Állati Udvarhely: egyik kutya, másik ebecske

Lehet kicsi, lehet nagy, és persze közepes is, a kutya az otthon lelke. Ezen a héten egy méltóságteljes ebet és egy aprócska kutyust mutatunk be nektek, akiket mi is azonnal a szívünkbe zártunk.

A bevállalós kopó, aki havat is csinál nyáron

Tappancs, a makacs, önfejű erdélyi kopó pár nap múlva tölti második életévét. Igazi Kos, aktív, tekintélyt követelő, és igencsak szereti, ha rendszeresen betartják az emberei az ígéreteket.

Gazdija egy Facebook-poszt alapján szeretett bele, egyből meg is vásárolták, azóta boldogítja kopómódjára a családot. Emberekkel azért bizalmatlan, nehogy már akárki letapogassa őkegyelmét! Tappancs azért a Tapi névre is hallgat. Kedvenc játéka nincs, de mindenféle mókában benne van, csak a gazdi legyen ott. Mindenevő, fénysebességgel szedi fel a földön  talált vagy elejtett ezt-azt, pedig tudja, hogy utána mi következik. De ő egy bevállalós kopó!

Annyira, hogy akár nyáron is képet havat csinálni. Egyszer nyáron Tappancs egy fej nagyságú lyukat fúrt a kanapéban, és szépen megtöltötte a házat apró fehér szivaccsal. A gazdi szerint csak a „Legyen hó, legyen hó, még sose volt hasonló” Jégvarázs-dal hiányzott az összképből.

Tappancs mégis türelemre, hálára és feltétel nélküli szeretetre tanítja a gazdit. Ha beszélni tudna, azt üzenné, hogy „Ilyen életem még anyukám méhében sem volt!” és hogy „Az esti hét órás randinál nincs fontosabb, potyoghatnak vénasszonyok is az égből!”

Örömökben és lakberendezési sikerekben gazdag éveket kívánunk szülinapodra, Tappancs!

A város legkisebb felnőtt kutyája

Ő Maya, a mini csivava. Hatéves, hallgat a Majcsi, Nemszabad, Gyereide, Viselkedj, Mikorhagyodabbaapörgést, Nenyávogj megszólításokra is. Gazdija szerint ő igaziból egy  Golden retriever egy mini csivava testébe szorulva. Érdekes kombináció lehet.

Gazdija hat éve látta egy hirdetésben, hogy a kutyus örökbefogadható, pattantak is azonnal autóba, mentek érte rögtön. Akkor még csak egy nagy homlok és két nagy szem volt az egész kutya, emlékszik vissza a gazdi, aki rögtön beleszeretett.  

Bár Maya valószínűleg a város legkisebb felnőtt kutyája, gazdija megkockáztatja, hogy Udvarhelyen az egyik legnagyobb szíve és legélesebb esze neki van. A tapasztalat az, hogy sokan elfintorodnak, mondván hogy a csivavák idegbeteg őrültek, aztán meglepődnek, amikor megismerik. Maya egyszerűen imádja az embereket, minden idegent körberajong. Cserébe más állatokért nincs túlságosan elragadtatva, idegen kutyák mellett kijön belőle a belső pitbull.

Maya szeret sétálni, filmezni (!), és természetesen enni. De az igazi kedvence Nyünyü, a megtépázott, zöld hernyó-plüss. Minden ételt szeret, de kedvence a felkockázott, kis mennyiségű eper. A finomságokat általában reszketve kunyerálja ki és zabálja meg. Ha vendég jön a házba, addig ugrál hisztizve egy helyen, amíg nem ad a táskából valamit. Akár csak egy falat kenyeret is, de Mayának kell a meglepi.

Ami az állatorvosokat illeti, nemhogy nincs kedvence, de egy alkalommal még szembe is pisilte az egyik doktor urat. Pedig csak egy körömvágás történt. Minden embert imád, kivéve az orvosokat. Addig sikít, amíg látja őket.

Maya azonban egy cukibogár. Gazdija meséli, hogy egy nap, nemrégiben, nagyon rosszul volt, zokogott, úgy érezte, kész, mindent felad. Ekkor valamit megérezett a tenyerében. Lenézett, és látta, hogy szomorúan odakúszva, Maya a kezébe adta a Nyünyüt, majd egy nagy sóhajtás kíséretében a gazdi karjára helyezte a fejét és csak nézett. Akkor már nem a szomorúságtól és dühtől sír a gazdi, ugyanis a szétrágott, kegyelemdöfésre váró Nyünyü szent és sérthetetlen, csak a kiváltságosok érhetnek hozzá. 

A kis csivava arra tanította emberét, hogy az állatokban rengeteg empátia, érzelmi- és értelmi intelligencia rejtőzik, csupán ők döntik el, hogy kinek mutatják meg. Ha beszélni tudna, Maya azt üzenné, hogy „Szeretlek nagyvilág, szeretlek idegen, szeretlek napsütés, szeretlek mindenség! Hé, ember! Miért vagy szomorú? Miért vagy mérges? Gyere, nézd, milyen szép fűszál! Milyen szép madár! Miért stresszelsz olyan dolgokon, amikre egy év múlva már nem is emlékszel? Inkább gyere, nevess, játssz a bogarakkal, ugorj a pocsojába! Hát nem jobb érzés? És ezekre 10 év múlva is emlékezni fogunk!” 

Napsütéses tavaszt neked, Maya!