Én az előbbit választottam, mert egyrészt szép idő volt, másrészt ilyenkor tényleg mindenki ott van, aki számít. Meg az is, aki nem, de azért büszkén hordja a családi kokárdát, amit még a nagyanyja varrt 1982-ben.
Mivel a március 15-ei rendezvényről a büszke székely vagy jót ír, vagy semmit – és az ünnepi hangulatban Antal Lóránt szenátorunk szavaival azonosulva egy kis időre mi is úgy éreztük, hogy „Proud to be hungarian”, csak mi nagy H-val – ezért most következzen egy képválogatás.
Ajándékozd meg magad a legizgalmasabb cikkeinkkel! Csak egy kattintásra vagy attól, hogy elejétől a végéig elolvashasd az uh.ro legizgalmasabb és legértékesebb cikkeit.