Moszkva és Kijev fölött is zengett az ég. A macskák és a prigozsinok dühösek.
fotó: Vadym Okhrimenko
Május 25.
Prigozsin bejelenti, sokadszorra, hogy a Wagner hamarosan átadja Bahmutot az orosz hadseregnek, a céldátum június 1. Ugyan Prigozsin szavait jellemzően érdemes a “hiszem, ha látom” iskola nyomán értelmezni, a Wagnert ért veszteségek alapján kénytelenek lesznek megtenni, és jó eséllyel az orosz vezetés is kénytelen jóváhagyni.
Belarusz atomfegyvereket “kap” Oroszországtól: azaz pontosabban azt jelentették be a felek, hogy az oroszok telepítenek atomfegyvert Belaruszba, majd ha kész az arra alkalmas tároló. A fegyverek teljesen orosz ellenőrzések alatt maradnak. Még ha meg is történik a telepítés, nincs nagy jelentősége, de eleve arra sem érdemes mérget venni, hogy ez meg fog történni. Többek között jelentősebb erőforrásokba kerülne, illetve a belarusz sereg fölött több ellenőrzésre lenne szükség hozzá, miközben az oroszoknak van égetőbb problémájuk. Amire igazán alkalmas a bejelentés, az az, hogy eszébe juttassa a világnak, hogy az oroszoknak van (legalábbis papíron) atomfegyverük – mindezt ezt anélkül, hogy fenyegetőzni kellene, amit már amúgy sem vesz senki komolyan, és ami a maradék nagyon kevés szövetséges (elsősorban Kína) rosszallását is kiváltaná. Azaz: egy kifejezetten vérszegény kardcsörtetés. Hol van már a kifejezetten meggyőző putyini “ez nem blöff”? Olvasóink is így pókereznek, hogy bejelentik, hogy nem blöffölnek, igaz?
Ha kíváncsi vagy arra, hogy korábban mi történt, akkor ezt az összefoglalót, meg ezt is is érdemes átfutnod.
Éjjel újabb 36 Shahed drónnal támadták meg Ukrajnát, de a légvédelem az összeset hatástalanította
Az örmény és azeri hosszú konfliktusnak remélhetőleg, a végét jelzi, hogy a két ország Moszkvában jelentette be, hogy Örményország elismeri a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként. A kilencvenes években kezdődött konfliktusban sokáig előnyük volt az oroszok által támogatott örményeknek, de 2020-ban a jól fegyverzett azeriek győzelmet arattak az örmények felett, akiket az oroszok politikai okokból ezúttal nem támogattak. Az összecsapásokban látványos volt a drónok modern harcászati alkalmazása (például a tüzérség koordinálásában), ennek fejlettebb és nagyobb léptékű verziójában jeleskednek most az ukránok.
Ugyan Moszkva a május 25-i bejelentéssel a mediátor szerepben próbál tetszelegni, de igazából egy korszak végét jelzi a folyamat: az örmények belátták, hogy az oroszok a régióban már nem lesznek sem megbízható, sem erős partner, a törökök által támogatott, és az olajban-gázban fürdő azeriekkel pedig nem fognak tudni versenyezni. Oroszország pedig nem tudja fenntartani a konfliktust – jellemzően nagy híve a befagyott etnikai konfliktusoknak a régióban, hiszen kontrollt tud szerezni a két ország felett (ezért is kockázatos a moldvai gagauzok russzofíliája is, de még inkább igaz ez Transznisztriára). Mondhatni, egy korszak zárult le, de maga a konfliktus még forrósodhat ezután is. Egy másik fontos szempont a növekvő európai hatás a térségben, a tárgyalásokban fontos szerep jutott az EU-nak is.
Orosz-ukrán fogolycsere nyomán 106 ukrán katona, akik Bahmutnál estek fogságba, tért haza.
Finnország új fegyvercsomagot jelentett be, Ukrajna 109 millió euró értékben kap felszerelést. Az új NATO-tagállam nem csak a Téli háborúban tudta, hogyan kell az oroszokkal bánni, hanem a mai napig folytonos készenlétben állnak. A szokott módon nem adtak le több részletet (egyébként Románia politikája is az, hogy abszolút semmit nem árul el az Ukrajnának küldött vagy nem küldött szállítmányokról), de azt biztosra lehet venni, hogy amit a finnek küldenek, az az utolsó euróig hasznos lesz a honvédőknek.
Déjà vu: a svédek bejelentették, hogy ukrán pilóták tesztelhetik a Gripeneket. Minden komolyabb fegyverrendszernél lefut egy hasonló tánc, előbb kacsintgatások az eszközök felé, majd valaki bejelenti, hogy jónak útjába nem áll, de ő maga nem áll fel táncolni, majd valaki egy rövid lassúval megtöri a jeget, majd 100 Leopard 1A5 tankkal ébredünk reggel. A flört művészete. A Gripenek elismert, megbízható gépek, a Magyar Honvédség is ilyeneket működtet – az ukránok nagy hasznát tudnák venni a típusnak.
Május 26.
Éjjel különösen erős orosz támadás érte elsősorban Kijivet, és más városokat is, de az ukrán légvédelem újra bizonyított. 17 rakéta és 31 drón közül 10 rakétát és 23 drónt lőttek le országszerte az ukránok. Várható volt, hogy a belgorodi betörés után Moszkva igyekszik bosszút állni, de a támadás előkészítése nem megy egyik napról a másikra. A lezuhanó roncsok is veszélyesek, több sérülés történt.
Az orosz Belgorod régió új támadást élt át: ezúttal nem betörés, hanem ukrán drónok és rakéták csapódtak be
A NATO, de országok és az EU is nyilvánosan elítélik, hogy Oroszország Belaruszba tervez telepíteni atomfegyvereket
Az ukránok folytatják Bahmut körül a műveleteket, amely később még problémát okozhat az orosz erők rotációjában. Közben az ukránok azt jelentik, hogy a Wagner erőit valóban lecserélik a reguláris alakulatok, és így lelassultak az orosz támadások – a város egy kis részét még nem foglalták el az oroszok.
Japán újabb szankciókat jelentett be: újabb 17 orosz állampolgár és 78 orosz szervezet vagyonát fagyasztják be, illetve 80 orosz szervezetnek szánt áru és szolgáltatás exportját tiltják be – építőipari, mérnöki és a hadiiparhoz kötődő vállalatokat sújt az intézkedés. Különösen a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést ítélik el, lévén az egyetlen ország, amely atomcsapást szenvedett el. További katonai segélyeket is ígérnek Ukrajnának.
Medvegyev újra motyogott valamit részegen, de az ő szerepe az orosz politika panteonjában leginkább az udvari bolondéhoz hasonlítható. Örömmel jelenthetjük viszont, hogy a megszokott “az angolszászok” szófordulat benne volt. Nincs jelentés arról, hogy a vikingek vagy Konstantinápoly elszenvedték-e a volt orosz elnök és miniszterelnök dorgálását.
Május 27.
A Brit Védelmi Minisztérium szerint a Wagner valóban megkezdte a kivonulást Bahmutból, helyettük az úgynevezett Donyecki Népköztársaság erői vonulnak be. Bahmut környékét pedig az orosz VDV (légideszant-csapatok) erősítik meg. Ezek hagyományos, kiválóan képzett katonák, de a háború során, főként a rosszul menedzselt bevetéseik miatt olyan súlyos károkat szenvedtek, hogy évekig nagyon nehéz lesz megfelelően képzett katonákkal pótolni soraikat. Ezek a rotációk lassíthatják az orosz műveleteket más frontokon (például Avgyijivka körül) és továbbra is segítik az ukránok kontrollját a front felett azzal, hogy Bahmutra irányítják a figyelmet és az erőforrásokat, ahelyett, hogy az oroszok fontosabb stratégiai pontokra csoportosíthatnák át erőiket
Május 28.
Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor is ellátogatott Kijivbe, és azt nyilatkozta az amerikai támogatásokról: „Oroszok halnak meg. Ez a legjobb módja a pénzünk elköltésének.” – az oroszok, és köztük csatlósaik, mint Bayer Zsolt háborgott ezen, Graham pedig csak annyit válaszolt: „Medvegyev úr, ha azt akarja, hogy az oroszok ne haljanak meg Ukrajnában, akkor vonuljanak vissza. Állítsák le az inváziót. Fejezzék be a háborús bűnöket. Az igazság az, hogy ön és Putyin elnök a legkevésbé sem törődnek az orosz katonákkal.”
Tehát mégegyszer: 1848. és 1956. után magyar emberek azon tudnak háborogni, hogy orosz megszállók halnak meg azon a csatatéren, amely más ország területe, és ahova ők maguk mentek be fegyverrel, akárcsak Budapestre 1956-ban. Graham látogatása emlékeztető arra, hogy a republikánusok nagyobb része is az orosz megszállók ellen van. És arra is, hogy igazi béke csak úgy lehet, ha hazamennek az oroszok.
Prigozsin újra olyan területekre evez, ahol még baja eshet. Szerinte kitiltották az orosz állami médiából, és szerinte a Wagner a legerősebb sereg a világon és utána az oroszt kellene mondania, de inkább az ukrán az erős. Burkoltan és névtelenül az orosz vezetést, mondhatni Putyint is kritizálta. Prigozsin médiaszereplései továbbra is azt mutatják, hogy nincs elég befolyása, és kénytelen ilyen publikus mutatványokkal elérni, amit szeretne.
Kijiv 1541-edik születésnapja hajnalán eddigi legnagyobb éjjeli dróntámadás érte a várost. Ukrán bejelentés szerint 54-ből 52 drónt lelőttek. A világ, sőt a galaxis második legnagyobb hadereje, azaz az orosz, továbbra is a technológiai csúcs Irán drónjaira támaszkodik. Úgy az iráni Shahedek, mint az orosz Orlan-10-ek, amelyekből jelenleg elég keveset látni, végső soron függnek a nyugati alkatrészektől. Egyébként Kijiv napja május utolsó vasárnapja, általában több eseményt szerveznek az ünneplésre.
Május 29.
Az oroszok szerint éjjel sikeresen kilőttek ukrán repülőket reptereken. Az ukrán fél szűkszavúan csak annyit mondott, hogy helyreállítási munkálatokra van szükség, és 5 gép kiesett szolgálatból.
Folytatódnak a drón- és rakétatámadások Ukrajna ellen, ukrán bejelentés szerint 37 rakétát és 29 Shahedet lőttek le. A légvédelem továbbra is 90% feletti teljesítménnyel lövi ki a bejövő fenyegetéseket. Nappal még 11 Iszkander M és K rakétát lőnek le, eddig az ilyen jellegű támadások jellemzően éjjel történtek, a nappali támadások ritkák.
Az orosz Belgorod kormányzója szerint az ukránok újra átlőttek az orosz területre
Május 30.
Az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt javasolja, hogy a háború utáni rendezés része legyen egy 100-120 km-es demilitarizált sáv Oroszország területén. Ha túlzónak tűnne az ötlet, ne feledjük, hogy Oroszország a minszki egyezményekkel sokkal jobban bele akart volna szólni az ukrán szuverenitásba azzal, hogy az elfoglalt donyecki és luhanszki részeket úgy adták volna vissza, ha azok vezetőinek nevezett orosz bábok vétó jogot kapnak az ukrán külpolitikában. Akkor több nyugati állam hajlandó lett volna belemenni egy ilyen teljesen egyenlőtlen felállásba.
Dánia további 2,6 milliárd dollárnyi katonai segítséget ígér Ukrajnának. Ez, ha nem is érkezik meg az ellentámadás idejére, fontos mind jelzésként a nyugati elköteleződésről, mind az ellentámadás veszteségeinek garantált pótlásaként is.
A frissen NATO-tag Finnország a régi tag Norvégiával és a hamarosan tag Svédországgal közös hadgyakorlatot tart az Északi-Sarkkör térségében. Mindez az Arctic Challenge Exercise keretében, amely egy kétévente megrendezett NATO hadgyakorlat. Két éve finnek és svédek már részt vettek ugyan, de akkor még csak együttműködő partnerként. Ez a gyakorlat, a háború miatt, a szokásosnál nagyobb, ráadásul az amerikai Gerald R Ford repülőgép-hordozó is látogatást tett május 24-én Norvégiában. Jó emlékeztető az orosz fél számára, hogy a térségben már nem ő az úr a háznál. A három ország, a legtöbb európai országtól eltérően, harcra kész, modern fegyverekkel felfegyverzett, elegendő katonával rendelkezik. Beszámolók szerint a svédek és finnek rendszeresen gyakorlatoznak úgy, hogy repülőt a szűz hóra tesznek le, járó motorral feltöltik, és mennek tovább – ez olyan háborús tempó, amit talán egy NATO tagállam sem mer gyakorolni jelenleg.
Moszkva polgármestere szerint az orosz fővárost 8 drónnal támadták meg az ukránok, amelyeket mind kilőttek. Egy forrás szerint a nyolcból három drónt Moszkva módos és magas rangú oroszok által lakott Rubljovka külvárosa felett ártalmatlanítottak, ez a városrész alig tíz percre van Putyin elnök Novo-Ogarjovó birtokától. Az ukrán fél tagadja, hogy köze lenne az akcióhoz, Mihajlo Podoljak szerint: „Ukrajna boldogan figyelte a támadásokat, és újabb támadásokra számít, Kijevnek természetesen semmi köze nem volt hozzá.”
Az ilyen akciók kikerülhetetlenül közel hozzák az orosz elithez a háború valóságát és kényelmetlenségeit, illetve emlékeztetnek arra, hogy az “erős” Putyin végső soron képtelen azt a védelmet szolgáltatni, amely a kimondatlan társadalmi szerződés része. Putyin válaszában igyekezett úgy festeni a helyzetet, hogy az pusztán egy erőtlen ukrán válasz, illetve hogy a már zajló orosz támadások kimerítik a “szükséges” válaszcsapást – ez is jelzi, hogy az orosz fél sem szándékozik a végtelenségig eszkalálni, sőt, igyekszik kerülni azt a háborús szintet, amely jelentősen népszerűtlennek bizonyulhat az oroszok körében.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint „Oroszország nem fog addig tárgyalni, amíg nem győz”, illetve azt kéri, hogy az EU növelje az Ukrajnának szánt támogatásokat. A mondandó valóban fontos, az ukrán ellentámadás közeledtével az oroszok véres retorikája helyét át fogja egyre inkább venni a békéről való papolás – de mindez csak átverés, nem azért rohantak le egy országot, hogy félúton a békéről ábrándozzanak.
Május 31.
A belgorodi Sebekino falut további lövések érik
Ötből négy orosz konzulátust bezár Németország, válaszul egy korábbi orosz korlátozásra. Míg a németek nagyon sokáig ijesztően elnézőek voltak az oroszokkal, idén egyre több helyről takarítottak ki orosz kémeket. Minden bizonnyal rengeteg még a munka, hiszen a kémkedésben kiváló oroszoknak évtizedeik voltak behálózni a német társadalom minden szintjét.
Amerika újabb 300 millió dolláros, Ukrajnának szánt fegyvercsomagot jelentett be. A csomagban lesz: muníció a Patriot légvédelmi rendszerhez, Aim-7 levegő-levegő rakéta, Avenger és Stinger légelhárító rakéták, Himars lőszer, 155 mm és 105 mm tüzérségi lövedékek, 10 5mm tank lövedékek, Zuni légi indítású rakéták, és több mint 30 millió kézifegyverhez való lőszer.
