Hiába szavaztatok ellene, így marad.
Fotók: Szilágyi István, Pál Edit Éva, Helyi Rendőrség
Kedden arról számoltunk be, hogy előzetes értesítés nélkül állították vissza a régi közlekedési rendet a Kossuth utca és a Városháza tér kereszteződésében. Ennek értelmében a Kossuth utcából a Patkó irányába haladó autóknak elsőbbséget kell nyújtaniuk a Küküllő szálloda felől érkező járműveknek, akiknek újra két sávon zajlik a közlekedés. Akkor megkérdeztük olvasóinkat, hogy mit szólnak a változáshoz, és az eredmények önmagukért beszélnek.
Felbátorodva a szavazógép népszerűségén és látva a közvélemény állását, újra felkerestük a városházát, hogy megérdeklődjük: miért nem hagyták inkább úgy, ahogy volt? Válaszokat Ülkei Zoltántól, a városgazdálkodási osztály vezetőjétől és Jakab Attila városmenedzsertől kaptunk.
„A közlekedési munkacsoport döntött erről hétfőn este, én terjesztettem elő, voltak pró és kontra érvek. Megoszlottak a vélemények s mint minden demokratikus városban, ha nem tudjuk egyöntetűen eldönteni, szavaztunk” – kezdte mondandóját Ülkei Zoltán. A munkacsoportból, amelyben a városháza mellett a sofőriskolák, biciklisek, rendőrség, taxisok részéről is van képviselet, a látható többség a visszaállítás mellett voksolt, de szoros volt az eredmény, árulta el az osztályvezető.
De miért, nem vált be?
– Egy pici gondot az okozott, hogy a szálloda felől érkező autó a külső sávról vissza kellett kéredzkedjen, soroljon a belső sávra, ha a Patkóba szeretett volna térni, illetve a vár felől érkező autó a külső sávon találkozott a szálloda felől éppen sávot váltó, egyenesen előre haladó autóval.
Ülkei Zoltán egyúttal emlékeztetett az eredeti célra: a gyalogosoknak megkönnyítsék az átkelést a járdaszigetekkel, és a rendőrök se vehessék el a jogosítványt azért, ha a széles út másik végében lelépett már a gyalogos. Ezt Jakab Attila városmenedzser is megerősítette. Az elképzelés szerint, ha bevált volna az októberi átrendezés, akkor egy végleges, szabályos formát lehetett volna adni a kereszteződésnek, de a “Kossuth utca begyorsítása” nem oldotta meg a nagyobb problémát.
A bedugult Tamási Áron utca, a körforgalomból nézve, a Sziget utca javítása idején, októberben.
„Ha csak az a kérdés, hogy a Kossuthon könnyebb volt-e feljönni, akkor igen, bevált, de ez önmagában nem elég, ha úgysem lehet gyorsabban kimenni a Bethlenből. Igazából sokat nem haladtak, csak az érzés volt meg, hogy viszonylag milyen gyorsan kijöttek a központból. Nekünk pont az ellenkezője a cél: hogy ne a városközponton menjen át, aki kocsikázni akar, hanem lehetőleg kerülje el” – magyarázta a városmenedzser.
Elmondása szerint az egésznek az a logikája, hogy a főútvonalat, a 13A jelzésű országutat kell szabadon tartani, ami a Tamási Áron felől érkezik be a központba és Bethlen Gábor utcán át megy ki. A másik az, hogy a szálloda melletti körforgalom ne duguljon be, mert életképtelen lesz az egész közlekedés. „Az is beragad, aki nem is akart erre jönni, például a Villanytelep felől érkező, aki a Sziget utca felé akar tovább menni. A Kossuth bedugulása viszont nem befolyásolja a városból kimenő forgalmat” – részletezte.
Megkérdezték-e a város lakóit?
„Hivatalos közvéleménykutatás, felmérés nem volt végezve, de tudtuk, hogy vannak pró és kontra érvek, ezért vártuk ki azt, hogy a szakmai csapat döntsön végre róla” – válaszolt Ülkei Zoltán. – Több irányból bejöhetnek a vélemények a hivatalba, és eléggé billegősnek ítéltük meg tavaly októberben, ezért sem akartuk, hogy a Sziget utca felszabadításával azonnal állítsuk vissza a régi rendet.
Az osztályvezető szerint akkor lett volna egyértelmű az oldalunkon megjelent szavazás eredménye, ha legalább 80-90% szavazott volna egyik vagy másik opció mellett, és különben is korcsoportfüggő, mert szerinte inkább a fiatalok szavaznak online.
Ha már választani kell, inkább ebből az irányból segítenék a haladást.
A városmenedzser a felmérésünk reprezentativitását firtatta, másrészt szóvá tette, hogy a bizottság nem azt kell megfigyelje, hogy az udvarhelyiek, akik teljesen az autós közlekedésre vannak ráhangolódva, hogyan véleményezik a központi közlekedést, hanem hogyan lehet csökkenteni az autós forgalmat és hogyan lehet folyékonnyá tenni a központból kifelé menő forgalmat.
„Akik bejönnek a központba, azok számoljanak azzal, hogy igenis lassabb a forgalom. Ez egy hosszú történet, nehezen értik meg az emberek, de ki kell verjük a fejükből azt a gondolatot, hogyan száguldhatnak át a városon autóval” – mondta Jakab Attila.
Így marad, vagy mi a terv?
„Hál’istennek még nem költöttünk pénzt semmire, tehát ezen még lehet változtatni. Ez majd akkor lehetséges, amikor az útjelzéseket is ennek megfelelően módosítják, ha lesz rá terv. Ezt most egyelőre lezártuk, szavaztunk, döntést hoztunk, ez a változat marad” – mondta Ülkei Zoltán.
– Az első variáns is abból indult ki, hogy ezzel a kereszteződéssel valamit kell csinálni. Biztos, hogy nem marad így, a műanyag elemekkel, vannak a városfejlesztési tervek, annak keretén belül kellene megoldjuk, hogy legyen minden összhangban.
Erre hivatkozva Jakab Attilát kérdeztük a koncepcióról, válasza így szólt: „A városközpontba nehezen lehessen bemenni és könnyen lehessen kijönni belőle, hogy minél kevesebb autó rostokoljon, szennyezve a környezetet, élhetetlenné téve a városközpontot. Mi, udvarhelyiek többnyire autós szemmel gondolkodunk, de az a cél, hogy a gyalogosok sétáljanak a városközpontban, és ne az autósok száguldozzanak”.
De hogyan is képzelik ezt el, milyen módszerekkel serkentenék a tömegközlekedést, a gyalogos és biciklis forgalmat, hogy ezek reális alternatívát jelentsenek az autós közlekedésre? Hadd legyen ez egy másik beszélgetés témája.
