Isten hozta olvasóinkat a Szent István terembe, a novemberi rendes havi tanácsülésre. A hagyományoktól eltérően most nem a hónap utolsó, hanem a második csütörtökén találkozunk élőben a tanácsosokkal – először rendes havi ülésen az új összetételben.
Alig három határozattervezet van előirányozva: az első az ülésvezető elnök megválasztása 3 hónapra, a második az alpolgármester megválasztása – Pálfi Kingát javasolta a polgármester –, a harmadik pedig a szakbizottságok megalakítása.
9.00 Venczel Attila jegyző áll a mikrofonnál, köszönti a jelenlévőket, három napirendi ponttal hívta a polgármester a tanácsülést. A polgármester vagy a tanácsosok valamelyike javasolhat alpolgármestert. Írásban egyedül a polgármester adta be jelölését, Pálfi Kingára, de szóban a tanácsülésen is lehet még javaslatot tenni. A megválasztáshoz abszolút többségre van szükség, azaz az összes tanácsos közül a felének plusz egynek kell elfogadnia, ez Udvarhely esetében 11 szavazat a 19-ből, amit a POL-frakció egymagában kiad.
A tanácsnak teljes létszámúnak kell lennie, hogy mindenkinek lehetősége legyen javaslatot tennie, illetve ő maga is választható legyen. A lemondások utáni második körben csatlakozik az MPP részéről Bindea Dániel, az RMDSZ-től Berde Zoltán és a POL-os Major Sándor, miután jogerőssé váltak a mandátumukra vonatkozó bíró végzések. A napirenden azért nem szerepelt a beiktatásuk, mert az új rendtartás szerint már nincs szükség tanácshatározatra ehhez, az eskütételüknek pusztán szertartási jelentősége van.
Jelenlétet olvas, Szakács Tibor hiányzik betegség miatt.
A polgármester beszéde következik: – Voltak, akik csak rálegyintettek arra, hogy mit akarunk mi, majd mindenkinek szembesülnie kellett a választási eredményekkel. El lehet térni a megszokott sémáktól, meggyőződéssel állítom, hogy új időszámítás kezdődik – mondja.
Összefoglalja ő is a napirendi pontokat, majd patetikusabb ösvényeken indul el: öröm van a szívében, állítja, amiért jó kvalitású emberek döntenek ezentúl a város dolgairól. Szerencsére rövid volt az ösvény. Jó munkát kíván, azt ígérii a megválasztott képviselők, párthovatartozástól függetlenül számíthatnak rá.
9.10 A jegyző bejelenti, hogy Major Sándor, Bindea Dániel János és Berde Zoltán mandátumát a bíróság érvényesítette, Orbán Árpád és Hadnagy Gábor mandátumát pedig érvénytelenítette, mivel lemondtak arról. A feltételek adottak az eskületételhez, állapítja meg. Az eljárás során a főjegyző román nyelven felolvassa az eskü szövegét, a jelölt utána mondja. A jelöltek névsor szerint megjelennek az asztalnál, amelyen a Biblia van, egy speciális papíron van az eskü szövege két példányban – foglalja össze az eljárást Venczel Attila.
Berde Zoltán az első, a román után magyarul is elmondja az eskü szövegét. Bindea Daniel János következik, majd Major Sándor. Az eskületétel simán lezajlik, mindenki jól olvas, picit drukkoltunk, nehogy megakadjanak. A jegyző megállapítja, amit láthattunk: a képviselők letették az esküt. Nem tapsol senki.
Következik az ülésvezető választása, kéri a testületet, hogy tegyenek javaslatot. András Lehel a szabad emberek részéről Péter Balázst javasolja, más javaslat nem érkezik. Mindenki mellette van, Péter Balázs tartózkodik. Rövid időn belül ő is ismerteti a napirendi pontokat már a főasztal mögül, amiből az elsőt már megszavazták. A napirendet elfogadják a tanácsosok, a második ponttal folytatják a procedúrát.
A jegyző az alpolgármester feladatait, hatásköreit és organigrammában elfoglalt helyét, megválasztásának törvényes feltételeit sorolja: a képviselők maguk közül választják a polgármester vagy a képviselői testület tagjainak ajánlására. Megkérdezi, hogy van-e más javaslat, mint a Gálfi Árpád polgármester által írásban is ajánlott Pálfi Kinga. Nem érkezik válasz.
10 szavazat szükséges, titkos szavazással választanak.
9.23 Péter Balázs szünetet rendel el a választás megszervezésére, még le sem járt az öt perc, már szavaznak is a tanácsosok. A jegyző egyenként veszi ki a lapokat az urnából, és számlálja a szavazatokat: 18-an támogatják Pálfi Kinga alpolgármesterré választását.
Pálfi Kinga mond beszédet. Viccelődéssel kezdi, de kicsit meg van illetődve: most a hollywoodi filmek forgatókönyve szerint azt kellene mondania, hogy nem készült, meg van lepődve a választáson, de egyedüli jelöltként igazából nem.
Megköszöni a párttársainak, a polgármesternek, aki megfelelő munkatársat látott benne, és a többi tanácstagoknak a bizalmat. A titulus nem változtatja meg az embert, ezután is fel fogja venni a telefont az ismerősöknek.
„Az, hogy Székelyudvarhelyen első alkalommal választottak meg ebbe a funkcióba egy nőt” – sokat mond arról, hogy mit jelent, hogy új idők jönnek, mit jelent számunkra a fejlődés, ez szerintük természetes. Reméli, hogy azokat a kérdéseket, hogy „hogy lehet a családot és a munkát összeegyeztetni, a nőnek a fakanál mellett a helye, a feledés polcára fogják tenni. A média képviselőivel együtt, ugye”. Egy történettel folytatja, majd végül Kahlil Gabriltól A prófétát idézi: „A munka a láthatóvá tett szeretet”.
Reméli, hogy arról fogják kérdezni, hogy megy a munka, és azokat a kérdéseket, hogy „hogy lehet a családot és a munkát összeegyeztetni, a nőnek a fakanál mellett a helye, ezentúl a feledés polcára fogjuk tenni. A média képviselőivel együtt, ugye”, szúrja oda. (Ez biztos nem nekünk szól, mert mi inkább, nem véletlenül, a férfiakat szoktuk erről kérdezni). Egy bencés szerzetes történetével folytatja, aki nem értette, mi a Fennvaló célja vele. Az orosz fogságban vécét takarított, egy nap népdalokat kezdett énekelni, magyar nyelven. Amikor kiderült, hogy a halálsoron van, belefoglalta a népdalokba a feloldozását a tábor többi résztvevőinek. Tíz év múlva tudta meg, hogy ezzel életet mentett. Pálfi Kinga szerint ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, mikor mentünk életet, mikor milyen hatása van a tevékenységünknek másokra, ezért meg kell próbálnunk mindig a legjobbat kihozni magunkból. Majd végül Kahlil Gabriltól A prófétát idézi: „A munka a láthatóvá tett szeretet”.
9.30 A szakbizottságok megalakulása következik, a főjegysző szerint ez a tanácsosi munka legfontosabb eleme, a szakbizottsági üléseken elemzik a lehetőségeket, egy általános és egy cikkelyenkénti vita keretében, a döntéseiknek jogilag ajánlás értéke van, nem kötelezi a tanácsot arra, hogy elfogadja azt, tájékoztatja a képviselőket Venczel Attila a jogi háttérről. A jegyző eddigi tapasztalata itt, Udvarhelyen, hogy a szakbizottsági munka elég intenzív, és azért is fontos, mert megelőzhető általa, hogy a teljes tanács operativitását szabotálják az értetlenkedések. A kérdéseket itt kell feltenni, tudtuk meg. Venczel javasolná, hogy változtassák meg a szakbizottságok taglétszámát.
Majd arról alakul ki kisebb vita, hogy van egy képviselő, az MPP-s Bindea Daniel, aki egyedül nem alkothat szakbizottságot, sem frakciót, csatlakoznia kell valamely frakcióhoz ahhoz, hogy szakbizottságba kerüljön. Csak a frakciók tagjainak van jogosultságuk részt venni a szakbizottságokban, a frakcióknak pedig legalább háromtagúaknak kell lenniük. Így tehát hiába van az MPP-nek saját széke a testületben, csatlakoznia kell valamely frakcióhoz, a POL-hoz vagy az RMDSZ-hez. A jegyző értelmezése szerint társulás nélkül nem lehet Bindeát szakbizottságokba nevesíteni.
9.35 Benedek Árpád Csaba szólal fel: minden tanácsosnak kötelezően minimum egy szakbizottságban benne kell lennie, de az nem várható el, hogy valamelyik frakcióhoz csatlakozzon. Neki az a törvényértelmezése, hogy minden tanácsosnak joga van egy szakbizottságban részt venni, ettől nem lehet megfosztani, ezért szerinte lehetővé kellene tenni, hogy független tanácsosként működjön Bindea. A jegyző szerint a törvény nem kötelezi a tanácsost erre, hogy tagja legyen valamely szakbizottságnak, csak arról rendelkezik, hogy részt vehet benne. Egy tanácsos legkevesebb egy bizottságban vehet részt, legtöbb háromban, és legalább egyben “alaptag”, az alaptagságért jár a tanácsosi tiszteletdíj egy része.
Berde Zoltán javasolja, hogy a gazdasági szakbizottság ne 7, hanem 9 tagú legyen. Péter Balázs szünetet rendel el, a képviselők tanácskoznak, a frakciók alakulnak. A bizottságokba való nevesítés a pártok javaslata szerint kell, hogy megtörténjen, kéri a jegyző a tanácsosokat, alakuljanak meg a frakciók, juttassanak el a jegyzőhöz egy jegyzőkönyvet erről.
10.01 Rövid szünet után megvannak a szakbizottsági javaslatok, Péter Balázs kéri a főjegyzőt, vázolja a szakbizottsági struktúrát. A testület dönt arról, hogy hány és milyen szakbizottság jön létre. Négy szakbizottságot javasol a főjegyző (az általunk kifejezésből nem derül ki, hogy ez királyi többes-e vagy sem) 7-7 taggal, egy tanácsos több frakciónak is a tagja lehet egyszerre.
Eddig a gazdasági-jogi szakbizottságnak 17 tagja volt, ami azért nem előnyös, mert tulajdonképpen már a szakbizottságban eldőltek a vitás kérdések, nem pedig a plénumban, pedig a szakbizottságnak csak javaslattételi hatásköre van, ezért meg kell változtatni.
A jegyző elmondja, hogy képzelték el a frakciók a szakbizottságok összetételét:
- A jogi és emberi jogi ügyekben illetékes szakbizottságnak 5 POL-os, 2 RMDSZ-es tagja lenne
- A gazdasági, turisztikai, pénzügyi, költségvetési programok, pályázatok és nemzetközi kapcsolatok ügyében illetékes szakbizottság 9 taggal – 6 POL-os, 3 RMDSZ-es – rendelkezne
- A szocio-kulturális, vallási, tanügyi, egészségügyi, gyermekvédelmi, családjogi, ifjúsági és sportügyekben illetékes szakbizottság: 5 POL-os, 2 RMDSZ-es képviselő lenne benne
- területrendészeti, városrendészeti, környezetvédelmi, vagyonrendészeti (az lenne a javaslatunk, mondja a jegyző, de nem derül ki, hogy ki az a mi, hogy vegyük át az előző testület szakterületeit, a vagyonrendészet a gazdasági bizottságtól kerüljön ide) stb. bizottság 4 POL-os, 2 RMDSZ-es, 1 MPP-s taggal működne
Péter Balázs megerősítő szavazást kér Berde Zoltán javaslatára, Péter Balázs javasolja a vagyoni ügyeket a gazdasági bizottsághoz sorolni. Mindkettőt elfogadják, majd a frakciók sorra javaslatot tesznek a szakbizottságok összetételére.
A POL a jogi szakbizottságba a következőket javasolja: Pálfi Kinga, Péter Balázs, András Lehel, Bíró Edith, Major Sándor, elnöknek Péter Balázst, titkárnak az RMDSZ Darabont Gergőt ajánlja. A második szakbizottságban András Lehel (alaptag), Pál Dénes, Major Sándor (alaptag), Biró Jolán (alaptag), Péter Balázs, Albert Sándor (alaptag) lenne, elnöknek András Lehelt, titkárnak Bíró Jolánt javasolják. Szabó Zsuzsa (alaptag), Józsa Levente (alaptag), Kurtus István (alaptag), Bíró Edith (alaptag), Albert Sándor lennének a szocio-kulturális szakbizottság tagjai, elnök Szabó Zsuzsa, titkár Józsa Levente lenne. A városrendészeti szakbizottságba Biró Jolánt, Pálfi Kingát (alaptag), Ölvedi Zsoltot (alaptag), Pál Dénest (alaptag), elnöknek Pálfi Kingát, titkárnak Ölvedi Zsoltot ajánlják.
Az RMDSZ javaslatai a szakbizottságokba: a jogiban Darabont Gergő és Jakab Zoltán, a gazdaságiban Szakács Tibor, Benedek Árpád Csaba, Berde Zoltán, szocio-kulturálisban Dávid Endre, Jakab Zoltán, az urbanisztikaiban pedig Szakács Tibor, Darabont Gergő venne részt. Bindea Daniel az MPP részéről vállalja az urbanisztikai szakbizottságban való részvételét.
A tanácsosok egyöntetű szavazataikkal elfogadják a határozattervezeteket. Megalakultak tehát az önkormányzat szakbizottságai.
Albert Sándor szólal fel, felajánlja a többi tanácsosnak, hogy ők is mondjanak le a tiszteletdíjuk kétharmadáról, amit civil ügyek támogatására szeretnének felhasználni, ki akarják pályáztatni. Ebben a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal működnek majd együtt egy támogatási alap létrehozásában, a támogatók fognak dönteni arról, milyen mechanizmus és szabályzat szerint döntenek a támogatás felhasználásáról, az SZKA lesz a lebonyolító, az adminisztratív folyamatok végrehajtója.
10.20 A főjegyző kéri a tanácsosokat, hogy használják a rendelkezésükre bocsátott kommunikációs felületeket e-mailcímeket.
Elérkezett a könnyes búcsú ideje, de nem kell sírni, lesz még tanácsülés, a viszontlátásra.