A szekér, az megy. Majd meglátjuk, milyen úton.

Fotó: Gál Előd

A korábbi évektől eltérően, már most, január közepén elfogadták Hargita Megye Tanácsának a 2023-as költségvetését. „Tokostól, vonóstól a megyei tanács költségvetése 100 millió euró, ebben benne van a gyermekvédelmi rendszer, az oktatási intézmények, a megyei sürgősségi kórház” – fogalmazott Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. 

Az idei költségvetés alapját a tavalyi év megvalósításai képezték, módosítására a hetedik hónaptól, az év felétől kerülhet sor.  

Mindenek előtt a gyerekek 

A költségvetés részleteit a gyermekvédelemnek járó összeggel kezdte az alelnök. Aktualizálták az elavult költség standardokat, így a kilencven százalékos állami hozzájárulás idén már ki fog tartani november–decemberig – az előző években csak június–augusztusig volt elég a pénz, utána ki kellett egészíteni, hangzott el a sajtótájékoztatón. 

Van, ahol célegyenesben járnak a jó út felé, máshol hűlt helye a kivitelezőnek

Az utak ügyében is volt miről beszélni, jelenleg van öt, még 2020-ban megkötött kivitelezési szerződés, amire oda kell tenni a megfelelő összeget – fogalmaz Bíró Barna Botond. Ezek közül van, ami az idén lejár, van, ami átcsúszik jövőre. Ami Udvarhelyszéket illeti, a 136B számú Pálfalva-Firtosváralja útszakaszt idén nagyjából szeretnék befejezni, az induló költségvetés 6,5 millió lej – tudtuk meg.

A 135-ös számú, Siklódot Maros megyével összekötő megyei út tavaly nyolc helyen megcsúszott, így ott előbb azzal foglalkoznak. A Székelykeresztúr-Udvarhely közötti, 137-es megyei útszakaszra a közbeszerzés idén indul el a Anghel Saligny Nemzeti Beruházási Program finanszírozásával, a projekt összértéke 159 millió lej. 

Az Ócfalvát, Kányádot és Homoródszentpált összekötő útszakasz, amely átér Kovászna megyébe egy problémás tételpont, mivel a kivtelező otthagyta az építkezési területet, pedig az idén el kéne készülni a munkálatokkal. Európai Uniós finanszírozásból kéne létrejönnie annak a szakasznak, Bíró szerint nincsenek anyagi problémák – mondta el. Hozzátette, hogy a tavalyi évben előbb egy 7-7,5, majd egy 7,5-8 millió lejes számlát nyújtott be a kivitelező és úgy tervezték, hogy idén 100 millió lejre fognak dolgozni. 

A szakemberek, mérnökök véleménye alapján már a tél során is folyhattak volna a munkálatok, hiszen az év végéig be kell fejeződniük, de a kivitelező cég elvitte a munkagépeket és leállt a munka. Kérdésünkre, hogy mihez fognak kezdeni az ügy megoldása érdekében, a megyei alelnök elmondta, hogy vagy visszajön a kivitelező cég és befejezi a munkát, vagy szerződést kell bontani és minél hamarabb új kivitelezőket találni. 

Inkubátorház, főhadiszállás felújítás, energiahatékonyság és egyéb apróságok

Elindítják a megyei önkormányzat főhadiszállásánakés a megyei sürgősségi kórháznak a felújítását, inkubátorházak épülnek Székelykeresztúron és Balánbányán 7-7 millió lejből, félig EU-s, félig önkormányzati finanszírozásból. 

Tavaly 210 millió lej összértékű pályázatot nyert a megyei tanács, – a legutóbbit a helyreállítási alapból –, hat épület energiahatékonyságának növelésére, Udvarhelyszéken a homoródfürdői Hatos villában kell majd kevesebbet fűteni. A megyei kórháznak 10 millió lej érkezik e célból, ugyancsak a helyreállítási alapból. 

Az egészségturizmus éve jön?

Évente nagyjából 500 pályázatot szokott finanszírozni a megyei tanács – derült ki – amelyek közül a legtöbb kulturális, ifjúsági, sport témájú, esetleg az önkéntes tűzoltókra vonatkozik. 

A civil szervezeteknek szóló nyolc pályázatból öt már a megyei tanács hétfői ülésén meghirdetésre került. Három, mely kulturális tevékenységekre vonatkozik, a tavaly év végén meghozott törvénykezések miatt átstrukturálásra szorul. A késedelem ellenére azonban, más pályázatokkal ellentétben, itt növekedni fog a keretösszeg 450 ezer lejről 800 ezerre.

A kulturális pályázatokat érintő törvénykezésben több változás is lesz az idei évtől kezdődően, például a családi vállalkozások kulturális tevékenységeit is tudják támogatni, ahogy fizetést és olyan építkezést is, ami nem építkezésiengedély-köteles. A pályáztató intézmény szabhatja meg, hogy egy adott kulturális eseményre az elnyert pénzösszeg mekkora része költhető el szállásra, étkeztetésre, utazásra és mennyi magára a rendezvényre. Szintén új infó, hogy 2.500 lejnél nagyobb értékű tárgyak megvásárlását is tudják finanszírozni – sorolt fel néhány változást a megyei tanács alelnöke. Hozzátette, ezután a pályázatok elbírálásánál kötelező szempont, hogy az adott programot, rendezvényt más forrásból is kell, hogy finanszírozzák. 

A gasztronómia támogatása kikerül az idei keretből, hiszen lejárt a gasztronómia éve, ellenben idén gyakran lesz szó az egészségturizmusról. Támogatást kapnak családi programok (70 ezer lej összkeret), tűzoltó egyesületek (400 ezer lej), ifjúsági programok (500 ezer lej), sporttevékenységek (800 ezer lej) és turisztikai programok is (200 ezer lej). Az egyháztámogatási programra az induló költségvetésből 3,5 millió lej jut. 

Kevesebbet kapunk az áfá-ból

Az idei évben az áfából 10 millió lejjel kevesebbet kap a megyei tanács. „Abban bízunk, hogy az év második felében ez az összeg be fog jönni. De nincs akkora nagy probléma, mert az év végén, karácsony előtt minden megyei önkormányzat kapott 10 millió lejt a kormánytól, amit a tavaly nem tudtunk elkölteni. Ez pótolja azt a részt, ami kiesett” – magyarázza a megyei alelnök. 

Kérdésünkre, hogy miért kapott a megye kevesebb pénzt, kaptunk hosszú és rövid választ is. Ez utóbbi, hogy az országos költségvetési törvénynek van egy képlete, ami alapján kiszámolják, kinek mennyi jut. A képletbe olyan számok kerülnek, mint a megye területe, lakossága, a begyűjtött adó összege, saját jövedelem. A számok minden évben változnak, ezúttal ez lett az eredmény. 

Egy-két millióval viszont többet kapott Hargita megye a jövedelemadóból, 38 millió lejt, amit a helyi önkormányzatok költségvetésének kiegyenlítésére lehet elkölteni. Mint megtudtuk a kiegyenlítés „politikája” az, hogy minden települési önkormányzatnak kell legyen 800 leje/lakos, de nem kevesebb, mint másfél millió lej. Ha ez nem teljesül, az adott település költségvetését kiegészítik a jövedelmadóból. 

Vannak olyan települések, ahol nincs különbözet, mivel magas a saját jövedelmük, ami jót jelent – magyarázta a megyei tanács alelnöke –, mivel arra kéne összpontosítani, hogy magas legyen a saját jövedelem és ne legyen szükség kiegyenlítésre. 

A kiegyenlítésre szánt pénz elosztásánál szempont az is, hogy az adott település mennyit valósított meg abból, amire tavaly pénzt kért. Ahogyan azt is megnézik, mennyi pénzt hoztak át a tavalyi évből, mivel idén az uniós pályázati beruházások több önrészt igényelnek. Vannak akkora különbözetek, amelyeket nem tud a megye kiegészíteni, ezekre az esetekre Bíró Barna Botond a hitelvonal indítását és a hitelfelvételt javasolta, indokolva, hogy jobb most más pénzéből befejezni egy beruházást, mint eltolni a kivitelezést. 

„A 2023-as év nem lesz a könnyű évek egyike – ért mondandója végére a megyei tanács alelnöke – egyetlen egy alintézménynél, fejlesztési társulásnál sem terveztünk nagyobb költségvetést, mint amennyit a tavaly meg lehetett valósítani. Optimisták vagyunk abból a szempontból is, hogy az év második felére kiegészíthető lehet a költségvetés akár a kormánytartalékalapból”.