Döntőházként elfogadta a szenátus plénuma az úgynevezett karanténtörvényt, amely a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedésekről szól – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A tervezet több módosítást szenvedett a hatnapos, többször éjszakába nyúló vita során.

A törvény elfogadására azért volt szükség, mert alkotmányellenesnek bizonyult a mozgásszabadság kormányzati úton történő korlátozása, és július 3-a óta több tízezren hagyhatták el a karantént és a kórházakat. A törvény gyakorlatilag visszavezeti a karantén és az elkülönítés lehetőségét, külön szabályozva azok elrendelési eljárását. Változtak maguk a fogalmak is, mert idáig a karantént az intézményes elhelyezésre értették, az elkülönítést pedig az otthonira.

Hatósági vagy házi karanténba helyezés

ezentúl azzal szemben rendelhető el, aki olyan régióból érkezik, ahol magas a járványügyi kockázat, vagy közvetlen kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottan fertőző betegségben szenvednek, tehát fennáll a fertőzés gyanúja.

Amennyiben ezek a személyek megtagadják, hogy otthon vagy az általuk meghatározott más helyen karanténba vonuljanak, vagy ha nem tartják be a karantént, az orvos vagy az ellenőrző szervek javaslatára a közegészségügyi igazgatóság (DSP) dönthet arról, hogy az illető személyeket hatósági karanténba helyezi, amennyiben fennáll a betegség közösségi terjedésének közvetlen veszélye.

A szenátorok töröltek minden olyan cikkelyt, amely a fertőzött személy javainak karanténba vételéről szólt.

A fertőzött személyek elkülönítéséről

Az elkülönítést a betegségben szenvedő, jellemző tünetekkel rendelkező személyek, valamint a kórokozót hordozó személyek esetében rendelik el, még akkor is, ha tünetmentesek. Az elkülönítés elrendelhető otthon, egy másik bejelentett helyen vagy egy egészségügyi egységben (kórházban), állapotuk nyomon követése vagy – beleegyezésükkel – kezelés céljából.

Az elkülönítés mértékét korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és a tényleges helyzettel arányosan kell bevezetni, hogy ne bontsa meg az egyensúlyt a közegészség védelme és a személy szabadsága között.

Egy egészségügyi egységben egy személyt legfeljebb 48 órán keresztül lehet izolálni, kizárólag klinikai, paraklinikai és biológiai vizsgálatok céljából, az orvos viszont javasolhatja az elkülönítés meghosszabbítását, amennyiben fennáll a közösségi terjedés kockázata. Az otthoni vagy a más bejelentett helyen történő elkülönítést akkor rendelik el, ha nem áll fenn más személyek megfertőzésének veszélye.

Az izolált személy nem hagyhatja el az egészségügyi egységet vagy a bejelentett helyet az orvos vagy a közegészségügyi igazgatóság képviselőjének jóváhagyása nélkül. Az elkülönítés azt követően szűnik meg, hogy az orvos megállapította, hogy a páciens meggyógyult és nem áll fenn a betegség terjedésének kockázata.

Speciális esetek

Kiskorú fertőzött személyt lehetőség szerint a szülei lakásán kell elkülöníteni, hozzátartozói szintén elkülönítésbe vagy karanténba kerülnek.

Abban az esetben, amikor a karanténintézkedést vagy elkülönítést egy olyan személy esetében alkalmazzák, akinek a gondozásában kiskorú gyermek, vagy felügyeletet igénylő idős személy van, erről értesítik a szociális igazgatóságot, hogy – szükség esetén – a karantén/elkülönítés idejére gondoskodjon az illető személyekről, ha a karanténba helyezett személy nem jelölt ki egy más családtagot vagy rokont erre a feladatra.

Lehet fellebbezni

Minden olyan személy, aki úgy érzi, hogy karanténba vagy elszigetelésbe helyezésével megsértették jogait, vagy jogos érdekeit, a területileg illetékes bíróságon kérheti a rendelkezés megsemmisítését, legfeljebb 24 órával az után, hogy az erről szóló döntést kiközölte a közegészségügyi igazgatóság (DSP). A tárgyalásra sürgősségi eljárással, legtöbb 48 órán belül sor kerül.

Döntöttek arról is,

hogy az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) köteles naponta közölni az új és az újratesztelt esetekben elvégzett tesztek számát és eredményét, külön országos és megyei szinten, és a vizsgált személy lakóhelye szerint is.

Az esetleges orvoshiányt önkéntesekkel kell pótolni, ha ez nem elégséges, akkor katonai orvosokat kell bevonni, és ha ez sem fedezi a szükségleteket, akkor lehet más megyében dolgozó orvosokat kirendelni, ám ebben az esetben gondoskodni kell a szállításukról és szállásukról, alapbérük 2%-ának megfelelő napidíjra, és a bérük 50 százalékáig terjedő pótjuttatásra jogosultak.

Járványhelyzetben és biológiai veszély esetén versenyvizsga nélkül is alkalmazható személyzet az egészségügyi szektorban fennálló hiány pótlására.

A szenátorok döntése szerint, amennyiben elkerülhetetlen járványtani és biológiai kockázat áll fenn, a katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője (jelenleg: Raed Arafat) karantént rendelhet el egy adott régióban. Az intézkedést legtöbb 48 órán belül meg kell erősítenie az országos vészhelyzeti bizottságnak. Az utasításokat az illetékes hatóságok kötelesek haladéktalanul végrehajtani.

A szenátus döntőház volt e jogszabály esetén, a tervezetet a múlt héten fogadta el a képviselőház. A törvény kétnapos határidővel támadható meg az alkotmánybíróságon, ezt követően kihirdetésre küldik az államfőnek, csak ezután lép érvénybe.