Mit gondolnak a roma és a magyar tizenéves gyerekek a különbségekről, hasonlóságokról, konfliktusról, barátságról?
És most az ellentétét mondhatjuk, mert ez lett a legjobb. Ahol a papírból táska, a balhéból közösség hajtogatódott.
Ha lenne közülük valaki, akire a többiek hallgatnának, akkor rend lenne a közösségükben.
Ha ezek a gyerekek megismernek más világokat is, akkor van választási lehetőségük.
Olyan nincs, hogy cigány, román vagy magyar, itt mindenki egyfajta. Ha az ember normális és úgy viselkedik, ahogy kell, nem különböztetik meg.
A közömbösség és a problémák szőnyeg alá söprése többé már nem megoldás, tenni kell a romák felzárkózásáért és azért is, hogy gördülékenyebben menjen a többségi társadalom és a roma közösség együttélése.
Itt két fal van felhúzva, egy a részünkről és egy a részükről, amit senki sem próbál lebontani. Emőke a roma-magyar kapcsolatokról.
Mit tehet ezért a többségi társadalom? Tarnabod jó példa arra, hogyan lehet súlyosan hátrányos helyzetű gyerekekkel jó eredményeket elérni a világ végén.
