A februári tanácsülés legnagyobb attrakciójáról, Ölvedi Zsolt alpolgármester le nem mondatásáról és a városháza békepárti szépségkirálynő jelöltjeiről már beszámoltunk. Maradt hát minden egyéb apróság, vagy úgy 47 napirendi pont, amit tárgyaltak csütörtökön, február 29-én délelőtt a Szent István teremben. 

Fotó: GÁL ELŐD

Hogy még izgalmasabb legyen a beszámoló nyújtotta élmény egy játékot is kitaláltunk neked: a tanácsülés bingót. Ennek az a lényege, hogy vannak olyan szavak, amelyek szinte minden tanácsülés alkalmával el szoktak hangzani. Neked az a feladatod, hogy megtaláld őket a szövegben. A keresett kifejezések: az úr – megszólítás, Szejke, DNA, a matek, béke és cirkusz. Te hányat találsz meg?

Vágjunk hát bele!

Kilenc óra öt perckor az alpolgármester láthatólag jó kedvében üldögélt a pódiumon az asztalnál, valószínűleg már tudta, amit mi még nem. De mielőtt a sorsáról szó esett volna róla, a napirend előtti felszólalásokban Csáki Gergely az urbanisztikai és kataszteri osztály osztályvezetője kért szót. Arról beszélt, hogy ők ott, az osztályon nem arra szakosodtak, hogy jól tudjanak kommunikálni a médiában, hogy azt mondják, amit a nagyérdemű elvárna, ők tényeket tudnak közölni. Kijelentette: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és az urbanisztikai osztály nem adott ki olyan építkezési engedélyt, amely jóváhagyta volna munkálatok elvégzését a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának épületén. 

„Sajnos a sajtóközleményekben úgy jelennek meg bizonyos konklúziók, amiket állami intézmények, például a megyei főépítész hivatala, vagy a megyei építési felügyelet, vagy akár a prefektusi hivatal ad ki, amiben az olvasó, aki nincsen tisztában minden szakmai részlettel, azt gondolhatja, hogy mi, a polgármesteri hivatal, olyan engedélyt adtunk ki, ami hatására történt az épület beomlása. Elutasítok minden ehhez kötődő vádat, nem adtunk ki semmilyen olyan munkálatra engedélyt, ami ezt okozhatta volna. […] Kisvárosban élünk, amúgy is elég megtépázott a hivatali dolgozóknak a népszerűsége város szinten, amúgy is elég érzékenyen érinti a munkánkat az alkalmazási tilalom, amúgy is mi vagyunk – egy hasonlattal élve –, azok a focibírók, akik nem tudják úgy végezni a munkájukat, hogy mindkét csapatnak tetszedjen. Mi vagyunk, akik elmondják az embereknek azt, hogy amit szeretnének, nem lehet vagy éppen nehezebben, mint ahogy akarnánk. Ez a munkánk, küzdünk vele, csináljuk, viszont úgy gondolom, hogy azt a terhet, amit ezek a hibás megfogalmazások, vagy akár a fölösleges vádaskodások ránk rónak, azt mi, szakmai munkánk során nem kell a hátunkon viseljük. Ezért arra kérek mindenkit, ha ilyen helyzetbe kerül, esetleg bármilyen szakmai, baráti vagy családi körben felmerül a kérdés, akkor védje meg az intézményünket ezekkel a vádakkal szemben.” 

Gálfi Árpád polgármester megköszönte Godra Zsoltnak, a POL frakcióvezetőjének, hogy másokkal ellentétben, bement a városházára, hiteles információkat kért az ott dolgozóktól és úgy tett nyilatkozatot a Digi24 műsorában.

Godra helyesbített, az Euronews-nak tett nyilatkozatot, akik azt a lehetőséget kínálták fel neki, hogy amennyiben ő sem vállalja, hogy nyilatkozik, ne csodálkozzon, ha az udvarhelyiekről nem feltétlenül méltató szavak hangzanak el a központi médiában. Szerinte kifejezetten a városvezetéssel, a polgármesterrel vagy az alpolgármesterrel akarhattak beszélni, de ők nem nyilatkoztak. Godra arra biztatott mindenkit, hogy nyilatkozni kell a médiának, akkor is, ha adott esetben kicsit készülni kell előre, mert „ha nem nyilatkozunk, az a lehető legrosszabb amit tehetünk.”

A polgármester kijelentette, ő a megfelelő időben tett nyilatkozatot a tanügyminiszterrel közösen, addig is a városháza munkatársai szolgáltak a kellő információkkal, és a sajtószóvivő is jól végezte a munkáját. 

De vissza a tanácsüléshez!

A napirend előtti műsor után a jegyző megállapította, hogy döntéshozatal-képes a testület, hiszen mind a 17-en jelen vannak. Lekerült a menüről egy napirendi pont, egy pedig fel, de erre még visszatérünk. Közben ment az időhúzás, aztán előkerült Bindea Dániel képviselő az iratcsomóval, amivel visszavonták az alpolgámester leváltására benyújtott tervezetet. 

Pikk-pakk elfogadták az így kialakuló napirendet, aztán a december végi és január eleji tanácsülések jegyzőkönyveit is.

Kiegészítették a szakbizottságokat: a szociálist Biró Ervin Lóránddal, a gazdaságit Józsa Leventével, a jogit pedig Bindea Dániellel. 

Következetek az adókedvezmények, szám szerint 13 olyan nonprofit alapítványé, egyesületé, amelyek ingatlanjaikat, területeiket kizárólag nonprofit tevékenységekre és/vagy kizárólag szociális szolgáltatásra használják. Az adótörvény szerint a helyi tanács nekik száz százalékos adókedvezményt adhat. Teljes mentességet kapott a Gyulafehérvári Caritas három esetben is, összesen mintegy 49 ezer lej értékben, a Gondviselés Segélyszervezet 5.374, a székelyudvarhelyi Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztára Egyesület 3.448, a Civitas Alapítvány 6.275, a Szent Gellért Alapítvány 1.542, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 10.245, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület 43.752, a Székelyudvarhelyért Alapítvány 7.672, az Orbán Alapítvány 4.614, a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete 415, illetve Bartók Sándor és Bartók Katalin 18.579 lej értékben. 

Mindezeket szerre fogadták el, Major Sándor ülésvezető elnök úgy olvasta fel őket, hogy az jutott eszembe, 

Pityke mindjárt megfullad a kökénytől,

„az angol parlamentben érzem magam” reagált a jegyző is a felvezetésekre.

Míg levegőhöz jutott Major, kiderült, az adótörvény szerint azon épületekre, amelyeket visszaszolgáltattak a 10/2001-es törvénnyel, adókedvezményt adhat a helyi tanács, amennyiben az épület továbbra is közhasznú célt szolgál. Ennek értelmében a kérelmezők, Urmánczy Ștefan, Ghiță Urmánczy Éva Gabriella és Bonyhai Gabriella Eleonora jogosultak az adókedvezményre, mivel a tulajdonukban lévő épületet könyvtárnak használják, mentességük összege 4.438 lej. Elfogadták. 

Ahogy a de minimis támogatást is a Harghita Bussines Center számára, ami voltaképpen ugyancsak terület- és ingatlanadómentesség formájában valósul meg. Összege 56.553 lej.

Előterjesztésre kerültek

különböző tevékenységekre irányuló, helyi pályázatok keretösszegei is. A Romániában elismert egyházak támogatására 200 ezer lejt szánnak. Ezt költhetik egyházi épületek fenntartására, tervezésre, építkezésre, meglévő épületek felújítására, szociális tevékenységekre, egészségügyi tevékenységekre, beruházási tételek beszerzésére is. A nonprofit szervezetek támogatására irányuló kulturális pályázati programokra 400 ezer lej a keret, ezt fesztiválokra, kiállításokra, vásárokra, táborokra, hagyományőrző tevékenységekre, könyvkiadásra és más kulturális tevékenységekre lehet költeni. 350 ezer lejt adnak nonprofit szervezeteknek, amiből 250 ezer a keret az ifjúsági és a nevelési programok megvalósítására, 20 ezer a környezetvédelmi programok lebonyolítására, illetve 80 ezer szociális programokra. 

A sporttevékenységeknek szánt keret 2 millió lej. Ebben a kategóriában várják a versenysport és a tömegsport terén a tevékenykedő sportolókat. A versenysport kategóriában a leigazolt versenysportolók felkészítését, ösztönzését, a helyi, megyei, országos, a nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét célzó tevékenységeket támogatják. A tömegsport kategóriában a felkészítő versenyek, tömegsport és helyi sportrendezvények szervezése a támogatott tevékenység, illetve a Mozgás éve keretében szervezett programokat is támogatják, hangzott el a tervezet bemutatása. Ez viszont 

nem ment olyan simán át, mint az előző négy.

Az RMDSZ és a POL egy módosító javaslattal állt elő. Ennek alapján egy kicsit átszabták a pályázatok lebonyolítási naptárát: március 5-én lesz a pályázatok meghirdetése, április 4-én 13 óráig a leadási határidő. Április 11-e a pályázatok kiértékelésének, 12-e az eredmények közlésének a napja, 15. és 17. között lesz három nap az óvásra. Április 18-án megnézik az óvásokat, 19-én közlik az eredményeket. Az áprilisi tanácsülésen elfogadják az erre vonatkozó tervezetet és így április 29. és május 10. között meg is lehet kötni a szerződéseket – sorolta Benedek Árpád Csaba RMDSZ-es képviselő.

A szabályzaton is módosítottak, például az elszámolások határidejét november 30-ról december 10-re tolták ki. Az összesen pályázható összeget 1,5-ről 2 millióra emelték, amin belül a csapatsportoknál 600, az egyéni sportoknál 200, a tömegsportoknál 150, az eseményeknél 50, a szabadidős sportoknál pedig 300 ezer lej a felső határ. 

A versenysportoknál változtattak a kritériumokon, hogy mire kaphatnak pontot, ezután a sajtós megjelenések nem számítanak, helyette viszont igen a létszám, a válogatott játékosok száma, az elért eredmények az előző szezonban. Benedek szerint ezek mérhető, ellenőrizhető számok a korábbiakkal ellentétben. 

A tömegsportok pontozásánál valamiért  tavaly 95 pont volt a maximális, ezt felemelték 100-ra, illetve a két évvel ezelőtti plafonokhoz tértek vissza olyan költségeknél, mint az étkezésre és sportfelszerelésre szánt költségek.

A pályázatokat elbíráló és a fellebezési bizottságba a polgármesteri hivatal két-két tagot jelöl, illetve három-három önkormányzati képviselővel lesz teljes a bizottságok ötfős létszáma. A elbíráló bizottságba javasolták Biró Ervin Lórándot, Józsa Leventét és Szakács Tibort, a fellebezési bizottságba Pálfi Kingát, Bindea Dánielt és Benedek Árpád Csabát. 

Az alpolgármester nem értett egyet a megnevezett tagokkal, szerinte az elbíráló bizottságban kellene Bindea helyet kapjon, hogy mindhárom frakció képviselje magát. Ekkor, mint Mózes előtt a Vörös-tenger, úgy vált szét a terem két táborra: a képviselők szerint, Ölvedi tegyen csak le írásos módosító javaslatot, ahogy azt kell, ha módosítani akar. Gálfi egyetértett Ölvedivel, a jegyző próbálta csitítani a kedélyeket, hogy bizony az alpolgármestertől is kérik majd írásban a javaslatot. A vitát végül Péter Balázs, a POL helyettes frakcióvezetője zárta rövidre annyival, hogy megkérdezte Bindeát, hogy ő ugyan mit akar. Ő is a tengernek a képviselők felőli oldalán állt, a fellebbezési bizottságot választotta.

 A tervezetet a módosításokkal együtt elfogadták.

Jóváhagyták még

A Székelyudvarhelyen állami gondozásban élő gyerekek, valamint fogyatékkal élő személyek ellátásnak rész-finanszírozásáról szóló tervezetet. Az előbbi esetben 55 kiskorúról van szó, akik számára a megyei tanács a 2024-es évre havi 280 lejt állapított meg személyenként. A fogyatékkal élőknek pedig 330 lej fejenként a havi összeg. 

Bár végül jóváhagyták, de majdnem vita lett a polgármesteri hivatalban és az alárendelt intézményeiben dolgozók munkabéréről szóló tervezet módosításából. Az történt, hogy amikor januárban nagy nehezen jóváhagyták a fizetésemeléseket, két szerződéses állás, amelyeknek szintén jóvá lett hagyva az emelés, kimaradt a „táblázatból”. A tervezet felvezetése szerint a kimaradt szerződéses állások fizetését kellett volna ugyanakkora szintre emelni, mint az azonos pozícióban dolgozó köztisztviselői alkalmazottak béreit. 

Az RMDSZ-nek viszont piros posztó már a fizetésemelés. Dávid Endre képviselő kijelentette:  további fizetésemelést nem fognak támogatni. Hiába magyarázta nekik még a jegyző is, hogy voltaképpen már jóváhagyták egyszer ezt a dolgot, pusztán formalításról van szó, Dávid újra a mikrofonhoz sétált és megismételte, nem hagynak jóvá több fizetésemelést. Nem is szavaztak a tervezet mellett, a POL-frakció és Bindea Dániel összesen 11 jóváhagyó voksával viszont meglett a többség. 

Többek között,

tavaly nyáron megürült a vezetői pozíció a személyi nyilvántartó irodában, ideiglenesen Feleki Klára Ildikót nevezték ki a munka betöltésére. Jóváhagyták a tervezetet, miszerint versenyvizsgát írnak ki a Városi Sport Klub igazgatói funkciójának betöltésére, mivel lejárt az aktuális igazgató szerződése januárban. 

Ha tudni szeretnéd, hát szólok, hogy az idén a város köztulajdonát képező erdőkből származó tűzifa méterenkénti ára 233,33 lej, 13 lejjel kevesebb mint tavaly. A műfa ára 378 és 800 lej között van, vastagságtól és fa fajtától függően. 

A zöld fű értéke is olcsóbb lett 0,02 lejjel, 0,06-ra csökkent az ára, így a bérleti díj 480-ról 360 lejre esett vissza, tudtuk meg a felvezetésből. Kapott a város 36 négyzetméter területet a Móricz Zsigmond és 24-et a Termés utcában, mindkettő magánszemély felajánlása volt. 

Az Orbán Balázs Általános Iskola kérésére előterjesztették az intézmény öt osztálytermének bérbeadását idén szeptembertől 2025 augusztusáig. A tervezetet elfogadták. 

A város területet is cserél egy 2020 szeptembere óta húzódó ügy folytatásaként. Az történt, hogy az Ausztriában élő, székelyudvarhelyi származású Boda Elek Ferencz kérte vissza 1.353 négyzetméternyi területét eredeti állapotában. Ez nem is lett volna baj, csak a terület a Csalóka utca része, mármint szó szerint, aszfalt van rajta, víz, gáz és szennyvíz vezetékek a földben. Boda bíróságra vitte az ügyet, 2022-ben a javára szólt a bírósági végzés, a város kárpótlást kellett hogy fizessen. A terület állapotát viszont nem állították vissza, Boda pedig béketűrésének végére ért, napi 1.000 lej késedelmi díjat akart 2023 októberétől számítva. Idén januárban a bíróság döntése értelmében 100 lejre csökkent a napi késedelmi díj, a terület viszont továbbra is aszfaltozva volt. A helyzet megoldása gyanánt területcserét akarnak végrehajtani, Boda a Csalóka utcai területért 2.633 négyzetméternyi szántóföldet kap a kadicsfalvi zónában. 

Azt hitted, mi?

Hogy ilyen békés marad a tanácsülés. Hát nem. A Tomcsa Sándor Színház kérte ügykezelésbe a szejkefürdői szabadtéri színpadot 10 évre. A felvezetés szerint fel akarják újítani, ezzel hozzátéve “saját részüket” a Szejke fejlesztéséhez. 

Berde Zoltán az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette, ők addig nem támogatják a tervezetet, amíg nem látnak terveket. Nagy Pál, a színház igazgatója sétált a mikrofonhoz, elmondta, „ez egy csuka fogta róka, róka fogta csuka” helyzet, mert amíg nem lesz jogi viszonyuk a színpadra, nem tudnak hivatalosan terveket készíttetni, pénz-átcsoportosításokról beszélni. Hozzátette, vannak elképzelések és tervek, de amíg nincs az ő ügykezelésükben a színpad, mindezek csupán „baráti beszélgetések”. 

Berde nem vitatja, hogy a Szejkével kezdeni kell valamit, de terveket akarnak látni, nem baráti beszélgetéseket.

A polgármester szava harsant, „Mi történt képviselő úr? Megfordult az óra? Fonákul kezdett ütni?” Gálfi szerint a képviselők évekig azt hangoztatták, milyen fontos a Szejke ügye, de az utóbbi időben gátolják minden lépését, amit a helyért tenne. 

„Hú, mennyien akarnak hozzászolni”

– mondta Major Sándor, azt sem tudta, kinek adja a szót. Végül Berde kapta, aki meghívta Nagy Pált a KözTér irodában, hogy beszélgessenek a terveikről. A teremben uralkodó jókedv, a polgármester korábbi mi történ képviselő úr megjegyzésétől és Berde meghívásától halk kuncogásba csapott át, amikor pedig Major a hangulatot szóvá tette, felharsant a nevetés.

Gálfinak viszont többet ért a Szejke a jókedvnél, azon méltatlankodott, hogy ha olyan fontos a képviselőknek a Szejke, miért vették el a költségvetésből az arra szánt 250-250 ezer lejt a javítási és a beruházási oldalról is. 

„Nem kell erről beszélni, nem cirkuszra van szükség”, reagált Szakács Tibor RMDSZ-es képviselő, akit az érdekelt, miért éppen a színház kapná a színpadot. 

Mert ő kérte, érkezik a válasz. 

Péter Balázs az utolsó hozzászóló, jelentette ki Major. Péter szerint akkor el kell venni a polgármester mikrofonját, mert nem fogja mondandóját szó nélkül hagyni. „Beismerte, hogy meg akart vezetni minket azzal, hogy két helyen is betette 250 ezer lejjel a szejkei építkezést. Így azért látszik, hogy mivel küzdünk mi, akik nem készülünk általában a tanácsülésekre, tiszta véletlenül észrevettük ezt a dolgot”, mondja elégedetten Péter. Hozzátette, rendezni fogják a szejkei szennyvízrendszer kérdését is, amint lejár a per. 

A polgármester mikrofonját nem vették el, így el tudta mondani, hogy nem vezetett ő meg senkit, a két tétel az előző évi költségvetésben is benne volt, és akkor is elvették onnan a képviselők. „A DNA-s feljelentések járjanak le, az nem függ össze a beruházással, mert két külön dologról beszélünk. A DNA sosem fogja azt vizsgálni, hogy a Szejke hogyan valósult meg, azt a Számvevőszék ellenőrizte és fogja a jövőben. A DNA egy más vizsgálatot folytat, ami mentén voltak ezek a munkálatok elvégezve, és milyen formában. A testület megszavazta azt a dokumentációt, ami mentén a munkálatot el lehetett volna végezni. Utána a tisztelt testület nem tesz oda pénzt, hogy ki lehessen vitelezni, ez már felér azzal a ténnyel, amit úgy hívnak, hogy hivatali visszaélés. Ez már a valóságot tükrözi, ahogy a képviselők viszonyulnak a dolgokhoz”, mondta Gálfi.

Péter Balázs szerint, elég furcsa az, hogy a szejkei munkálatok két különböző tételben 250-250 ezer lejként szerepeltek a költségvetésben (körülbelül 400 ezer lej kéne ahhoz, hogy rendbe lehessen tenni a kanalizálást – szerk. megj.), de a helytállóságáról döntsön majd a számvevőszék. Arra hogy kivárják a per végét, szerinte elég indok az, hogy amikor a korrupcióellenes ügyészség nyomozásba kezdett, akkor „akinek köze volt a Szejkéhez behívták a DNA-hoz”.

A vádat illetően, hogy hivatali visszaélés az, amit a képviselők művelnek, válaszként rámutatott, hogy Gálfi ellen van éppen folyamatban egy nyomozás hivatali visszaélés vádjával. 

A tervezetet végül az RMDSZ nem támogatta, de meglett a többség, a színház megkapta ügykezelésbe a szejkei színpadot.

Teljes káosz

Már a fenti vita közben szóvá tette a jegyző, hogy rendet kellene tenni a teremben, de nem ért célt a kívánsága, mert a következő, egy terület szétosztásáról szóló tervezetnél Dávid Endre valamiért a szolgálati lakások szabályozásáról kezdett el beszélni. „Meg kérem szépen, hogy, amikből disszertációt lehet írni, legalább a különfélékben javasolják”, fakadt ki Venczel. 

Végül a beruházási igazgatóság kérésére a Tábor utca 19. szám alatt található területet, amelyen a szolgálati lakások vannak, szétválasztották két részre, ahogyan az új ANL-lakások alatti Kiss Gergely utca 1–3. számon található telket is három darabra.  Dávid elmondta, hogy a szolgálati lakások szabályzatának vannak hiányosságai, amit minél előbb rendbe kéne tenni.

A következő tervezetnél Jakab Zoltán RMDSZ-es képviselő tette szóvá, hogy a polgármester kijelentése, miszerint az első mandátumában rendbetették a város vagyoni, leltári helyzetét nem túl helytálló állítás. A város statútumát módosító javaslatban, ami voltaképpen a 3. melléklet, találtak „rendellenességeket” például azt, hogy még mindig a város leltárában van a Tamási Áron Gimnázium bentlakása. Kijelentette, hogy ezért nem vesznek részt a tervezetről való szavazásban, a többségi frakció és Bindea viszont jóváhagyta.

A végén buszok, lakások

közvagyonba vettek még négy elektromos buszt, melyek összértéke 8.244.320 lej, illetve szintén négy elektromos buszt és nyolc töltőállomást 9.434.320 lej értékben. A tervek szerint ezek használati jogát oda is adták volna az Urbananak, de mivel nem született erről szakbizottsági véleményezés, halasztották a témát.

Hat lakást akartak szolgálati lakás rendeltetésűvé minősíteni rendeltetését akarták még úgy meghatározni, hogy szolgálati lakások legyenek azok. A képviselők azonban úgy látták, hogy elég négy szolgálati lakás, hiszen a kórház alkalmazottainak épített apartmanokban is főleg a városháza alkalmazottai laknak, szociális lakásból pedig több kéne, így a maradék kettő inkább arra legyen szánva. 

Közérdekű elektromos vezetékek modernizálására a szolgáltató megkapta a használati jogot és szolgalmat. Bérbeadtak egy megüresedett ANL-es és egy szociális lakást is, jóváhagyták az ANL-s lakások bérleti díjait, és a bérleti jogokat a szociális lakásoknál. Elfogadták a Sport utca városrendezési tervét és a napirend kiegészítéseként a VSK megkapta ügyekezelésbe a Kossuth Lajos utca 20. szám alatti ingatlan emeleti szintjének helyiségeit.

Na, hány szó lett meg?

Elárulom, hatból négyes találatod lehet csupán. A képviselők és a polgármester matektudásáról nem volt szó, és a békéről is csak az előző anyagban. De helyet érdemelt a népszerű szavak és kifejezések listáján a hivatali visszaélés és a megvezetés is.