Ha nem lenne bűn és vétek, egészen megirigyelnéd a reformátusoktól a belvárosi templomuk terveit: kívül-belül megújul, high-tech világítást kap, megtisztítják fölös cicomáitól, és kiemelik a természetes szépségét.
A teljes városképre hatással levő központi épület megújulásáért nem csak a gyülekezet híveinek, hanem az egész városnak kell egy kis áldozatot hoznia, csütörtöktől, június 25-től kezdődően ugyanis lezárják a torony melletti útsávot – jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon a gyülekezet vezetői: Pitó Zsolt, Ferkő Andor lelkészek, Szécsi Mózes gondnok, valamint a tervezés, kivitelezés részéről Várday Zsolt építész és Bálint Barna, a kivitelező cég igazgatója.
Évek óta erőtlen vár
A templomot legutóbb 2014-ben javították, vakoltak, csatornát takarították, ekkor már tudni lehetett, hogy tetőcserére és nagyobb szerkezeti beavatkozásra is szükség van, amit helyi forrásból nem lehet megoldani.
– Amilyen gyorsan csak lehet – válaszolta Bálint Barna arra a kérdésre, hogy mikor szabadítják fel a közlekedési sávot. A kivitelező Macops Kft.-nek egyébként is sietnie kell, a napokban tudta meg, hogy a kezdetben beharangozott másfél év helyett egy év alatt be kell fejezniük a teljes renoválást a villanyszereléstől a festésen át a tetőcseréig, 2021 júniusában jár le a határidő.
Hogy milyen lesz a református Isten háza?
Megújul a torony bádogteteje, eredeti baconi kézműves cseréppel fedik a tetőzetet, de megmarad rajta az ikonikus K. G. 1781 felirat, és egy régebbi feliratot is helyreállítanak az épület másik oldalán.
A környezete is megváltozik: kivágják a sövényt, hogy jobban bekapcsolják a templom előtti teret a városi körforgásba, mert most nagyon elszigetelt, még csak gyalogátjáró sem vezet oda, miközben a múlt század ’40-es éveiig a központ szerves része volt, lehetett a templom sarkánál találkozni. Aszfalt helyett kockakővel fogják kirakni a járdaburkolatot úgy, hogyha majd egyszer megvalósul a főtér teljes felújítása, illeszkedjen az összképbe. A kockaköveken megjelölik a régi kerítésfal helyét.
A fenyőfákat biztosan jó szándékkal ültették oda, de sajnos akkorára nőttek, hogy már ártalmasak az épületre nézve, ezért valószínűleg kivágják őket, ezzel is kiemelve az épület szépségét, és helyettük más, kisebb fákat ültetnek, mint a gömbkőris vagy a gömbakác, melyek kellemes árnyékot adnak, de nem veszélyeztetik a róluk lepergő csapadékkal, az alap alá befészkelődő gyökereikkel az épületet – mondta a tervező.
Az építész alaposan tanulmányozta a klasszicista elemekkel is rendelkező, de jellegzetesen barokk templom építésének történetét: egy kisebb, kerítéssel körülvett istenháza állt a helyén már a 16. században. Mivel a II. József által kibocsátott türelmi rendelet előtt nem lehetett új, nem katolikus, kőtornyos templomot építeni, átépítés címén tulajdonképpen újrahasznosították a régi épület elemeit, így nyerte el a mai formáját.
Háború Isten nevében
A reformáció idején Székelyudvarhelyen is voltak, akár a tettlegességig is fajuló, hitviták. A Szent Miklós plébániatemplomot elfoglalták a reformátusok, 1560-től 94-ig ők tartották az istentiszteleteket benne, majd megszámolták, hány katolikus és református van a városban. Mivel a katolikusok voltak többen, visszakapták templomukat, a reformátusok pedig a két piactér között építettek maguknak. Az első fatemplom 1630-ban épült, de hamar kinőtték, a második 1781-ben készült el a régi helyén. A templom történetéről bővebben itt olvashatsz.
A látványosabb megújulás
a templom belsejében lesz, ami sok tulajdonságában a katolikus templomok világát idézi. Tervezője, Schmidt Pál és építtetői is ugyanazok voltak, mint a Szent Miklós-hegyi plébániatemplomnak, mindkét épület a kor legmodernebb technológiái szerint épült.
A református templom apróbb szerkezeti, illeszkedési hibákkal rendelkezik, mint a korabeli templomok többsége. Az ezeket okozó repedéseket kijavítják a főboltozaton régi cserefa kötőgerendák mellé fémszerkezeteket illesztenek úgy, hogy később visszavonhatók legyenek. Az egész felújítás egyik alapelve az, hogy ne tegyenek olyat, amit később, ha korszerűbb technológiák lesznek, szükség esetén ne lehessen visszavonni, mondta Várday.
A vegyes falazatú, téglaboltozatos falakat jellegzetes márványozott festés borítja belül, amit az 1906-os felújításkor a kor divatja szerint egy szobafestőtől rendelt az egyházközség. Ezt fehér festék fogja váltani. Szakértőkkel megvizsgálták a felületet, és kiderült, hogy a jelenlegi nem képvisel értéket, az alatta levő festések sem rejtenek különösebb kincseket a múltból, néhány felirat kivételével. Ezért döntöttek a fehérítés mellett, ami a színekről a formákra, ívekre, olyan építészeti részletekre helyezi át a hangsúlyt, amelyek most rejtve maradnak a márványozás miatt.
A templom legkülönlegesebb része a kőből faragott zöld szószék: a követ Zsibóból hozatták, a szószéket, akárcsak az úrasztalát helyi mesterek faragták. A szószéket igyekszenek látványában kiemelni, ahogy az egykori kő- és agyagipari iskola tanulói által készített úrasztalát is.
Új funkciókat is kap az épület: a gyerekeknek a toronyban rendeznek be gyermekistentiszteletre alkalmas helyet, hol eléri őket az isten igéje, de a főépületben imádkozó felnőttek áhitatát nem zavarja a gyerekzsivaj. Felmerült, hogy a főépületben, a karzatban is elkülönítenek számukra egy részt, ahol csendes foglalkoztató várja őket.
Fényes jövő
A hangulatot márványozás helyett fényekkel fogják változatosabbá tenni. Többféle megvilágítás lesz lehetséges: ünnepi vagy hétköznapi, a fények eshetnek a szószékre és az úr asztalára, vagy épp az orgonára attól függően, hogy épp milyen esemény zajlik a templomban. A világítást esetenként egyedi, kereskedelmi forgalomban nem kapható lámpatestek fogják biztosítani.
A fűtést is másként oldják meg, mint most van, a jelenlegi rendszert tűzbiztonsági szempontból nem fogadnák már el: jövőtől a padokban lesznek elhelyezve fűtőszálak, hogy ne a mennyezet levegőjét melegítsék, hanem az emberek hőérzetét növeljék a kényes testrészek, derék, hát, lábszár körül.
A munkálatokat jövő júniusig kell befejezni. Amíg az épület külsején dolgoznak, addig az istentiszteletek bent tarthatók, vagy szabadtéren, a kollégium udvarán. Miután az időjárás és az ütemterv bekényszeríti az építőmestereket a falak közé, a polgármesteri hivatal által felajánlott termek valamelyikét veszik igénybe, – eddig a mozi és a művelődési ház épülete merült fel –, a gyülekezeti alkalmak megtartására, tudtuk meg a helyszínen.
PÉNZ BESZÉL
– Közel hárommillió lejes beruházásról beszélünk jelen tervek szerint, amelynek jó része magyar állami támogatásból az Erdélyi Református Egyházkerület püspökségén keresztül érkezik. A megyei tanács és a helyi önkormányzat is támogatja, folyamatban van egy pályázatunk a kultuszminisztériumnál. A felújítást a gyülekezeti tagok jó százaléka magáénak érzi, és évek óta folyamatban van a gyűjtés, a gyülekezet tehetősebb tagjai, vállalkozók is melléálltak az ügynek – mondta Szécsi Mózes gondnok.
