A cikkben szereplő képek 2023 januárjában készültek

Írtunk már arról, hogy nyárt idéző hangulattal kezdődött 2023: az év első napján Franciaország délnyugati részén közel 25 Celsius-fokot mértek, Budapesten 18,9-et, Csehországban kivirágoztak a fák, Svájcban pollenfigyemeztetést adtak ki a túl korán virágzó mogyorófélékre allergiás emberek számára. 

De nemcsak külföldön, itthon, Romániában is melegebb volt a megszokottnál, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) januárra vonatkozó általános éghajlati előrejelzései szerint 18-20 Celsius-fok feletti hőmérsékletre is lehet számítani az év első hónapjában. 

Úgy tűnik, január második hetére már meg is lett a meleg időjárás következménye, a hét elején arra lettünk figyelmesek, hogy rügyezni kezdtek a bokrok, pár nappal később pedig kivirágzott hóvirágot is láttunk. 

Kíváncsiak voltunk arra, hogy valóban a meleg időjárás okozta-e a növények korai „ébredését”, és arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt milyen következményekre számíthatunk a későbbiekben. Fülöp Alpárt, az Udvarhelyszéki Mezőgazdász Egyesület falugazdászát kerestük meg kérdéseinkkel. 

A növények ősszel és a tél elején hormonális hatás miatt maradnak nyugalomban, de január környékéig lebomlanak ezek az anyagok. A tél hátralevő részében és kora tavasszal az alacsony hőmérséklet a fő tényező, ami miatt továbbra is nyugalomban maradnak. 

A rügyek duzzadása a nedvkeringés megindulását jelzi, ami a gyökérműködéstől függ, ez pedig a talajhőmérséklettől. A szőlő gyökérműködése például már 8 Celsius-fokos talajhőmérsékletnél beindul – kezdi azzal a mezőgazdász, hogy elmagyarázza, hogyan hat a meleg idő a növényekre. 

Ha továbbra is így marad az idő, 

akkor a gyümölcsösök lesznek a legnagyobb veszélyben a korai nedvkeringés és a korai virágzás miatt, hiszen a késői fagyok elpusztítják a virágokat, és így nem lesz termés, akár 70-80 százalékos termékkiesés is előfordulhat – véli a mezőgazdász.

Állandó mínusz 10-15 fokok nélkül a kártevőket sem tizedelik meg a fagyok, így szezon elején nagyobb inváziókra számíthatunk, azaz a növényvédelemre is kiemelten figyelni kell majd, folytatja a várható következmények sorolását. 

Gazdák, készenlétben!

Évről évre egyre enyhébbek a telek és aszályosak a nyarak, amely miatt új kártevők és kórokozók jelennek meg, olyanok, amelyek eddig csak a tőlünk délebbre eső területeken voltak jelen. Az enyhe telek következtében nem pusztulnak el, és egyre jobban ,,megvetik a lábukat” nálunk is. Ezért a gazdák folyamatosan készenlétben kell legyenek, nagyon fontos lesz a jövőben, hogy megfelelően és időben tudjanak reagálni a változásokra, nem szabad hátradőlni és csak a bevált módszereket használni, világít rá még egy problémára a mezőgazdász. 

Végül még egy dolgot említ, ami a meleg időjárás következménye lehet: a hó hiányát a hegyekben. Ez tavaszi tartaléknak számít a vízmennyiséget tekintve, ha nincs, előfordulhatnak öntözési problémák is a tavaszi időszakban.