Anya, nyomtatsz nekem egy játékot?

Rámkacsintott egy narancssárga dínó. Tekintete elárulta, nem mindennapi műanyagból vagy fából készült játékról van szó. Éppen hozzászóltam volna, amikor egy hölgy – ahogyan később kiderült, Kristó Kinga, a WIEB TOYS társalapítója – visszarántott a valóságba.

Fotók: Sata Zalán

Kinga mögött sorakoztak a narancssárga dínó barátai: nyulak, csirkék, tojások, sőt még egy elektromos katica is kínálta magát a húsvéti vásáron.

A standján minden árut politejsavból, 3D nyomtatással alkottak. Beavatott, azért jó a növényi rost alapú politejsav, mert az ebből készült tárgyak a természetben 20-25, hulladéklerakókban – ahol biokomposzt lehet belőlük – pedig 5 év alatt lebomlanak, nem úgy mint a műanyag, ami jóval többet szeret időzni.

Mivel be lehet darálni és olvasztani, újrahasznosítható alapanyag. Nekik nincsen lehetőségük erre, hiszen Romániában nincs ilyen központ, egyelőre csak szelektíven gyűjtik az általuk tesztelés közben, vagy a vásárlók által eltört termékeket. Elképzelhetőnek tartja, hogy az igény növekedésével, idővel majd ők hozzanak létre egy újrahasznosító centrumot.

A képen látható ábra – Kinga tanítása szerint – a komposztálás után vízzé és szén-dioxiddá alakuló politejsav újrahasznosításának folyamatát körforgásként mutatja be.

Bizonylatuk van arról, hogy termékeik nem tartalmaznak semmilyen mérgező anyagot, ami azért fontos, mert a gyerekek sokszor meg is kóstolják játékaikat.

– Ez a módszer napjainkban már nem egy annyira ördöngös technológia, mellyel ne találkoztunk volna mindannyian akár az interneten, akár a TV-ben – magyarázza Kinga, ezzel rámutatva, hogy nem csak a varrottasok illenek a helyi termelők kézműves vásárába.

A stand alatt egy doboz tartalmára tekintettem. Kinga elmondta, ez Zsákbamacska. – Mi van benne? – kérdeztem rögtön, mire Kinga trükkösen válaszolt: – Nem tudom, nyisd ki!

A Zsákbamacskát végül nem, de az egyik, standon lapuló tojást kinyitottuk.

Szerencsére nem szalmonella, hanem egy kedves csokinyuszi köszönt vissza belőle.

Megtudtam, hogy a műhelyük Sepsiszentgyörgyön van, ott munkálkodnak 2019 óta Mihálcz Szendével, a másik társalapítóval közösen.

– Mindenki azt mondta, hogy a 3D nyomtatás csak prototípusokra való. Mi nem értettünk ezzel egyet, szerintünk ez a folyamat eléggé fejlett ahhoz, hogy többre is felhasználhassuk.

Nem tagadja, nagyon sokszor internetről inspirálódnak, nem mindent maguk terveznek meg. Van olyan minta, amit egy az egyben követnek, van, amit módosítanak, játékot varázsolnak belőle.

Előkapott egy katicát,

és újságolni kezdte, hogy amit a kezében tart, az az első saját fejlesztésű játékuk, fűrészporból és politejsavból készült, elektromos és nyomkövetős, bármit is jelentsen ez. Tudtomra hozta, a fából készült elektromos játékokkal szemben ez a kompozitanyag nem tűzveszélyes.

– A fűrészpor egy olyan mellékterméke a faiparnak, mellyel a legtöbben nem tudnak mit kezdeni. Mindenki csak raktározza, teszi-veszi, mi pedig nyomtatunk belőle.

Hogy megfeleljenek a fiataloknak és a trendeknek, körülbelül egy éve elkezdtek könyvjelzőket és kulcstartókat is nyomtatni: „nagyjából mi rajzoltuk, hogy mégiscsak kövessünk egy saját vonalat.”

Nem tudtam eldönteni, hogy Barbie logós könyvjelző, vagy TikTok emblémás kulcstartó kell nekem, ezért lenyomtam egy Renegade-et, és trendin hátat is fordítottam a választéknak.

„Állatkertjükben” barna és drapp kutyusuk van, lovuk barna vagy fehér. Nem szeretnék, hogy úgy nevelődjenek fel generációk, hogy azt hiszik, egy kutya piros kell legyen – arra törekszenek, hogy a természetes szín- és formavilágot kövessék. A fantáziavilágból sárkányaik vannak – ezek kihagyhatatlanok a szentgyörgyi származás miatt –, készültek húsvétra sárkánytojásokkal is, amikben viszont nincsen meglepi.

Nincsen boltjuk, Facebook-oldaluk, Instagram-oldaluk és webshopjuk viszont van, emellett főleg székelyföldi vásárokban szoktak megmutatkozni.

Míg Sepsiszentgyörgyön a gekkókat, a medúzákat és a polipokat veszik, Udvarhelyen inkább a nagyobb méretű játékokat. „Úgy látszik, hogy itten a méret számít.” – kacagta el magát Kinga.

Egyetértettünk, hogy ezek szerint az udvarhelyiek nagyravágyóak, én viszont kicsivel is beérem, ezért választhattam egy apró, lila tulipánt emlékbe.