Forrás: President of Russia
A keleti fronton, Pokrovszknál nehéz a védők helyzete, és várhatóan fognak területeket szerezni az oroszok, ha nagy áldozatok árán is. Mégis van okuk az optimizmusra az ukránoknak.
Lassan, de biztosan növekszik a nyugati lőszergyártás. A norvég-finn Nammo Ukrajna területén fog pénzt és technológiát biztosítani a 155 mm-es lőszergyártáshoz. Itthon sem lazsálnak: idén ötszörösre nő a korábbi évekhez képest a gyártás. Egy pennsylvaniai gyár 50 százalékkal többet gyárt, és közben három gyártósort is épít. A csehek által idén felkutatott lőszer is elérte a frontot, és további szállítmányokat terveznek biztosítani, az elkobzott orosz profitból is.
Bár egy időben úgy tűnt, hogy az ukránok innovatív drónhasználatát nullázni fogja az orosz hadiipar mennyiségi előnye, ez mégsem történt meg. Az ukrán gyártók találékonysága, rugalmassága, közvetlen kapcsolata a katonákkal oda vezetett, hogy az oroszok panaszkodnak a (főleg Telegram) csatornáikon, hogy az ukránoknak még mindig több a drónja, a drónpilótája és a technológiája. Ez pedig úgy a felderítésben, mint a bombázásban és támadásban is előny.
Ha már Telegram: a Telegram alapítóját, Pavel Durovot Franciaországban őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de nem hagyhatja el az országot. Tekintve, hogy négy állampolgársága is van (köztük francia), és tudta, hogy a franciák nem fogják elfeledni neki, hogy a platformon a pedofíliától a terrorizmusig minden virágzik, ezért sok a kérdőjel, még az is lehet, hogy szándékosan ment oda, hogy az oroszoktól szabaduljon – bár az orosz hatóságoknak eddig is engedett, egyre több kontrollt akart Moszkva az app fölött. A letartóztatás utáni orosz pánik pedig mutatja, hogy mennyire nem sikerült saját csatornákat kiépítenie Moszkvának, mert helyette a Telegramon intéztek szinte mindent, a katonaság működésétől kezdve az Európában tevékenykedő szabotőrök toborzásáig. Ha mondjuk Durov betekintést enged a franciáknak a rendszerbe, az elég nagy baj lesz az oroszoknak. Ha pedig már most bent vannak…
Míg a németek és amerikaiak gondosan ügyelnek arra, nehogy az ukránok kárt okozzanak az orosz bombázóknak nyugati rakétákkal, addig az ukránok új megoldással jöttek elő. Azaz hát új-régi, tekintve, hogy Ukrajnában a Szovjetunió idején elég sok rakétákhoz és repülőkhöz kötődő tudás halmozódott fel, és a Neptun hajók elleni rakéták után itt van a Paljanicija ballisztikus rakéta, amelynek az első tesztjei sikerrel zárultak. A rakéta neve egy hagyományos ukrán kemencés kenyér neve, és van mögötte egy olyan vicces történet, miszerint az oroszok nem tudják jól kiejteni ezt az ukrán nevet, így majd azt sem tudják elmondani, mi csapta agyon őket. Sőt, az anekdoták szerint az orosz szabotőrök kiszűrésére is használták a kiejtését. És ha már rakéták: az első maroknyi F-16-os nem lazsál, az augusztus 26-27-i nagy orosz támadásban bevetették rakéták hatástalanítására.
Az orosz légtér sincs biztonságban, de az ukránok nem civilekre, hanem többek között az olajkészletekre és -feldolgozókra lőnek a drónjaikkal. A cél kettős: egyrészt az olajból az orosz katonai járművek üzemanyaga készül, másrészt az eladott olajszármazékok árából további fegyvereket gyártanak az oroszok. Így augusztus 28-án a Rosztov régiói Atlasz olajraktár állt lángokban, a proletarszki raktár pedig már tizedik napja ég. Utóbbiról terjedtek a fotók, ahol az oroszok jobb híján papokat vetettek be a lángok ellen. Láthatóan kevés sikerrel. Az ukrán határhoz közeli Voronyezs régióban az oroszok azt állítják, sikeresen elhárították a támadást, 1000 km-re az ukrán határtól, Kirov régióban is dróntámadást észleltek, az oroszok szerint gyorsan sikerült eloltani a tüzet. Ezzel gyakorlatilag az oroszok legérzékenyebb pontját támadják az ukránok: a pénztárcájukat. Az olcsón eladott olajból még bejön pénz, de az égettből már biztosan nem. A megsérült tárolási és feldolgozási kapacitást pedig pénz és idő (ami ugyancsak pénz) helyreállítani, főleg, hogy a nyugati alkatrészeket kénytelenek lopni, csempészni vagy más kerülő és drága úton beszerezni. Ugyanis, több fegyvertechnológához hasonlóan, ezeket az alkatrészeket sem sikerült sem az oroszoknak, sem a kínaiaknak helyettesíteniük.
Ha már a sikertelenségről beszélünk: az oroszok nem tudták kinyomni az ukránokat Kurkszból. Helyette Belgorod felé is támadnak, habár úgy tűnik, nem haladtak messze. Maguk az oroszok ismerik el, hogy Kurszk megye területén építenek védelmi állásokat az ukránok. Ezzel együtt hirtelen eltűnt orosz részről a tűzszünet és társainak emlegetése, pedig ha valóban azt akarnák, akkor például egy cserével megoldható lenne. Ha teljes kapitulációt akarnak, akkor pedig úgy fognak tenni, mintha mi sem történt volna. Javítsanak ki, ha tévedek, de úgy tűnik, nem indult nukleáris háború annak ellenére, hogy Oroszország egy része megszállás alatt van. Helyette Putyin Azerbajdzsánba meg Csecsenföldre látogat, ahol a kereszténység önjelölt utolsó védője aranyozott Koránt csókolgat egy csecsen mecsetben.