A székelyudvarhelyi Tifán Anna és Csiki Zsófia, azaz a Nyitnikék is bejutott az Aranypáva Országos Nagydíjas Gálára és Hangversenyre, amelyet szeptember 5-én és 6-án szerveztek Egerben. Nem is jöttek haza üres kézzel, a zsűri különdíjban részesítette őket. „Ez egy hosszú folyamat vége, mérföldkő az énekes lányok pályáján” – írják a Legato Egyesület Facebook-oldalán.
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) egri gáláján a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola hetedik osztályos diákjai voltak a legfiatalabb előadók, akiknek az udvarhelyszéki és magyarszentbenedeki dalcsokrukat díjazták.
– Kedves Nyitnikék, öröm benneteket hallgatni, figyelni a fejlődéseteket. Versenygyőztes itthoni népdalotok sorával kívánjuk: „Az Isten maradjon veletök” és mesteretekkel, Kászoniné Fejős Gabriellával – írja még az egyesület.
A KÓTA kétéves ciklusokban osztja ki ezeket a népzenei díjakat, a Nyitnikék a 19-21-es periódusra jelentkezett, amelynek térségi és országos szakaszán is megkapták a kellő minősítést ahhoz, hogy részt vehessenek a gálán. „Ha kiváló minősítést kapsz a térségi szakaszon, amely idén online zajlott, tovább lépsz az országosra. Ezt már élő jelenléttel rendezték Kolozsváron. Ha itt megkapod az Aranypáva minősítést, jelen esetben (a kicsiknél – szerk.) az Aranypacsirta minősítést, akkor mehetsz a nagygálára, amelyet különböző helyszíneken rendeznek meg Magyarország területén, ez volt most Egerben” – avat be a verseny részleteibe Tifán Csaba, Anna édesapja, aki a Nyitnikék énekegyüttes irányítója is egyben, és a Palló tanára.
A lányok már az elemiben osztálytársak voltak, Nagy Enikő biztatására kezdtek el énekelni külön-külön, „még versengtek is egymással”, amikor a Fölszállott a Páva előtt úgy döntöttek, hogy összerakják őket. „Kemény verseny volt, húzós programmal, ezután egy picit meg kellett pihenniük, de végül ketten úgy döntöttek, hogy folytatják közösen az éneklést” – magyarázza az édesapa.
Az irány otthonról is jön,
a szülőktől nem idegen a népzenei, néptáncos közeg, és ők szerették volna, ha a gyermekük is kapcsolatban kerül ezzel. A gyerekek mindannyian táncoltak, tehát a népzenével való kapcsolatuk már 3-4 éves korban kialakult, „az ének az a tanítónéni érdeme. Ahogy láttuk, hogy szeretik is, tehetségesek is, van, akivel foglalkozni, már személyes motivációnak is mondhatnánk, hogy próbáltuk, már kiskorukban kapják meg a lehetőségeket, a szakmai irányítást. Ha akarnak legyen, ahogy fejlődjenek” – mondja Tifán Csaba.
A Nyitnikék augusztus 20-án a Patkóban is megcsillogtatta tudását.
fotó: a polgármesteri hivatal Facebook-oldala
Ennek érdekében a szülők folyamatosan keresték a fellépési lehetőségeket, továbbképzőket szerveztek, ahová olyan pedagógusokat hívtak, mint Kacsó Hanga Borbála, Bárdos Ildikó, vagy Juhász Erika, sorol fel néhányat. A lányok nyáron a Legato Egyesület Dinamika táborában 5 napon, majd egy továbbképzőn még négy napon keresztül gyakoroltak intenzíven. „Ebből már annyit tudtak merítkezni, hogy a nagy gálára össze tudtuk hozni a felkészülésüket egy hónap alatt, ez persze, iskolán kívüli programokat jelent, de azt látjuk, hogy szeretik” – mondja az édesapa, aki külön kiemeli Kászoniné Fejős Gabriella szerepét: „komoly munkája van ebben, van, hogy napi, heti rendszerességgel próbáltak nyáron is. Megkapja az összhangot a lányokkal, nagyon laza, ugyanakkor következetes, és van egy jó hangulat a lányok és közte, én úgy érzem, ez viszi őket előre”.
Addig csináljuk, ameddig ők szeretnék –
állítja az édesapa. „Amikor azt mondják, hogy ennyi volt, akkor ennyi volt, de akkor is kaptak egy olyan népzenei ismeretet, – hisz rengeteg autentikus felvételről tanultak – hogy valószínűleg visszatér, úgymond megfertőztük őket ezzel” – fogalmaz Tifán Csaba. Ő persze, nagyon büszke, próbálja keresni Annának és Zsófinak a fellépési lehetőségeket, hogy mindig eggyel tovább lépjenek.
A lányokat kecsegteti a népi vonal, de mivel ezt akkreditált formában a középiskolában nem lehet tanulni itt, 18 év után nyílnak ki jobban a lehetőségek. „Azt látom, hogyha itt helyben lenne lehetősége ennek a két lánynak helyben folytatni ezt, akkor abba az irányba indulnának el. Elég intenzíven a népzene körül forog az életük, megfertőződtek, szeretik és viszik” – mondja Tifán Csaba, és azt is megosztja, hogy Anna és Zsófi amellett, hogy énekelnek és néptáncolnak – előbbi a Serittőbben, utóbbi a Máréfalvi Néptáncegyüttesben –, népi hegedűn is játszanak.
A lányok ugyan örülnek a díjnak, de amiatt, hogy a korukból adódóan nehéz felfogni ezeket az elismeréseket, a szülők nem is próbálnak hangsúlyt fektetni erre. „Amikor mentünk valahová, mindig kaptak valami pozitív visszajelzést, már-már számítanak rá. Van egy ilyen félelem is bennem, hogy ne ez határozza meg őket, de amikor a Fölszállott a Páva elődöntőjéből kiestek, nagyon okosan kezelték, és ez nyilván rajtunk is múlt szülőként. Mindig úgy indulunk el, hogy nem azért megyünk oda, hanem, hogy érezzük jól magunkat, énekeljünk” – zárja beszélgetésünket Anna édesapja.