Bevallom, volt bennem némi hiányérzet, amikor megláttam az udvarhelyi városnapok fellépőinek sorát. Azt éreztem, hogy a strandos bulit leszámítva, egyik zenei produkcióval sem próbáltak kedveskedni a korosztályomnak, még ha elég nagy nevek is sorakoztak fel a listán: Geszti Péter, Hobo, Honeybeast, Anima Sound System stb. Nem akarok elvenni az érdemeikből, de biztos vagyok benne, hogy az idősebbek kedvenc rapzenésze, Geszti mellett belefért volna a programba egy olyan rapelőadó is, mint Beton.Hofi, vagy éppen a Slow Village, amely koncertjének első sorait egy teljesen más generáció tölti fel, amely generáció így kicsit koncertek nélkül maradt.

Ezt a városnapok után sem gondolom másképp, igaz, picit árnyalódott a kép azzal, hogy a Mentés Másként Egyesülettel kiköltöztünk a városnapok idejére a civil faluba, és megpróbáltuk megélni a városnapok „napos oldalát”, megnéztük, mit lehet csinálni napközben a városi parkban.

Lehet például házasodni. Ők megpróbálták és sikerült nekik. Mi ezúton is gratulálunk!

Rögtön mellettünk, az Egészségpont sátorban meg vérnyomást méretni lehet. Az elmúlt időszak politikai viszontagságai után Gálfi Árpád polgármester vérnyomására különösen kíváncsiak lettünk volna, és mintha csak a gondolatunkban olvasott volna a polgármester, rögtön ott termett és produkált egy 130/85-öt.

A park filagóriájában berendezett Egészségpontban és mellette, az uh.ro-Mentés Másként nevű sátrában – hazabeszélés nélkül is – több izgalmas előadást is meghallgathattak az érdeklődők. Első napon például Lukácsi Katát arról faggatta szerkesztőnk, Szilágyi István, hogyan fényképezzünk és tegyünk közzé fotókat, hogy nehogy perpatvar legyen belőle. Másnap Győrfi Kata költővel és Pál Edit Éva főszerkesztőnkkel tanulhattatok kreatívan írni, a zárónapon Dávid Anna Júliától és Szabó Károlytól fotózni. Szóval előadások voltak bőven, talán túl bőven is, túl kis helyen.

Lehet ez jó volt annak, aki egyszerre képes egyik fülével egy előadást hallgatni a kullancscsípésről és a másik fülével egy koncertbeállásra lazulni. Nekem nem ment. Ha az előadó nem emelte éppen eléggé közel a mikrofont a szájához az előadáson, amit érdeklődve figyeltem, máris a Friday Rehabbal dúdolhattam az esti repertoár egyik darabját, vagy az Üsztürü zenekarral fújhattam egy népdalt. 

Persze, ha jó a hangulat, még ez sem borítja ki a bilit, és mi újságírók a legjobban tudjuk, ha tele a has, jó a hangulat, ezért a kedvenc 523-asunkból vittük a napi szilvásgombócokat, hogy ne a kongó gyomrunk miatt panaszkodjunk mindenre.

Pedig az sem jelentett volna gondot, ha nem készülünk ennyire: hot-dog, shaorma és sok ínyencség várta a városnapozókat, csalogató kukoricaillat lepte be az egész parkot.

Vincentnek, Timiék tacskójának nem könnyítette meg ez a dolgát, azt sem tudta, hogy a kukoricát keresse-e, vagy éppen a gazdinál álljon sorba lángosért nagyobb esélyt remélve így a jóllakásra.

És ott volt mindenki kedvence, a vodkás jégkása. Borzasztó – hajtogatta mindenki, aztán elment egy újabbért, és hol zöld, hol piros, hol pedig neonkék pohárral tért vissza.

Színes jégkásák, színes csilivil termékek az eladóknál,

és színes arcok – hiszen az arcfestés idén is elmaradhatatlan programja volt a Civil Városba kiköltöző egyesületeknek minden mennyiségben. Míg az uh.ro sátrában Fülöp Lilongó alkotott – volna, eggyel arrébb, a városi könyvtár sátránál is az egyik slágerprogram volt az arcfestés. 

Nem csak ezzel készült azonban a könyvtár: VR-szemüvegben tehettünk egy utazást Shanghaiban, a kínai nagyfalnál és hullámvasútazhattunk is. Ha nem bírjátok, csak emeljétek le a szemüveget – mondta a könyvtár kalauza, de volt, akit – és szerencsére éppen a mellettem ülőt – annyira beszippantott a virtuális valóság, hogy szemüveglevétel helyett a combomba kapaszkodva bírta ki a hullámvasút egyik lejtőjét. 

A könyvtár sátránál lehetett sakkozni,

és különféle gyermekjátékokat kipróbálni.

Arra is volt lehetőség, hogy könyvekkel fotózkodjanak az olvasni kedvelők, akiknek rögtön a helyszínen ki is nyomtatták frissen készült fotóikat. 

Ugyanitt csúsztathattad egy dobozba a régen kikölcsönzött könyveket, így nyerhettél bocsánatot, igaz, többen újra megvásárolták ezeknek egy példányát, és azt dobták a dobozba, árulták el a könyvtárosok. 

Míg kicsit arrébb sétálva, egy másik standnál meg ingyen elvihető könyvek sorakoztak az asztalon. Lám, körbeértünk. 

És ugyanezt érezhettük, akkor is, amikor a Caritas sátránál elkaptuk a szombat délelőtt egyik legüdébb programpontját. Ekkor még csak annyit láttunk, hogy a legkisebbek jóízűen kacagnak valamin, de akkora volt a tömeg, hogy át kell furakodnunk rajta, hogy mi is láthassuk, mitől hatalmas a derű.

Az idős generáció, a Caritas udvarhelyszéki falvakban működtetett csoportjai méretkeznek meg egy tehetségkutatón, a Mamasztáron. Mi, a dobóiak nem rég alakultunk meg, így mi nem adunk elő, de nagyon sok csoport igen, ők mindenféle produkciókkal készültek  – magyarázza Joli néni, a fodrászom, amikor megkérdezem, mi folyik itt, például miért ül az az öreg úr puskával a kezében a közönség között.

Szóval ő a vadász – konstatálom, és ekkor még több, a mesékből ismert karakter jön elő az Udvarhelyi Fiatal Fórum sátrából. Rá is kérdezünk az UFF-osoktól, hogy mi ez a generációváltás, és elmagyarázzák, hogy míg az Acces City programjukra érkezett külföldi fiatalok és a helyi önkénteseik azt mérik fel, hogy mennyire bejárható a város egy kerekesszékkel, egy kicsit kölcsönadták az időseknek a sátrukat, hisz az ő programjaik csak délután kezdődnek.

Ahogy a különféle előadások is a mindenféle sátraknál, és a koncertek. Lám, megint körbeértünk, és már annyit nem is panaszkodom a kedvenc magyar előadóim hiánya miatt, hiszen napközben sikerült annyira elfáradni, hogy már a koncertek helyett inkább arra vágyom, hadd pihenhessek otthon, saját ágyamban kicsit. 

LÓGJ VELÜNK, EGYÉL A VENDÉGÜNK!

Ha te mást láttál, ha neked másként telt, ha másként is meg tudod fogni a témát, ragadj billentyűzetet, vedd elő a hétvégén készült fotóid – a Google photos hamarosan úgyis megmutatja az elmúlt napok legjobb pillanatai között, és küldd el nekünk a szerkesztoseg@uh.ro címre, vagy Facebookon. Az írásokat, képeket, videókat feldolgozzuk és közzétesszük az uh.ro-n. Ne tartsd meg magadnak az emlékeid, legyenek azok a közös emlékeink!

A beküldők közt 50 lejes Zseb vásárlási utalványt és egy 2 személyes pizzavacsorát sorsolunk ki. Egyél a vendégünk!