közvilágítás fejlesztése, Cserehát rendezési terv.
6. EGYÉB: piacok, helikopter leszálló, a városhoz tartozó orvosi rendelők.

A hibás tervezés miatt jóval többe kerülnek egyes projektek (pl. Csillagvizsgáló, Orbán Balázs tornaterme), így ha valaki hibásan tervez, számonkérhető-e érte? – merült fel újságírói kérdésre a téma. A városmenedzser válaszában elmondta, hogy sokáig nem volt erre törvényes keret, de amennyi időt felvesz a jogi hercehurca, megtörténhet, hogy jobban elhúzódik, mint a kivitelezési határidő, ezért a városháza nem is tett ilyen lépéseket.

Átmegy ez így a tanácson?

A hivatal munkatársai abban bíznak, hogy a tanács meg fogja szavazni ezt a változatot, mert törekedtek arra, hogy meghallgassák és belefoglalják a frakciók javaslatait, főképp a beruházásokra nézve. A városmenedzser úgy értékelte, hogy nem is állnak távol egymástól a politikai programok, elképzelések, így a legtöbb javaslat összeegyeztethetőnek bizonyult. Például az RMDSZ kérte a zöldövezeteket, a POL a parkolókat a lakónegyedekben, ezeket összevonva bele tudták gyúrni a költségvetésbe, jegyezte meg az alpolgármester.

Egyetlenegy volt olyan, az ipari park (az RMDSZ kampányötlete) tanulmánya, amelyet nem tartanak megvalósíthatónak, de elképzelhetőnek tartják, hogy a város területén kívül, a metropoliszövezeti társuláson keresztül még megvalósulhat, tette hozzá a városmenedzser. A tervezetbe foglalt javaslatok közül a gazdasági igazgató példaképp megemlítette az RMDSZ részéről a Móricz Zsigmond utca meghosszabbítását, a hazaváró/fészekrakó program első lépését (a Cserehát rendezési tervét), a POL részéről az uszoda és sportpálya felújítás, illetve a távhőtámogatás csökkentése merült fel.

De úgy tudják, a frakciók is készülnek a saját tájékoztatójukkal, hadd legyen meg nekik is a lehetőségük bemutatni elképzeléseiket.

Ha szereted a számokat

Fejezetekre bontva a költségek a következőképpen oszlanak:

Hatósági kiadások – 28.118.000

Közutak – 17.145.000

Egészségügy – 5.705.000, ebből 641 ezer a kórháznak, iskolaorvosi hálózatra 2,7 millió, oltásközpontokra 2,3 millió

Kultúra, sport, zöldövezet – 2. 245 000

Tanügy – 13.437.000 – ebből 6,37 millió működési költség, plusz 6 millió pályázatból IT eszközök beszerzésére

Távhőtámogatás – 2.000.000 (a POL-frakció 1 millióval csökkentette)

Szociális kiadások – 10.396.000

Ifjúsági és egyéb lakások – 7.382.000

Környezetvédelem – 1.969.000

Az alintézmények idei keretét pedig az alábbiak szerint javasolják:

Helyi Rendőrség – 2.745.000

Személyi nyilvántartó – 1.027.000

Könyvtár – 1.412.000 (megnőtt, mert Könyv évét hirdettek)

Múzeum – 1.661.000

Színház – 2.100.000

Művelődési Ház – 2.040.000

Néptáncműhely – 1.100.000

Szociális igazgatóság – 1.851.000

Bölcsőde – 1.710.000

Szinfotour – 450.000

Városi Sportklub – 931.000, sportpályázatok – 1.200.000

A teljes bemutató ide kattintva letölthető, a költségvetés-tervezet pedig szabadon böngészhető a koltsegvetes.udvarhely.ro oldalon, ahol bárki elkészítheti a saját tervezetét is – az interaktív platformról itt olvashatsz bővebben.

Arról, hogy a vállalkozói szféra mit gondol a város költségvetéséről, egyáltalán a közpénz elköltéséről, és felvetéseikre hogyan reagálnak a hivatal és a tanács képviselői, ebben a cikkben tudósítottunk.