Amit rosszul tudtunk a csíksomlyói búcsúról

Olvasónk, Marosi György ügyvéd tisztázza a legnagyobb magyar zarándoklat kialakulása körüli tévhitet.

Fotó: BARCSA ISTVÁN

Az uh.ro oldalon 2015. május 13-án megjelent Zarándokvonat is indul a csíksomlyói búcsúba című írás utolsó bekezdése kényszerített arra, hogy levélben forduljak Önökhöz és mint hűséges olvasójuk megosszak Önökkel néhány gondolatot a tolerancia és vallásszabadság jegyében.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú Erdélyben a régi, nagy ünnepek közé tartozik. A búcsú eredettörténetével kapcsolatos narratívák közül valóban a hargitai csatáról szóló történet a leggyakrabban emlegetett.

Eszerint az ünnep, vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete 1567-re megy vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A székelyek azonban a csatában győzedelmeskedtek, s ennek emlékünnepe lett pünkösd szombatján a búcsújárás Csíksomlyóra.

Nos, ezzel a történettel több gond van.