Így telt a szükségállapot tíz napja az áprilisban végzett kutatás szerint.
Kép: unsplash.com
Erdélyi mindennapok egy világjárvány idején címmel indítottak online felmérést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében. A kutatás az erdélyi magyarok COVID-19 járványhoz kapcsolódó félelmeiről, viselkedéseiről, megküzdési módjairól kívánt többet megtudni.
A kutatócsoport négy szakemberből áll: Gergely Orsolya, Nistor Laura, Telegdy Balázs a Sapientia EMTE csíkszeredai karán, míg Sántha Ágnes az EMTE marosvásárhelyi karán oktat.
A lekérdezés 2020. április 16-án indult, tíz napon keresztül 1269 érvényes válaszoló töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók 74%-a városon, míg 26%-a falun él. Ha a megyék szerinti elosztást nézzük, akkor kutatásban résztvevők 37%-a Hargita, 27%-a Kovászna, 15%-a Maros megyét jelölte meg lakhelyének, további 21% Kolozs, Bihar megyékben, illetve más területeken él.
A kérdőívet kitöltők 80%-a nő, 20%-a férfi. Elkészült egy gyorsjelentés a kutatás eredményeiről, amit nemrég ismertettek a kezdeményezők. A felmérés nem reprezentatív.
– Nistor Laura volt az ötletgazda, mindannyian a saját érdeklődési körünknek megfelelően vállaltunk szerepet a kutatásban, én családszociológiával foglalkozom, társadalmi és nemi egyenlőtlenségek kérdésköre érdekelt ebben a kutatásban – kezdi a bemutatót Gergely Orsolya.
Arra volt kíváncsi, hogy a koronavírus hozta kényszerű otthonmaradás hatására
mennyire változott meg az otthoni munkamegosztás,
a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokat ki látja el a “home office és home school idején”, újrarajzolja-e a járvány a szokásos modellt, miszerint a feleség feladatának számít mindez.
Feltételezte azt, hogy észrevehető lesz egy új szemléletmód az otthoni munka megítélésével kapcsolatban, s ezt nagyban befolyásolja az, hogy van-e gyerek a családban, vagy nincs.
– Nem vállalkozhatunk arra, hogy minden eredményt bemutassunk egy cikk keretében, ezért néhány érdekes pontot emelünk ki az egészből. Hálásak vagyunk azoknak, akik nem sajnálták azt a tizenöt percet, kitöltötték a kérdőívet. Szerettünk volna nekik valamit visszaadni, ne csak az legyen, hogy kitöltik, aztán nem látják az eredményeket – mondja a Sapientia egyetemi adjunktusa.
Miért töltötték ki ilyen nagy arányban nők a kérdőívet?
Az online kérdőív esetében nem a kutató választja ki a válaszadókat, hanem ők végzik az ún. „önkiválasztást”: elsősorban azok töltik ki a kérdőívet, akiket érdekel a téma, van idejük rá – áll a gyorsjelentésben.
– Saját közösségi oldalainkon hirdettük meg a kutatást az egyetem oldala mellett, illetve Facebook-csoportokban osztottuk meg. Azzal szembesültünk, hogy a közösségi oldalon működő csoportokban (pl. baba-mama, szülős) csak női tagok vannak, az adok-veszek típusúakban vegyesen vannak férfiak-nők, de kifejezetten férfiakból álló csoportokat nehéz találni. Habitusilag a nők szívesebben válaszolnak a felhívásokra, inkább kattintanak, ha segítséget kérnek tőlük. De összefügghet azzal az adattal is, hogy az otthonról dolgozás aránya nagyobb náluk, mint a férfiak esetében – mondja Gergely.
Azt láthattuk, hogy mindenki kenyeret süt otthon, minden élesztő boldog kenyérként végezte az adatok szerint?
– Úgy tapasztaltam, hogy a válság idején mindenki arra koncentrál, amit meg tud oldani saját erejéből, nem tudja feltalálni a vakcinát, vagy arról sem tud gondoskodni, hogy elegendő fertőtlenítőszer legyen a kórházban. Valóban volt egy ilyen hullám a közösségi médiában, de tudni kell azt is, hogy élethelyzetenként változik, hogyan éljük meg ezt az időszakot: más a problémája egy egyedül élő személynek, mint egy nagy családban élőnek – mondja a szakember.
A válaszadók közel nyolcvan százaléka az otthon töltött időben korábbról elmaradt teendőit pótolta, vagy egyszerűen “munkájába menekült”. Ez volt az időszaka az otthoni beszélgetéseknek, társasjátékozásoknak. Az adatok szerint a nők inkább keresték a kapcsolatot szűkebb rokonságukkal, barátaikkal, mint a férfiak.
A városi férfiak besegítenek a vásárlásban
Habár nagy különbség nem mutatkozik férfiak és nők között az otthoni munkavégzés tekintetében, több férfi bejár a munkahelyére, mint nő. Magyarán: a nők többen dolgoznak kizárólag otthonról.
– Úgy látjuk, hogy ha a nő otthonról dolgozik, akkor ők is látják el a háztartás, gyermeknevelés feladatait, nem alakult át a korábbi munkamegosztás férj-feleség között. Pici nyitást láttunk a városi apák részéről, akik a szükségállapot első hónapjában besegítettek a bevásárlásban, szemben a falun élő, vagy a nem “home office-ban dolgozó társaikkal szemben” – mondja a kutató.
A nők teendői tehát nem változtak: a home office mellett vezetik a háztartást, ráadásul az otthoni oktatás is őket terheli leginkább. Ha a nemek közti különbségeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nők körében jellemzőbbek a kulturális tevékenységek, az online vallásgyakorlások és az edzések.
A gyermektelen családok inkább szerveznek online találkozókat barátokkal, nagyobb arányban vesznek részt online edzéseken. Összességében: jobban élték meg az időszakot, mint a gyerekes családok.
A válaszadók nagy része meg van elégedve az otthoni oktatással, érződik egy erős empátia a pedagógusokkal szemben, összességében nézve nincsenek nagy elvárások. Inkább pozitív visszajelzések vannak, többen azt gondolják, hogy ez az időszak a kapcsolattartásról kellene szóljon.
Milyen hasonlóságok, különbségek vannak más, hasonló kutatásokkal?
– A munkába való menekülés általánosnak mondható az erdélyi magyarok körében végzett kutatásokban. Lehet úgy mondani: trendszerűen tereljük inkább a gondolatainkat ezzel, hogy ne a bizonytalan időszakról gondolkozzunk. Különbség az információszerzésben érzékelhető. Kutatásunk válaszadói az online híreket, közösségi médiát részesítik előnyben a tévé híradókkal szemben. Azt a visszajelzést kaptuk, hogy csak hivatalos forrásból tájékozódnak – zárja Gergely.
A kutatásról készült gyorsjelentés ide kattintva teljes egészében letölthető. A következő részben Telegdy Balázs segítségével értelmezzük az adatokat. Megtudhatjuk, mennyire bíznak a kérdőív kitöltői az állami intézményekben, milyen félelmeik vannak a koronavírussal kapcsolatban.
Kutatás az anyák helyzetéről
Arra keresik a választ, hogyan változott meg az édesanyák helyzete a karantén hatására.
Olyan 25-50 éves interjúalanyok jelentkezését várják, akiknek legalább egy 2-14 éves gyereke van, kétkeresős családban élnek, párjukkal jelenleg is otthonról dolgoznak. Részletekért kattintson ide!
