A szerző felvételén: Ferencz Zoltán és Nagy György, a vállalkozók képviseletében.

Elégedetlen az UKKSZ azzal, ahogyan a városvezetés sáfárkodik az egy éve megemelt adókkal, ezért szerintük a hivatalnak vissza kellene állítania a korábbi értéket a céges épületadónál (1,1%-ról 0,9%-ra).

Az udvarhelyszéki vállalkozószövetségtől előbb átiratot küldtek, még a novemberi rendes tanácsülés előtt, majd egyeztetésre hívták a városházát, kapva az alkalmon, hogy a polgármester halasztást rendelt el az adók és illetékek ügyében – éppen a konzultáció szükségességére hivatkozva.

A találkozót végül a Gondűzőben tartották december 9-én, egy héttel az év utolsó rendes tanácsülése előtt, amikor újra napirendre kerülnek a 2022. évi adók és illetékek, amiket a tervezet szerint az infláció mértékével emelnének meg. Mivel nem voltunk ott, utólag kérdeztük az érintett feleket, hogy

mi hangzott el a tárgyaláson.

Az UKKSZ lényegében ugyanazt fájlalja, amit mindenki más az udvarhelyi közvéleményben: amihez a lakosság és a cégek hozzájárulását kérte a városvezetés, vagyis a beruházások, nem valósulnak meg és a hivatal költségcsökkentése sem lett akkora, mint amilyet elvártak. Márpedig a vállalkozók ezzel a feltétellel mentek bele az adóemelésbe, emlékeztetnek, s ez nem teljesült, ha a III. negyedévi zárszámadást nézik, ami a fejlesztési tételnél alig 25%-os megvalósítást mutatott.

Ezért az UKKSZ-tagok 63%-a úgy gondolja, hogy vissza kellene térni a 2019-es évi értékre, legalább az épületadónál, mert 2022 sem ígérkezik kiszámíthatóbbnak, egyrészt a járvány miatt, másrészt a növekvő energiaárak miatt. Ha látnák a fejlődést, szívesen adnának többet is, de így inkább maradjon a cégeknél, mert el tudnák költeni hasznosan. Elmondásuk szerint az ellenzéket alkotó RMDSZ és MPP képviselői is egyetértenek velük ezzel kapcsolatban, viszont a POL akkor is kitart a saját adóemelése mellett, ha a polgármestert ugyancsak a lassú ritmus miatt kérte számon (az RMDSZ álláspontja itt olvasható).

Az UKKSZ képviselői, Nagy György elnök és Ferencz Zoltán alelnök egyébként elismerően beszéltek a – találkozón jelen lévő – városmenedzser szakmaiságáról, amit a prezentációja során tanúsított, de azt mondták, hogy a megvalósítás mértékéről nem volt elég részletes a beszámolója, így számukra nem volt eléggé meggyőző az adók szinten tartásának indoklása.

“Nem maradtunk semmiben, nem ígértek semmit”, mondták kérdésünkre, ők inkább azzal a benyomással maradtak, hogy a városházától egyszerűen tájékoztatni akarták őket a már előre eltökélt szándékukról.

– Megértettük az üzenetet, de azért szükséges,

hogy a helyi adószint megmaradjon, mert ezekre a pénzekre szükség lesz a jövőben, még ha idén nem is forgattuk beruházásokra, igaz, működésre sem – válaszolt megkeresésünkre Albert Sándor városmenedzser. Másrészt az energiaárak növekedése miatt jelentős többletköltséggel számolnak a közszolgáltatásoknál, a középületek fenntartásánál, a beruházási önrészeknél, ha “össze is húzzák magukat”. Ráadásul az még nem is világos, hogy mit fog megtéríteni a kormány például a távhőből, tette hozzá.

Szerinte a POL-frakció egyébként betartotta az egyezséget abból a szempontból, hogy a leginkább beruházás-orientált költségvetést fogadta el 2020-ra, és lenyomta a működési és személyzeti költségeket, amennyire tudta. Nem akar átlépni a POL-os csizmába, mondta a képviselői székből a városmenedzseribe került közgazdász, de úgy látja, hogy a költségvetésen kívül is tett olyan lépéseket a POL, amellyel nyomást gyakoroltak a végrehajtásra, kimondottan utalva arra a listára, amellyel számonkérték a beruházások elindulását, a pénz el(nem)költését.

– A polgármester és a magam részéről elmondtuk (a vállalkozóknak), hogy milyen akadályokba ütköztünk a végrehajtás során – folytatta. Ezeket rövid beszélgetésünk során nem ismételte meg Albert Sándor, de korábbi nyilatkozataikból, és az UKKSZ-től is tudjuk, hogy közigazgatási, közbeszerzési és személyzeti problémákra hivatkoztak: hol valamilyen dokumentumra várnak, hol tenderre jelentkező cégre vagy – a felmondások miatt – üresen maradt állások betöltésére.

Az évvégi zárszámadásra még nem akart számot mondani, hogy hány százalékos lehet a tervezett költségvetés megvalósítási aránya, de mindenképp költségvetési többlet várható, azaz görgetjük tovább az el nem költött pénzeket. – Ez engem is zavar, mindenkit zavar, nem ülök nyugodtan. Minden energiánkkal azon vagyunk, hogy előremozdítsuk a fejlesztéseket, top prioritás – biztosított.

Hát jövőre, tud-e nőni a megvalósítási szint?

– Ott, ahol el tudunk jutni aláírt kivitelezési szerződésig, ott igen: II. Rákóczi Ferenc utcai felújítás, tömbházszigetelés, a Bányai felújítása. A Bethlen Gábor iskola könyvtára és tornaterme, illetve a szombatfalvi idősfoglalkoztató lassan lezárulnak, a várnál még kell az új tervek jóváhagyása. Amint és ahol elkezdődnek a kivitelezések, a kifizetések is követik – tájékoztatott. Ahol még nem látják, hogy mikor érik el ezt a fázist, az a kisiparos inkubátorház, ahol a városrendezési terv (PUZ) elfogadása szükséges, a nagy infrastrukturális projektnél pedig a projektmenedzsment és a közbeszerzési folyamat kiszerződése.

– A Harvíz beruházásának csak elszenvedői leszünk, náluk pattog a labda. Az ígéret az volt, hogy november-decemberben elindítják a közbeszerzéseket, de még nem látjuk – válaszolta arra vonatkozó felvetésünkre, hogy nem-e a víz- és szennyvízhálózat fejlesztése akadályozza a nagy mobilitási tervet.

Az adókról és illetékekről szóló tanácshatározatot az e héten tartandó decemberi rendes tanácsülésen készülnek előterjeszteni, változatlan formában, azaz az infláció mértékével (2,6%-kal) megemelve.