A kis Zseblakók itt még mit sem sejtve várják a Mikulást, és próbálják eldönteni, hogy a hintó vagy a platóskocsi talál jobban az egyéniségükhöz.
Az anyukák kihelyezett ülést tartanak, igyekeznek nagyon figyelni a kockás inges kisfiúra, remélve, hogy a kissé fiatalos Mikulás értékelni fogja az igyekezetüket.
Szemek csillanak, állak zuhannak, Mikulás-szag terjed a levegőben.
Minden idők egyik Mikulása. Már annyiszor volt a Zseblakban, hogy hívhatnánk Zsebapónak is.
Várjál csak, mindjárt eszembe jut.
Ajándékot is hozott. Zsebes zsákban. Csak azt nem tudjuk, hogy honnan szerezte.
Kukucs.
Akkor most kicsit leülök és kipihenem ezt a fárasztó arcfestést.
De ugye nekünk is hoztál zsákot?
Tudod Mikulás, még nem sikerült eldöntenem, hogy félek tőled, vagy inkább ajándékot szeretnék.
Itt legalább biztonságban vagyok, és a Kung Fu panda is velem van.
Ő az. Látod?
Hahó, szarvasfiú! Mikor fejezed már be ezt a menő arcfestést?
Pörögjünk!
Képzeld apa, a Mikulásnak is olyan szakálla van, mint neked, csak kicsit fehérebb.
Szerinted ez az igazi Mikulás, vagy csak bérelték valahonnan?
Teszek még egy kört, aztán mehetünk.
Ez aztán hercegnős buli volt. Holnap el kell hencegnem Hannának.