Timi első szavazása és első helyhatósági választása újságíróként kipipálva. Ahhoz képest, hogy egy jó kis vasárnapi munkamaraton előtt áll, nagyon jó hangulatban találjuk reggel.
Míg Apor mindenhol ott van és kifotózza a szavazólapot is az urnából,
Zsuzsi fellélegezhet, hiszen videózhat nyugodt szívvel. Kézbe is veszi az Elődét, és így örül a P30 videós funkcióinak.
Derzsi László RMDSZ-es polgármesterjelöltet a Zsibongóban csípjük el. Ő másnak örülne, tudjuk meg, egy erdélyi csorbának steakkel, de be kell ma érnie egy pizzával.
Míg Robi a főhadiszálláson fésüli egybe a helyszínről küldött anyagokat,
mi már érkezünk is következő megállónkhoz, a bethlenfalvi templomhoz, hogy megtudjuk, mit ebédel ma a Gálfi család. Zsuzsi továbbra is az Elődét matatja, míg várunk, a Duolingo-ban eddig elért többnapos szériáját menti meg.
Ekkor futnak be a transindexesek.
Míg várjuk Gálfit, barátkozunk kicsit velük, ekkor még nem sejtjük, hogy szét fogják trollkodni a trollkodásunkat a komoly kérdéseikkel.
Jöttek, láttak…
majd szavaztak. Gyorsan le is rohanják a polgármestert mindenféle furcsa felszereléssel a kezükben az igazi riporterek, de „mi ebben nem akarunk részt venni”.
Miután láttuk szállni a madarakat,
Embert pizzával,
és szavazni azt az embert, aki futtatja a várost,
jöhetünk mi, hogy feltegyük keresztkérdéseinket a plüssmackónak.
István arca, a Transindex komolynál komolyabb kérdései hallatán: „mi tényleg csak szórakozni jöttünk egy kicsikét”.
Mert ennél komolyabbak mi már nem leszünk, amikor útnak indulunk a Refihez.
Picit aggódunk is, hogy Médiaszakértő Mikének, az MPP jelöltjének mi lesz a véleménye.
Ő még szavazás után egyeztet Nagy Györggyel az esti menüről, a Gondűzőben tartja a párt ugyanis az eredményváróját.
Mikét, mondjuk máris az foglalkoztatja, hogy az uh.ro csapata ebédelt-e már. Tényleg kezd érteni a médiához.
Még nem, mondja Előd, akit fel is kavar a kérdés.
Hogy a jelölt is nyugodtan várhassa az eredményt, és a gyomoridegeinket is megnyugtassuk, paszulyleves és pörkölt híján egy profi grillcsirkével próbálkozunk.
Ebéd után nyomás vissza dolgozni,
de még egy kis pihenés azért csak belefér.
A mi szavazásunk sem maradhat el, de annyira a kaja körül forogtak a gondolataink egész nap, hogy Előd sózó mozdulatokkal dobja szavalólapját az urnába.
Nem csak üres politikai lózung volt, az MPP-sek tényleg foglalkoznak a hasunkkal, az eredményvárójukon rendesen be, azaz megetetnek.
Szerencsénkre még azelőtt, hogy észreveszik: minden, amit beszélnek, szó szerint olvasható a uh.ro-n. Ekkor még úgy tűnik, élvezik is a dolgot, de síri csend támad az eredményvárón, szét is szélednek a tanácsosjelöltek.
Az RMDSZ eredményváróján sem őszinte az öröm, Bíró Barna Botond, a szervezet udvarhelyszéki elnöke az első, aki egy elegáns politikai gesztussal bejelenti Gálfi győzelmét, azaz pártjuk vereségét.
A POL-hoz érkezve látjuk, hogy tökös is lehet egy eredményváró, például a győzelem méretes, faragott tökével.
Ahol csattognak a szelfik, ott a POLdogságtól
fenékig ürülnek a poharak.
Miközben az egybegyűltek katonai fegyelemmel lesik a számokat,
valami eddig nem látott derű lesz úrrá rajtuk.
Hogy aztán, a kampányfőnök javaslatára, inkább itt egyék meg egymást a tanácsosok, mint a közelgő tanácsüléseken.
