A sokadalom tíz kincse

Nagymama abrosza-remake, emberközpontú táska, cigányhegedűs – a kézműves tárgyaknak történetük van. 

Hétvégén a MES-től volt hangos Udvarhely: hagyományos játszóterek, mesterségbemutatók, műhelyek, vásár, koncertek, vásári komédiások, és utcazenészek lepték el a városi parkot. Tíz míves embertől kérdeztük, hogy melyik a legkedvesebb alkotása azok közül, amit elhozott ide a sokadalomba. 

Márton Zoltán kedvence ez a cseresznyefából készült vágódeszka, egyszerűen csak azért, mert olyan jó csámpás. Zoli, és felesége Szimi családi vállalkozásként indították el Kuckóm nevet viselő fafeldolgozó műhelyüket, ahol egyedi, kézzel csiszolt tömör fából készült vágódeszkákat, tálalókat és asztalokat készítenek. 

Takács Gizella hímző-szövő a nagymamája abroszát készítette el újra, így természetesen ez áll a szívéhez legközelebb.

Márton Levente hangszerkészítő a lófejes citerát emelné ki a munkái közül, mert ez egy őshonos hangszer, amelyet a magyarok kedvenc haszonállatának, a lónak a fejével díszítettek. Ennek a hangszernek a teteje fenyőfából készül, mert annak szép a rezgése, az alsó részeit már lehet tömörebb fából is készíteni.

Péter Juliánna gyöngyfűző ezt a nyakéket emelné ki alkotásai közül, azért különleges ez a darab, mert a kétlépcsős hímzéshez hasonlít, az alja csipkés, és csiszolt gyönggyel van díszítve. 

Molnár Ibolya hímző-szövő kedvenc mintája az udvarhelyszéki, így ő erre az otthonos konyhai szettre a legbüszkébb. Molnár Ibolya és Takács Gizella a magyarországi Országos Textiles Konferencián 2012-ben kalotaszegi hímzéseikkel második helyezést értek el, ketten vezetik az Artera Alapítvány Kaláka hímzőkörét, amelyen 2006-ban ők maguk is részt vettek, és itt ismerkedtek meg.

Kovács Ilona bútorfestő beleszeretett az Umling Lőrinc féle kazettás mennyezetekbe, amelyek ezt a festést is inspirálták: élénk színű virágok és kacsok. 

Dobai-Pataky Erika szerint ez a nemezcipő télen meleg, nyáron szellős és hűvös, úgyhogy bár nagyon sok a munka vele, ez a kedvenc, és egyik leghasznosabb alkotása.

Khinayat Babakhumar, kazak néprajzos egy életfa mintájú táskát mutatott meg. Ennek az élet- és családfának közepén ott az ember, amelyből eredeznek az utódok. Babakhumar a Valódi Értékeink konferencián tartott előadást, majd a felesége kézműves termékeit állította ki a vásárban. Munkásságának fő iránya a kazak hagyományos kultúra és őstörténet, az eurázsiai nagy sztyeppén élő mongol, török nyelvű népek és a magyarok közti párhuzamok, közös vonások, fennmaradt emlékek kutatása. 

A hattyútojáshoz nagyon nehéz hozzájutni, ritka kincs, ezért is választotta Salamon Éva, Székely Termék védjeggyel rendelkező termelő, hímes tojás készítő, népi iparművész gondolkodás nélkül kedvencének. A hattyútojást lopni nem lehet, ezt egy ismerősétől kapta Éva, de nem árulta el neki, honnan szerezte. Ennek a tojásnak a felülete sima, a kacsatojáséhoz hasonló, ezért könnyebb írni is rá.

Szabó (Bimbi) Erzsébet nehezen választott kedvencet, végül a cigányhegedűs csuhészobrára esett a választása, mert ez az egyik legelső alkotása. Bimbi egyébként kézdivásárhelyi illusztrátor, jelenleg a Kispajtás gyerekfolyóiratot illusztrálja, a csuhémegmunkálással Székelyudvarhelyen ismerekedett meg, és mind a 19 Míves Emberek Sokadalmán részt vett.