Választás újratöltve: ők a kirakatdemokrácia legtompább kései?

Őszintén remélem, hogy ezúttal tényleg lesz egy elnökünk, mert ezt – az RMDSZ szerint is – cirkuszt ép ésszel egyre nehezebb bírni.

Miközben minden drágul, megszüntetik a villamosenergia árplafonját, és a szegénység még mindig nem szűnik meg. Természetesen azzal, hogy elnökünk lesz, nem fog mindez megoldódni, de végre legalább abbamarad a féktelen kampányköltekezés, amiben politikusaink most már több mint egy éve azt érzik, nincs holnap.

Csakhogy feltevődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem arra az előre akarunk menni, amit a pártunk és védelmezőnk – elsődlegesen önmaga védelmezésére – kitalált nekünk? Mi van akkor, ha nemcsak nem bízunk Crin Antonescuban, de megszavazni sem akarjuk?

Visszatérhetünk a kisebbik rossz narratívájához, csak ugye a Simion nyilaitól, Istenünk, oltalmazz.

Úgyhogy ennek során, s nem utolsó sorban annak apropóján, hogy még hat nap van a választások első fordulójáig, érkezem a jelöltportrékkal: és tanulva a tavalyi helyzetből, mind a tizenegy jelöltről szó lesz a héten.

Induljunk tehát azoktól, akikre azt mondhatnánk, kevésbé esélyesek. De ilyet ugyebár, tavaly november óta nem mondunk.

Sebastian-Constantin Popescu

1982. február 12-én született Balș városában, Olt megyében. Fiatal korától fogva erős vonzalmat érzett az állatok iránt, ezért már 1994-ben, 12 évesen, a Bălcești városban működő mezőgazdasági középiskolába iratkozott be, állatorvosi szakra.

2006-ban megszerezte állatorvosi diplomáját a temesvári Bánsági Mezőgazdasági és Állatorvosi Tudományegyetemen, majd 2007-ben Bukarestbe költözött. Állatorvosi pályafutása öt évig tartott, ezt követően érdeklődése az újságírás felé fordult. 2019-re két hírportált is működtetett, amelyek révén aktív szereplőjévé vált a román médiának.

2015-ben megalapította a Noua Românie Pártot (PNR), amelyet azóta is vezet. A PNR kezdetben mindössze három taggal indult, de 2019-re már közel 1.000 tagot számlált. Programjában az átláthatóságot, a meritokráciát és az integritást hirdeti a közéletben és a közigazgatásban.

Popescu 2016-ban képviselőházi jelöltként indult Vâlcea megyében, 2018-ban feljelentette a Tarom állami légitársaságot a DNA-nál, miután a vállalat két repülőgépét szerinte jogtalanul adták el egy örmény cégnek. 2019-ben ő vezette pártja listáját az európai parlamenti választásokon, 2020-ban pedig a bukaresti főpolgármesteri székért indult. Azonban összességében nem mondhatjuk azt, hogy túl fényesen szerepelt volna ezeken a megmérettetéseken.

Popescu három alkalommal indult eddig a romániai elnökválasztáson: 2019-ben, 2024-ben és most. Első elnökjelöltsége idején csak 37 éves volt – a legfiatalabb jelölt az ország történetében. Emellett a vagyonnyilatkozata alapján ő volt a legszegényebb jelölt is: sem ingatlana, sem járműve, sem jövedelme nem volt. A kampányát gyakorlatilag zéró költségvetésből folytatta.

Fontos intézkedéseket vezetett volna be már akkor:

2024-es indulásakor ígéretet tett arra, hogy elnökként nem vesz ki egyetlen szabadnapot sem, valamint visszavonja a korábbi elnökök által adott állami kitüntetéseket, amennyiben a díjazottak nem tanúsítanak megfelelő közéleti viselkedést. Javasolta továbbá, hogy a Brassóban megrendezett Aranyszarvas Fesztivált újra szervezze meg a közszolgálati televízió Románia elnökének fővédnöksége alatt. Mindössze 14.683 szavazatot kapott, ami 0,15%-os eredménynek felelt meg. Érthetetlen, hogy a program miért nem jött be a választóknak.

Beadvánnyal is készült az eredmények érvénytelenítésére, mondván, Călin Georgescu megsértette a választási törvényt, de kérelmét elutasították, mert elkésett vele. 2025 márciusában harmadszor is bejelentette indulását a román elnökválasztáson. Programját az egyenlőség, igazságosság, oktatás, munka, az állam modernizálása és a polgári hozzájárulás elismerése köré építette.

Kétségek is övezték jelöltségeit. 2019-ben a Választási Hatóság jelezte, hogy aláírásgyűjtő ívein több név hasonlóságot mutatott, ami megkérdőjelezte a törvényes minimum (200.000 aláírás) teljesülését.

2025-ben a Központi Választási Iroda is feljelentést tett a támogató aláírásokkal kapcsolatban, mivel több ívet ugyanazon a napon, egymástól távoli településeken töltöttek ki. Popescu azt nyilatkozta, hogy a felelősséget ő vállalja, bár nem ő gyűjtötte az aláírásokat.

És láss csodát, mégis valamiért jó volt az Állandó Választási Hatóságnak, hogy indulni engedjen olyanokat, akiknek a támogató aláírásainak hitelessége megkérdőjelezhető volt.

Ha szívesebben néznéd, mint olvasnád az elnökjelölteket bemutató összefoglalót, a Miközöd csatornán megtalálod:

Természetesen körülötte is tűntek fel érdekes figurák, de messze nem az a nagypályás játékos: korábban kapcsolatba hozták Ovidiu Dobrotăval, aki egy Trumpot támogató álhíroldalt vezetett 2016-ban. Dobrotă a PNR online kommunikációjáért is felelt. Popescu szerint természetesen csak távoli barátok voltak, semmi közük egymáshoz és a Dobrotă szerepét illető híreszteléseket túlzónak nevezte.

Popescu politikai nézetei között szerepel az Európai Unió föderalizációjának elutasítása, a külföldi munkások behozatalának ellenzése, valamint a gyermekek oltásának támogatása. A 2025-ös választási programjában beszél az igazságügy reformjáról, hogy visszavonná az igazságtalanul adott kegyelmeket – a legnagyobb problémával kezdené ő is –, és harcolna természetesen a korrupció ellen.

Az oktatást nemzeti prioritásként kezelné, a GDP 6%-át költené a tanügyi rendszerre, de építene regionális kórházakat, stabilitáson alapuló gazdasági rendszert (ezt sem hallottuk több milliószor), és egyesülne Moldovával. Popescu reménykedésre és méltóságteljességre szólít fel, hangsúlyozva, hogy Romániának olyan vezetőre van szüksége, aki visszaadja a bizalmat és minden polgár jogáért küzd. Programja „stratégiai látomást és konkrét lépéseket ötvöz”, az erkölcs, méltányos fejlődés és hagyományok tiszteletének jegyében.

Kicsit olyan ez az ürge, mint egy udvari bolond, akinek hiába mondják, hogy ne csinálja, még azért is. Az a jelölt, aki soha nem kapott minimum annyi szavazatot, mint ahány aláírásra szüksége lett volna szabályszerű keretek között, és akinek semmiről sincs konkrét elképzelése. Nyilván feltevődhet a kérdés, hogy mi a valós oka annak, hogy tolja ezt a szekeret, kinek az érdekében és ki ellenében vesz részt? Ami biztos: nem ő a legélesebb kés a fiókban.

John-Ion Banu-Muscel

a Neamț megyei Roman városában született, majd gyermekkorát Câmpulung Muscel környékén, Argeș megyében töltötte. Később Bukarestbe költözött, ahol felsőfokú tanulmányait az akkori Műszaki Egyetemen végezte.

Szellemi fejlődésére nagy hatással volt anyai nagyapja, aki a kommunizmus ellenére is az önálló gazdasági kezdeményezés híve volt.

A magántulajdon eszméjének tisztelete, a vállalkozói szellem és a szabadság utáni vágy meghatározó szerepet játszott abban, hogy Ion 1983-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Mily meglepő! Ott vette fel a „John” nevet, majd később a „Muscel” nevet is hozzáadta, gyermekkora helyszínének tisztelete jeléül.

Tanulmányait a Florida Atlantic University-n folytatta, ahol mérnöki és orvosi ismereteket szerzett. Ezt követően saját orvosi rendelőt nyitott, de mezőgazdaság területén is aktív volt: egy farmot vezetett Dél-Karolinában.
John több vállalkozás tulajdonosa és vezetője. A 2019-es vagyonnyilatkozata szerint hat különböző típusú ingatlannal (belterület, erdő, legelő, tó), három lakóházzal, egy BMW gépkocsival, 12 ezer eurónyi értékű műtárggyal és három bankszámlával rendelkezett, amelyeken összesen 197 ezer dollár volt, de emellett egy 178 ezer dolláros hitele is akadt.

A 2025-ös vagyonnyilatkozatában már négy telek szerepel – egy Giurgiu megyében, kettő Argeș megyében, valamint egy legelő Dél-Karolinában. Ezen kívül vagyonát bővítette egy Porsche autóval és egy John Deere traktorral. Műtárgy- és szoborgyűjteményének értéke 55 ezer dollárra tehető. Megtakarításai – bankszámlákon és egyéb pénzügyi eszközökben – elérik a 410 ezer dollárt és 300 ezer lejt, miközben tartozása 248 500 dollár.

Bevételei két cégből származnak: az Ocean Test Equipment-ből évi 75.000 dollár, ez 327.000 lej vagy 65.000 euró, és a Banu Medical Practice-ből évi 180.000 dollár vagyis 785.000 lej, 158.000 euró. Magyarul: van, amit a tejbe aprítania. Emellett az amerikai kormánytól évi 21.350 dollár nyugdíjat kap, valamint egy amerikai farmból évi 48.000 dollár jövedelme van. Részesedése az Ocean Test Equipment-ben 500.000 dollárra, míg a Banu Medical Practice-ben 1,2 millió dollárra rúg. Mondom tehát még egyszer: gazdag.

Ha megnézzük egy-két fotóját, az ígéret földjén és a lehetőségek országában magát jól megszedő, pecsétgyűrűs, körszakállas alakot látjuk, akinek van fegyverviselési engedélye és fegyvere.

John az Egyesült Államokban az ottani román közösség aktív tagja lett. Létrehozta a Romanian-American League nevű szervezetet, amely Florida állam legerősebb román szervezetévé nőtte ki magát. Ezen keresztül kulturális, szociális és civilszervezeti tevékenységet folytatott, ezzel is támogatva a román diaszpórát. 2017-ben megalapította a Román Nemzet Pártját (Partidul Națiunea Română – PNRo), amelynek célja a román politikai rendszer egyensúlyának megteremtése volt.

2019-ben, majd 2024-ben és 2025-ben is bejelentette indulását Románia elnöki posztjáért. 2019-ben és 2024-ben hivatalosan is szerepelt a szavazólapokon, de az utóbbitól végül visszalépett. 2025-ben független jelöltként indul, noha formálisan a PNRo elnöke maradt. Programjában központi szerepet kap a polgári jogok, a társadalmi jólét és a nemzeti önrendelkezés. Úgy véli, a román társadalom felemelkedéséhez elengedhetetlen a vállalkozói szellem, a szabadpiaci kapitalizmus és a közösségi biztonság erősítése.

2025-ös jelölése során a Központi Választási Iroda jelezte, hogy a támogatói aláírási íveken hasonlóságokat fedeztek fel a kézírások között, ezért az ügyet továbbították az ügyészségnek. A jogszabályok szerint ez mégsem jelentett akadályt a jelöltsége szempontjából, így John-Ion Banu-Muscel versenyben maradt.

Vitákat váltott ki az a kijelentése, miszerint támogatja a román állampolgárok fegyvertartási jogát – az amerikai modell alapján – „önmaguk és a demokrácia védelme” érdekében. Emellett 2017-ben a súlyos korrupcióval vádolt személyek esetében a halálbüntetés bevezetését szorgalmazta, amely azonban nincs összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

A nemzetközi politikai kérdésekben eltérő álláspontot képvisel a román katonai vezetéshez képest. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy szerinte egy világháborús méretű konfliktus esélye alacsony, mivel „mindenki – az amerikaiak, oroszok, kínaiak – tudják, hogy egy ilyen háborúban nem lennének győztesek, csak túlélők.”

Daniel Petru Funeriu

neve akár ismerős is lehet, hiszen neki már azért van némi köze a román politikához, oktatási miniszterként. De akkor elevenítsük fel a dolgokat.

INQUAM Photos / Virgil Simionescu

1971. áprilisában született Aradon. Értelmiségi családban nevelkedett: szülei tanárok voltak. Már a korai iskolai éveiben kiemelkedő tudományos képességei mutatkoztak meg, különösen a kémia iránti érdeklődése révén.

Tizenhét évesen 1988-ban egy franciaországi kirándulás apropóján elhagyta Romániát, és úgy döntött, hogy nem tér vissza a kommunista rezsimbe, hanem letelepedett Strasbourgban. Ott folytatta középiskolai tanulmányait, majd a Louis Pasteur Egyetemen tanult, ahol 1994-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, és már ebben az időszakban többek között a francia kémiai olimpia második díját is elnyerte.

1999-ben sikeresen befejezte doktori tanulmányait is Jean-Marie Lehn Nobel-díjas kémikus vezetése alatt, így megteremtve tudományos karrierje alapjait.

A doktori fokozat megszerzése után Funeriu nemzetközi kutatói pályára lépett. Kezdetben a kaliforniai The Scripps Research Institute-ban dolgozott, ahol innovatív kutatásokat végzett a szupermolekuláris önösszeállítás és dinamikus kombinatorikus kémia területén.

Később Japánba költözött, ahol a National Institute of Advanced Industrial Science and Technology intézményében folytatta tevékenységét. 2006-ban Funeriu jelentős áttörést ért el, amikor a Technical University of Munich (TUM) részéről kapott meghívást egy kutatócsoport vezetésére. Ehhez egy Marie Curie Excellence Grant – kétmillió eurós támogatás – is társult.

Politikai pályafutása során több kulcsfontosságú pozíciót töltött be, kezdve azzal, hogy 2007-ben a Traian Băsescu elnök által kinevezett, az oktatási politika elemzéséért felelős elnöki bizottság alelnökévé vált. Röviddel ezután a Liberális Demokratikus Párt (PDL) színeiben 2008 decemberétől 2009 júliusáig képviselte Romániát EP-képviselőként.

A pártja azonban reformista álláspontja miatt nem biztosított számára befutó helyet a 2009-es európai parlamenti választásokon. Oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszternek nevezték ki a Croitoru-kormányban, de azt a parlament elutasította. 2009-ben részt vett Traian Băsescu elnökválasztási kampányában, és Băsescu, Mircea Miclea és az akadémiai világ támogatásával oktatási miniszter lett. Miniszterként pedig jelentős változásokat kezdeményezett:

Vizsgafelügyelet és plágium elleni küzdelem terén bevezette az érettségi vizsgák videó megfigyelését, ezzel csökkentve a csalási lehetőségeket. Az oktatási rendszer modernizációját tekintve elindította az alapfokú oktatás kiterjesztését (a kötelező óvoda, illetve iskolai előkészítő osztály bevezetése), valamint az egyetemek rangsorolását és a teljesítményalapú finanszírozás bevezetését. E reformok széles körű elismerést váltottak ki, különösen az Európai Bizottság részéről, és hozzájárultak a román oktatás modernizációjához.

2012-ben, a Boc-kormány lemondásával, Funeriu elnöki tanácsadó lett oktatási és kutatási területen. 2013-ban megalapította a Népi Mozgalom Alapítványt, amely később a Népi Mozgalom Párt alapját képezte.

Szintén 2014-ben, egy általa miniszterként kezdeményezett vizsgálatsorozat eredményeként kirobbant az úgynevezett Microsoft-botrány, amelyben három évnyi nyomozás után az ügyészek ártatlannak találták. 2014-ben a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság kilenc minisztert vizsgált, Funeriut pedig azzal vádolták, hogy aláírt egy, az állam számára hátrányos közbeszerzési szerződést – valójában nem vett részt semmilyen szerződés aláírásában. A vád az volt, hogy túl sok licencet rendelt, valamint hogy befolyásolta Valerian Vreme távközlési minisztert a licencek beszerzésben, ám valójában éppen ő kezdeményezett vizsgálatokat a licencek használatának ellenőrzésére, és Vreme tagadta, hogy erről beszélt volna vele.

Funeriu volt az egyetlen a kilenc miniszter közül, akit felmentettek, mivel nem követett el bűncselekményt. A többiek közül egyeseket elítéltek (Gabriel Sandu), másokat felmentettek (Valerian Vreme), vagy az elévülés miatt nem vonták felelősségre.

Funeriu éles, egyenes, világos és kíméletlen stílusáról volt ismert, és határozott álláspontot képviselt számos jelentős politikai szereplővel szemben, köztük Klaus Iohannisszal (akit eleinte támogatott, amíg meg nem állapította, hogy Iohannis oktatási reformja kudarcot vallott), Victor Pontával, Mircea Geoanăval és Elena Lasconival szemben. Emellett bírálta a Román Ortodox Egyházat is. Ami önmagában is elég nagy szó, hiszen a politikusok félik az ortodox egyházat, ha jót nem tudnak mondani róla, akkor semmit sem mondanak.

A legutóbbi években rendszeresen jelenik meg a médiában, ahol a transzparencia, a plágium elleni küzdelem és az oktatási reformok fontosságára hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor több interjúban is kijelentette, hogy amennyiben a nagy politikai pártok nem fordulnak kellő figyelemmel a polgárok valódi problémái felé, kész elindulni az államelnöki választásokon – és így is tett.

Funeriu egy önmagát „ordoliberálisnak” (konzervatívnak túl liberális, liberálisnak túl konzervatív) valló politikus, akinek állásfoglalásai fokozatosan mérsékelten konzervatívvá váltak. A politikai spektrum progresszív oldala Funeriut túl konzervatívnak tartja, a szélsőséges nacionalista és ultrakonzervatív része pedig azzal vádolja, hogy túl progresszív.

Funeriu határozott támogatását fejezte ki a NATO vezette védelmi politikák iránt, beleértve a katonai költségvetés GDP-hez viszonyított 3,5%-ra történő emelését. Pro-európai, kampányolt Románia hangjának megerősítéséért az Európai Unió keretein belül, és egy határozottabb külpolitikát szorgalmazott, amely összhangban van olyan stratégiai szövetségesekkel, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Külpolitikai víziója Románia NATO-ban és az EU-ban való jelenlétének növelésére, Románia megbízható és hiteles békefenntartóként való megerősítésére, valamint Románia diplomáciai befolyásának kiterjesztésére irányult, különösen olyan területeken, ahol az ország alulreprezentált, mint Ázsia, Afrika és Dél-Amerika.

Funeriu az oktatás, az állami reformok kérdéseire összpontosít, felhívva a figyelmet a populizmus és a társadalmi fragmentáció veszélyére.

Több alkalommal figyelmeztetett a szélsőséges pártok növekvő hatalmának veszélyére, a mértékletesség és a társadalmi kohézió híve.

Íme tehát az első három jelölt,

amelyek közül ketten talán nem is kéne versenyben legyenek, ha a választási szabályokat komolyan veszi az a hatóság, amelyiknek ez a feladata, és amelyben az embereket busásan fizetik azért, hogy ezzel foglalkozzanak.

November óta sokan hangoztatják, hogy a választások érvénytelenítésével eltiporták a demokráciát. Hogyha kicsit jobban a dolgok mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a kirakat demokráciákban mindent lehet, csak akarni kell igazán. És ez érvényes arra is, hogy ki indulhat Románia legfontosabb székéért.