Az RDE feltétlenül replikát szeretett volna a szerdai írásomra, meg is kapta a lehetőséget, szóról szóra le is közöltük az írásukat. Hiába mondtam én a remetei polgármesteri medvelövés esetén is, hogy aki sáros, inkább üljön csendben, minthogy tovább mártsa magát a hazugságba, az emberek nem tanulnak.
Engem zavar, hogy az uh.ro-n, amit még mindig a környék leghitelesebb sajtóorgánumának tartok, hazugságok jelennek meg. Még akkor is zavar, ha ezek a hazugságok és ferdítések az RDE tollából származnak, nem a mienkből. Ezért megpróbálom picit visszatéríteni a mérleg nyelvét a valóság felé.
Nézzük, mit írtak, s ebből mi igaz. Dőlt betűvel az ő szövegük, simával az én válaszaim.
Alaptalan riogatás helyett hasznosabb lenne utánajárni a dolgoknak
Ez a cím, és azt próbálja sugallni, hogy alaptalanul riogatok. Szerintem, ha valaki a gyereke ovija előtt mérgező anyagokkal teli tócsákat talál, és ezt nem először, az már elég alap arra, hogy felhívja a figyelmet erre. A mondat második felében azt szeretnék, hogy mélyebben utánajárjak az RDE koszos ügyeinek, ne csak a felszínről nézzem őket. Elfelejtették, hogy milyen érzés 50 000 lejes büntetéseket kapni, és még kívánnak néhányat?
Az RDE Harghita munkatársai kedd reggel észlelték a székelyudvarhelyi Termés utca egyik aknateteje körül felgyűlt, a hulladéklerakóból származó előtisztított szennyvizet és a Harvíz Rt. vízszolgáltató vállalat illetékeseivel azonnal elkezdték a kivizsgálást.
A város szennyvíz-elvezető rendszerének Termés utcai szakaszán keletkezett, nem általunk okozott dugulás miatt került szennyvíz a felszínre, mely dugulást a Harvíz Rt. munkatársai megszüntették, majd megtisztították az érintett utcafelületet. A szennyvíz kevesebb, mint egy négyzetméternyi felületen jelent meg, nem folyt végig az utcán.
Azt írják, a szennyvíz nem folyt végig az utcán. Az RDE még mindig elvárja, hogy neki higgyünk, és ne a szemünknek. Nézzük ezt a képet:
Amint láthatjuk, az út mélyedéseiben ott van a szeméttelep csurgalékvize. A tócsához legközelebbi kanálistető 20 méter távolságban van. Hogy jutott oda a lé, ha nem folyt végig az utcán? Nagyon aranyos, ahogy írják, hogy „jelent meg”. De az a csurgalékvíz nem „megjelent” csak úgy véletlenül, hanem kifolyt valahonnan. És onnan továbbfolyt. Az utcán. A fizika udvarhelyi állása szerint bátran állíthatom: aki kijelenti, hogy egy izolált tócsában lévő szennyvíz nem odafolyt, hanem csak úgy „megjelent”, az hazudik.
A barna, jeges trutyi ott fénylik a macskakövek között végig az úton, az autók felhordták a járdára, a pékség parkolójába, mindenüvé. A járdán száz méter hosszan, amíg elláttam, végig nagy barna foltok voltak aznap reggel. Az egész utca úgy nézett ki, mint egy budapesti vagy bukaresti bulikerület, amit minden éjszaka összepisilnek. A szag is kellemetlen volt. Attól, hogy kevesebb, mint egy négyzetméteren, ahogy ők állítják, felmosták az utcát, és megszórták pici klórral, attól még a járdák ugyanolyan koszosak maradtak, és a macskakövek közé beszivárgott, nehézfémekkel és furcsa vegyületekkel teli lötty is ott maradt. Majd, ha jön a szárazság, és az autók felverik az utca porát, az én gyerekeim fogják szívni az óvoda udvarán azt a port. Ha nem az enyémek szívnák, akkor is zavarna a gondolat, de így különösen zavar.
Lakossági bejelentésre a Hargita Megyei Környezetőrség illetékesei is megnézték a helyszínt, ahol meggyőződtek arról, hogy nem történt mulasztás az RDE Harghita részéről.
És közben igyekeztek nem meglátni a húsz méterrel odébb lévő tócsákat, melyek még délben is ott voltak. És próbálták nem észrevenni, hogy az utca teljes hosszában barna és nedves. Sajnálom, kedves RDE, de amióta a Környezetvédelmi Őrség emberei bevették azt a mesét, hogy a cekendi sáncban nem csurgalékvíz folyt napokig, hanem a feljáróút csúszásmentesítésére használt hamuval kevert hólé, azóta én inkább a saját szememnek hiszek, a környezetvédelem szemében nem bízom. A cikk végén bővebben bemutatom a környezetvédelem hozzáállását, amiből kiderül, szerintük nem is annyira környezetvédelmi probléma, hanem inkább kanalizálási, hogy tócsában áll egy szeméttelep csurgalékvize egy óvoda előtt.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az ivóvíz- és a szennyvízhálózatnak nincs köze egymáshoz, ugyanakkor a szennyvíz előbb a város alsó szakaszában lévő tisztítóállomásra, majd onnan kerül a Nagyküküllőbe.
Én is fontosnak tartom megjegyezni, hogy az a csurgalékvíz, ami a kanalizálásból kifolyik a Termés utcában, az nem a kanalizálásba folyik vissza, hanem az esővíz elvezető rendszerbe, ami egyből a Küküllőbe megy. Nem megy le a város alsó felén lévő víztisztító állomásra, hanem a város felső felében belemegy a folyóba. Az RDE fenti mondata iskolapéldája a manipulálásnak, mert habár igaz maga a mondat, a gondolat, amit közvetít, megvezeti az olvasót, és teljesen eltereli a figyelmét a háttérben meghúzódó fontosabb igazságról. Legyen egyértelmű, az a csurgalékvíz, ami egyszer kifolyik a kanálizálásból, az a természetbe kerül.
Ami pedig a tavaly novemberi tanácsülést illeti, az akkor meghozott döntés jogi kérdésről szólt, mégpedig arról, hogy a város jogi képviselet által megtámadja az RDE Harghita Kft.-t, ezáltal ellehetetlenítve annak tevékenységét. Ezzel szemben a keddi eset műszaki jellegű, tehát a két dolgot nem szabadna összekeverni.
Ez a mondat is megvezető, mert habár igaz, hogy egyik ügy jogi, a másik műszaki, de azt sugallja, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz. Pedig, ha a jogi háttere tisztázva lenne a dolgoknak, akkor valószínűleg nem lennének ilyen bátrak és nem történnének ilyen rendszeresen ilyen típusú műszaki jellegű balesetek. Míg így, hogy a várossal való jogi kapcsolat tisztázatlan, és a környezetvédelem felületes, lazán meg lehet tenni, hogy fél kiló klórmésszel elrendezzük, hogy kiengedtünk a folyóba és Termés utcai macskakövek közötti földbe néhány tíz-száz-kitudjahány köbméternyi fokozottan veszélyes csurgalékot az elmúlt években, melyből egy ujjbegynyi képes megszennyezni az egész város ivóvizét.
Azt is ferdítésnek találom, hogy a novemberi tanácsülésen felhozott téma arról szólt, hogy a város megtámadja az RDE-t, ellehetetlenítve tevékenységét. Én úgy emlékszem, a cél az volt, hogy tisztázzák a jogi viszonyt a két fél között, támadásról és ellehetetlenítésről nem esett szó.
Kedves polgármesteri hivatal, kedves polgármester, kedves tanácsosok! Nem tudom, hogy kinél van a kutya elásva, mindenki mutogat a másikra. Nem fontos, hogy ki a hibás, a fontos, hogy tisztázzák a szeméttelep és a város jogi viszonyát, hogy a számonkérés lehetősége meglegyen, hogy ne történjenek lépten-nyomon olyan technikai balesetek, melyeknek levét előbb-utóbb megisszuk!
Ha már a technikánál tartunk, a szennyvíz időnkénti, nagyobb hóolvadás, illetve záporok idején történő felbuggyanása a város Termés utcai aknáiból a szennyvízhálózat alulméretezésével magyarázható. A cső mérete nem bírja meg a szélsőségesebb időjárás következtében megnövekedett folyadékmennyiséget, ezért hasonló esetekkel sajnos még fogunk találkozni.
Jól látom, az utolsó mondatban az RDE megígéri nekünk, hogy még fognak ilyen balesetek történni? Büszkén kijelenti, hogy még lesznek csurgalékvíz-tócsák a fiaim ovija előtt és fognak még a szabadba engedni csurgalékvizet? Ezt vegyük fenyegetésnek?
Kedves Környezetvédelmi Őrség, kedves Balla Izabella, kedves Szép Róbert! Ez történik, ha az őrség gyenge: kiszállnak, megállapítják, hogy nem történt semmi, a feljelentő a hülye, nem a szennyező cég a hibás, másnap a szennyező cég, mint egy kiskakas, kiáll a szemétdomb tetejére, és büszkén elbölcselkedi nyilvánosan, hogy tettét megismétli.
Azoknak, akik elhiszik, hogy a cső a hibás, és nem az RDE, javasolok egy számolást és egy pici elgondolkodást. Nézzük a következő képen a csurgalékvíz töménységét:
Látható, hogy fekete a víz, tehát nem hígította fel semmi. Eső nem volt aznap éjjel, hó már nem volt akkor a háztetőkön, hogy feltételezhessük, hogy a kanalizálásba engedett csapadék felhígítsa. Nem volt semmiféle szélsőségesebb időjárás. Csak a cekendi kóla jött nagy mennyiségben, s kiöntött.
A cső mérete lenne a hibás? Az őrség mérése alapján átlag napi 6 köbméter csurgalékvizet enged le az RDE a Cekendről. 15 köbméternél többet nem is szabadna engednie.
Napi 6 köbméter víz egy kagyló lefolyóján is lefolyik lazán, ha van egy pici nyomás, nemhogy a Termés utca kanalizálásán. Ha azt a 6 köbmétert egyszerre engedik le, nem apránként, akkor sem kellene kiöntenie, mert a csatornarendszer és az aknák térfogata nagyobb annál. Napi 6 köbméter az óránként egy negyed köbméter, percenként kevéssel több mint 4 liter, másodpercenként 0,7 deci. Röhejes mennyiség egy szennyvízhálózatnak. Csak apránként kellene elengedni a levet, fokozatosan, nem úgy, hogy egy éj leple alatt leengednek több száz köbmétert. Mert egyezzünk meg, mikor derékig ér a szökőkút a Termés utcában tömény csurgalékvízből, órákon keresztül, akkor nem 6 köbmétert engednek el belőle, s nem is 15-öt.
A városban vannak bőven 15 köbméternél nagyobb medencék, mégsem keletkeznek árvizek és szökőkutak az utcákban, mikor ősszel leengedik őket.
Ahelyett, hogy a kanalizálást hibáztatná az RDE, inkább oldaná meg, hogy ne egyszerre engedje el a nagy mennyiségű csurgalékot, hanem fokozatosan. Nem egy hatalmas mérnöki feladat kiszámolni, hogy napi 15 köbméter víz folyamatos kiengedéséhez mekkora szivattyú kell. Vagy hogy mekkora szűkítőt vagy nyomáscsökkentőt kell rakni a cekendi cső Termés utcai csatlakozásához, hogy a kijövő hozamot megbírja a város kanalizálása.
Továbbá azt is felhoznám itt érvként, mikor az RDE a Termés utcai kanalizálás alulméretezését szidja, hogy amikor a szeméttelep megépült, a Termés utcai kanalizálás már megvolt. Tehát nekik kellett volna a szeméttelep vízháztartását a meglévő kanalizáláshoz igazítaniuk. Vagy pedig, ha ez technikailag lehetetlen, akkor nem a Termés utcában kellett volna rácsatlakozniuk a szennyvízhálózatra, hanem egy olyan pontban, ahol a kapacitás megfelelő.
Nem akarok túlságosan elmélyülni a technikai részletekben, a lényeg az, hogy technikai megoldás szinte mindenre van, csak akarat kell. Minket, civileket, alapvetően nem is érdekel, hogy hogyan oldják meg ők technikailag a problémákat, az érdekel, hogy balesetek ne történjenek, a szabadba és az óvodák elé ne jusson csurgalék, vagy más mérgező anyag.
Ezen kívül még számolni kell az időnkénti dugulásokkal is.
Az RDE azt állítja, hogy dugulás miatt öntött ki a csurgalékuk. Ezt a környezetvédelmi őrség is elhitte, mert ott szerepel a jelentésükben. Számomra furcsa, hogy reggel, mikor én ott fotóztam, jóval a Harvíz kiérkezése előtt, nem volt már dugulás. Belekukucskáltam és belehallgattam a kanálisba, szépen csörgedezett a szennyvíz lefelé, de nem öntött ki, még csak meg sem emelkedett a szintje.
Két lehetőséget látok. Az egyik: éjjel keletkezett egy dugulás, amitől kiöntött a lé, majd magától kidugult a csatorna. Nem egy jellemző jelenség, kicsi az esélye, hogy ez történt volna.
A másik, valószínűbb változat: abban a pillanatban, mikor kiöntött a csurgalék, nagyobb volt a hozama, mint mikor én oda kerültem és észrevettem a tócsákat. Azaz egy adott pillanatban, valószínűleg este vagy éjszaka, akkora mennyiségű csurgalékot engedtek le a Cekendről, hogy azt nem bírta elnyelni a csatornázás, emiatt kiöntött. Amint a hozam visszaállt a normálisra, a csurgalék is visszatért a normális medrébe. Nekem ez a második változat tűnik hihetőbbnek, annak alapján, amit láttam. El tudom hinni, hogy valahol volt egy szűkület, azaz el volt keskenyedve a csatornahálózat, de a teljes dugulást nem tudom elhinni, mert reggel csörgedezett benne a lé. A fizikaórákról visszamaradt emlékek alapján valószínűnek tartom, hogy az a hozam, aminél kiöntött a kóla, jóval nagyobb volt, mint az a hozam, aminél szépen csörgedezett. Ha az RDE akarattal eresztette le a nagy mennyiségű kólát, az elég baj. Ha nem akarattal, hanem baleset volt, az még nagyobb baj.
Eddig volt az RDE levele. Bemásolom ide a Környezetvédelmi Őrség válaszát is az értesítésemre:
Elég gyengének tartom ezt az intézkedést, mert mindent elhittek az RDE-nek, igyekeztek megmagyarázni, hogy minden törvényes, és a kanálistető melletti pocsolyán kívül próbáltak semmi mást nem meglátni az utcában, sem a többi pocsolyát, amelyek intézkedésük után is ott maradtak, sem az utcában szétfolyt csurgalékot. Attól, hogy a 0,5 négyzetméteres pocsolya helyét felmosták és beszórták klórmésszel, attól még az utcán hosszan minden barna és szennyezett maradt. Ráadásul a pocsolyából a csurgalékvizet vízzel felhígítva ugyancsak az esővízcsatornába, azaz a Küküllőbe engedték.
Azt üzenték, hogy legközelebb hívjam a Harvíz-t is, pedig semmi értelme nem lett volna annak, hisz odaérkezésemkor nem volt dugulás, és nem ömlött kifele a lé a kanálisból, csupán az előző esti vagy éjszakai kiömlés nyomai voltak láthatóak.
Nem azért hívom ki a Környezetvédelmi Őrséget, hogy megadja a Harvíz telefonszámát, hanem azért, hogy átlássa az adott történés környezeti hatásának a súlyosságát, és olyan intézkedést hozzon, amivel minimalizálja annak az esélyét, hogy még egyszer ilyen megtörténik. Ha egyetértünk abban, hogy a szeméttelep csurgalékvizének nem a város utcáin vagy a természetben van a helye.