Többéves huzavona után felkerült a Verespatak (Roșia Montană) az UNESCO világörökségi listájára, jelentette be kedden Tian Xuejun, a Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésszakának elnöke.
Az indoklás szerint Verespatakot az „univerzális jelentőségű” kulturális értékei miatt vették fel a védett helyszínek sorába, a „kiterjedt és változatos, technikailag komplex” római kori, föld alatti bányarendszere, valamint a jellegzetes lakóövezetek, temetők miatt.
A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) javaslatára a verespataki bánya a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült. Ez azt jelenti, hogy ajánlják egy nemzetközi szakértői bizottság összeállítását, amely megállapítja a helyszín megőrzéséhez szükséges lépéseket.
A verespataki bányászati kultúrtáj napra pontosan 65 évvel azután került fel a világörökségi listára, hogy Románia csatlakozott az UNESCO-megállapodáshoz, emelte ki közleményében az Országos Örökségvédelmi Intézet.
Romániából korábban a Duna-delta, a horezui kolostor, a moldvai kolostorok, a máramarosi fatemplomok, a segesvári vár, a szász erődtemplomok és a dák erődítmények, a Kárpátok ősbükkösei, valamint a székelyderzsi unitárius erődtemplom került fel a világörökségi listára.
Forrás: Digi24
Fotó: George Călin
A világörökségi státusz gazdasági és politikai tétjét az adta, hogy egy kanadai cég, a Gabriel Resources Gold Corporation nemesfémeket szeretett volna bányászni, viszont a román kormány viszonyulása ehhez pártszíntől függően változott az évek során, ahogy az UNESCO-s jelöléshez is, ami megmentheti a ciántechnológiás tájrombolástól a környéket. A 2010-es évek elején heves kormányellenes tüntetések voltak Bukarestben ez ügyben, amelyek később az USR magját is képezték.
Verespatak UNESCO-s dossziéját Corina Șuteu kulturális minisztersége alatt állították össze, és 2017. január 4-én, a Cioloș-kormány hivatalának utolsó napján terjesztették elő. A jelölést 2018 június végén kellett volna tárgyalnia a Világörökség Bizottságnak, ám a már PSD vezette kormány a jelölés visszavonását kérte június elején, arra a perre hivatkozva, amelyben 4,4 milliárd dollárt követel a bányacég, amiért nem indíthatta be a kitermelést. A jelölési folyamatot 2020 elején Ludovic Orban PNL-kormánya indította újra az UNESCO-nál.