Adózunk, adózunk, de a vendéglők üresek

Elégedetlenek a jövő évi helyi adók és illetékek tervezetével a mikrovállalkozók (SZMVSZ) és a vendéglátósok is, derült ki a szerdai közös sajtótájékoztatójukon, miután múlt héten az UKKSZ panaszkodott ugyanebben a témában. A mikrovállalkozók is a 2020-as szintre térnének vissza, a vendéglátósok pedig egészen Csíkszeredáig is ellátnak, ha a működési illetékek csökkentéséről van szó.

Csíkban érdemes vendéglőt nyitni

Az eseményen főként a vendéglátást és a turizmust, az ún. HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektort sújtó igazságtalanságokat domborították ki. Nagy Levente, alias SP, a Jungle és a Factory éttermek működtetője, az Udvarhelyszéki Vendéglátósok Szövetségének elnöke elmondta, hogy sem az önkormányzat, sem az állam nem támogatja szerinte a válsághelyzetben a vendéglátósokat.

Bár a járványt megelőző évekhez képest nagyon lecsökkent a vendéglátósok városi kasszába fizetett működési illetéke, még mindig igazságtalanul magas más városokhoz képest. Míg Nagy Levente 500 négyzetméternél nagyobb egység működtetőjeként évi 1700 lejt kell, hogy fizessen, Csíkszeredában minden vendéglátós egységesen 250 lejt fizet, függetlenül a munkapont területétől vagy a cég tevékenységi kódjától. Udvarhelyen a működési illetéket ugyanis az egység alapterülete és tevékenységi kódja függvényében számolják ki, így párszáz lejtől akár 1700 lejig terjedhet.

Háromnegyedéig üres a pohár

A járványügyi szabályozások miatt 70 százalékkal csökkent az éttermek éves forgalma idén Udvarhelyen, ez épp annyira elegendő, hogy elműködgessenek, de a jövedelem minimális és időszakos. A nyári hónapokban magasabb, az őszi-téli hónapokban alacsonyabb, és most a szabályozások miatt az ilyenkor megszokottnál is sokkal alacsonyabb, 30 százalékos.

Kell nekik a pénz. De kinek nem kell?

A 2022-es évi helyi adókról és illetékekről szóló tanácshatározatot  pénteken, a decemberi rendes tanácsülésen terjesztik újra az önkormányzati testület elé változatlan formában, vagyis az infláció mértékével (2,6%-kal) megemelve. Arról, hogy a harmadik vállalkozói szövetség, az UKKSZ mit gondol erről, és mit válaszolt nekik a városháza, itt olvashatsz.

„Én januártól valószínűleg be kell, hogy zárjam mindkét egységet. Októberben még épp érte a széle a hosszát, de november-decemberben már be kell vinnem a pénzt. Ekkora vállalkozásnál 40 ember alkalmazása és két, 500 négyzetméternél nagyobb felületű épület fenntartása esetében elég sok pénzt kell bevinni”.

Csíkszeredában jóval kevesebb étterem és kávézó működik, mint Udvarhelyen, de sokkal több a közalkalmazott, akiknek a körében magas az átoltottság és jövedelem is, sokkal jobban mennek mostanában az ottani egységek, mint az udvarhelyiek – tudtuk meg Nagy Leventétől, aki felhívta a megyeszékhely adóosztályát is, hogy utánanézzen az ottani működési illetékeknek.

Egy kávézót a vendégek is kifűtenek

Az sem méltányos szerintük, hogy a kétféle tevékenységi kóddal rendelkező cégek illetéke különbözik, az éttermeké nagyobb. Nagy Levente tisztázza, hogy elméletileg az éttermen nagyobb a profit, de nagyobbak a költségek is. Míg egy kávézót, bárt, kiskocsmát két ember is elvezethet és egy kis szobában is működhet, amit tíz ember, ha beül, “fűteni sem kell”, egy étterem működtetése alsó hangon nyolc alkalmazottat igényel, a legnagyobb költséget pedig a munkabérek és az energiaárak jelentik a szektorban.

SP szerint sokan feketén dolgoztatnak emiatt vagy megkeresik a jogi kiskapukat, hogy ne kelljen akkora adót fizetni: „ha keresel 10 lejt, és ebből 4,9-et az államnak kell adni, az nem oké, egy 25 százalékkal a vendéglátósok is kibékülnének, mert ők is szeretnének jól aludni”, fogalmazott. Szerinte onnan is látszik, hogy milyen nagy a feketén működők aránya, hogy a cége tíz éve első helyen áll a megyében a megvalósított forgalom és jövedelem terén, holott a turisztikai központokban sokkal nagyobb cégek is vannak – válaszolta újságírói felvetésre, hogy miért olyan nagy megyénkben a minimálbérért dolgozó alkalmazottak aránya.

Mit akarnak akkor?

Az SZMVSZ a városházán iktatott átiratában azt javasolta, hogy 30 százalékkal csökkentsék, de a vendéglátósokkal egyeztetve most már a csíki szintre akarják redukálni a működési illetéket és egységessé tenni mindenki számára.

„A két szövetség sérelmezi, hogy a városvezetés nem egyeztet velük az őket érintő témákban. Nem érezzük azt, hogy a város hogyan próbálná megőrizni ezeknek a vállalkozásoknak a működését, nem látunk kedvezményeket, gesztusokat, nem látunk semmit. És akkor kiderül, hogy egy másik, hasonló méretű városban mindenféle gesztus nélkül is ennek az összegnek a 10-15 százaléka az illeték. Ez nincs rendben. Vannak szektorok, amelyek különösen megszenvedték ezt az időszakot: például a turizmus-vendéglátás (HORECA) és a közszállítás”.

Legalább annyi embert foglalkoztat a vendéglátóipar, mint a nemrég bebukott textilipar, de ott a dolgozók legalább háromnegyede vidéki volt, ez az arány a vendéglátás alkalmazottai esetében pont fordítva van. Székelyudvarhelyen élő és adózó emberekről van szó, állapították meg a sajtótájékoztató résztvevői.

Az önkormányzat mégse kérdezte meg soha

a Szövetséget arról, hogy miben segíthetne – hangsúlyozta Nagy Levente. Elismeri, hogy két éve sokat csökkent ennek az illetéknek az összege, előbb 4300, majd 3400 lej körüliről esett vissza, de még így is sokkal több és aránytalanabb is, mint Csíkszeredában. Ott is megpróbálkoztak bevezetni tavaly a nagyon jó 2019-es év után az évi 1500 lejt, de a fellebbezések és a ki nem fizetések miatt visszavetették 250 lejre, s nem is szándékoznak megemelni.

Kik ők?

A 2006-ban létrejött Udvarhelyszéki Vendéglátók Szövetsége 34 taggal rendelkezik, akik 134 egységet működtetnek a városban és környékén – egy homoródfürdői tagjuk van, a többi udvarhelyi, Nagy Levente becslése szerint mintegy 800 alkalmazottat foglalkoztatnak.

Az illeték kifizetésének határideje legyen júniusban, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük kikeresni az árát – merült fel még javaslatként.

Olcsóbb taxizást, ingatlan- és járműadókat

Bár Udvarhelyen vicces közszállításról beszélni – veszi át a szót Jakab Áron Csaba, a mikrovállalkozók képviseletében – a taxisokra is gondoljunk. – Három taxitársaság közel 90 vállalkozója kéri, hogy 800-ról 400 lejre csökkentsék vissza a parkolóbérletek árát, az ingatlanadók esetében kérik a 2020-as éves szintekre való visszatérést, a 2000 köbcentiméter alatti járművek esetében is, és évek óta logikátlannak tartjuk, ezért folyamatosan javasoljuk a turisztikai katalógusban való megjelenés díját 300-ról 30 lejre ejteni.

Következetesebb kommunikációt, átláthatóbb működést

kérnek a hivatal részéről: „Ezt folyamatosan kérjük, következetesen nem kapjuk meg. Azt látjuk, hogy elég cinikus az a megjegyzés, hogy kell nekik a pénz. Kinek nem kell? És talán oda is adnánk. De mire kell? Nem látunk egy tervszerű működést, víziót, hihetetlen mértékben növekednek az árak, alapanyagok, munkaerő, energia, nem tudjuk, hogy mit akarnak megcsinálni, mit tudnak bevállalni” – sorolja az elvárásokat a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének vezetője.

Társa, Ambrus Sándor hozzáteszi: az önkormányzat folyamatosan a megpályázott projektek önrészére kér pénzt, ezt azonban banki kölcsönből kellene finanszírozni. A bankok alig várják, hogy egy önkormányzatnak adhassák a pénzt, mert az nem megy csődbe, nem válik fizetésképtelenné – hangsúlyozza.

Jakab Áron Csaba szerint valamilyen szinten korrelál az adófizetés iránti elköteleződés és a vállalkozóbarát megítélése a városnak. Ezt egy májusban, a szövetség 60-70 tagjának megkérdezésével végzett felmérés eredményeivel támasztja alá:

– Hatodik éve vezeti a polgármester a várost, tessék már viselkedni, felnőni ahhoz a munkához, amit elvállaltak. Én azt látom, hogy nem vezetőink lettek, hanem diktátoraink. A vitákat, a közös munkát nem lehet megspórolni, tessék beszámolni, együttműködni – nyomatékosít a 162 tagú mikrovállalkozói szövetség vezetője, felhányva, hogy az adóemelésről tavaly is hiába egyeztettek a vállalkozói érdekcsoportok mindhárom frakcióval. Bár egyiknek sem volt ellenvetése a javaslataikat illetően, mégsem fogalmazódott meg egyik sem a tanácsülésen, és úgy emeltek adót, hogy nem adtak választ a kérdéseikre, jelenti ki Jakab Áron Csaba.