A tervezőt is gyanúsítottként idézik be a bentlakás-tragédia ügyében

Előző anyagainkban – a Minden, amit tudunk a tragédiát okozó gyilkos sáncról  és a Magyar politikusok háttérembere felé vezetnek tovább a bentlakás-tragédia sötét szálai  – azt kutattuk, hogy mi volt a gond az épület összeomlását okozó sánccal és ki lehetett az, aki ezt megrendelte és miért.

Tovább kutatjuk a Gimi bentlakása mellé ásott sánc kérdését, hogy megértsük, mi vezetett a tragédiához.

Múlt pénteken, december 29-én az ISC (Országos Építési Főfelügyelőség) beszámolt a kormánynak az udvarhelyi tragédia kapcsán tartott ellenőrzéseiről. A beszámolóról a kormány sajtószóvivője nem sokat árult el. Az egyetlen sajtóorgánum, amelyik bővebben bontotta ki a történetet, az a stiripesurse.ro volt, amelyik cikkében azt írta, hogy az ISC három hibást talált: a már eddig is gyanúsított kivitelező mellett a tervezőt és a tulajdonost is.

A lap forrásai nem voltak átláthatók számunkra, ezért mielőtt lehoztuk volna a hírt, megpróbáltuk leellenőrizni. Mivelhogy sem az ISC, sem a kormány oldalán nem volt erről bővebb információ, szerdán reggel írtam az ISC sajtóosztályának, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az információt. Azóta sem válaszoltak erre a kérdésemre. Írtam a tervezőknek, Várdayéknak is, akik azonnal visszajeleztek, hogy nem kaptak semmiféle értesítést ezzel kapcsolatban.

A rajz, amin szerepel a sánc

Szerdán délután kaptam egy forrásomtól egy rajzot, amelyen szerepel a sánc.

Ezt a rajzot mutatta be állítólag a kivitelező az ISC-nek, mikor számonkérték, hogy miért ásta a sáncot. És ezt a rajzot vitte be Várday Zsolt tervező is, mikor később behívatták az ISC-sek.

FRISSÍTÉS: Olvasóink jelezték, hogy nem mindenki tudja könnyen értelmezni a műszaki rajzot, ezért pirossal ráírtam pár dolgot, hogy könnyebb legyen átlátni, mi micsoda.

Ez a rajz nem szerepel az építési engedély dossziéjában. Sőt, Várday Zsolt aláírásán és pecsétjén kívül senki másé nem szerepel rajta, sem egy szakértő, sem egy ellenőr, sem egy statikus nem írta alá, pecsételte le.

Szerda estefelé átküldtem ezt a rajzot Várdayéknak, és megkérdeztem, mit tudnak róla mondani. Aztán késő este átküldtem nekik pár kérdést is, amelyek felmerülnek a rajzzal kapcsolatban:

Mi értelme volt annak a sáncnak így, hogy nem volt benne sem dréncső, sem vízelvezető anyag visszatömésként? Csak a vízszigetelő fólia berakása volt a cél? Arra gondoltatok, hogy a támfal melletti drén elég lesz, és az úton lefolyik a többi víz java? Elmagyarázzátok röviden, hogy miként volt elképzelve a vízelvezetés?

A rajzon a támfal változó mérettel van megadva, ez azt jelenti, hogy az épület teljes hosszában ez az egyetlen, általános metszet? Vagy készült más rajz, más metszet is a hátulsó részről, ahol nem volt pince és ilyen magas alap? Egyáltalán tudtatok arról, hogy hátul kisebb az alap?

Mi késztetett arra, hogy berajzoljátok ezt a sáncot oda, mindenféle előzetes felmérés, műemlékvédelmi engedély, geo szondázás, régészeti feltárás stb. nélkül? Minden szakmabéli, akivel beszéltem, azt mondta, hogy túlságosan profik és törvénytisztelők vagytok, hogy ilyenbe belemenjetek. Volt valami nyomás, ami erre késztetett benneteket?

Ki kérte, ki rendelte tőletek azt a sáncot a vízszigetelővel? Vagy ti találtátok azt ki oda?

Miért nincsenek aláírások és pecsétek a terven a Zsolté kivételével? Miért nem láttamozta egy statikus vagy egy ellenőrző mérnök, vagy egy szakértő, aki az épületet felmérte?

Milyen céllal készült ez az ábra? Miért nem került bele az építési engedély dossziéjába? Ez csak egy piszkozat, vagy ezt kapta meg a kivitelező, hogy végrehajtsa?

Volt egy szöveges leíró része is ennek a tervnek, amely alapján a kivitelező dolgozott? Ha igen, megkaphatnám ezt a leírást? Szerepelt benne valahol az, hogy szakaszosan kell a sáncot kiásni, nem az egészet egyszerre? Vagy volt hozzá egy felülnézeti rajz, amiből ez kiderült? Ha igen, azt megkaphatom?

Csütörtök reggel Várday Zsolt válaszolt, hogy délelőtt egy hosszú gyűlésben lesznek, és délután válaszolnak.

Este 8 óra után írt, hogy a nap folyamán váratlan fordulatot vett az ügy, és gyanúsítottként idézték be a Vásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészségre. Ezért ígérete ellenére nem tud válaszolni a kérdésekre, és köszöni a megértésem.

Természetesen megértem a kellemetlen helyzetet, és örülök, hogy ha információkat nem is kaptam, de legalább a tervezővel civilizáltan és egyenesen tudtam kommunikálni, nem próbált meg manipulálni, mint a projektmenedzser, vagy lejáratni, mint az iskola vezetősége. Az információkat remélhetőleg előbb-utóbb úgyis megtudjuk, és folyamatosan tisztul a kép, hogy mi is történt a bentlakás felújítása kapcsán, mi vezetett a tragédiához.


A cikk megjelenését a Journalismfund Europe támogatta: