fotó: Ozsváth Kinga
Balla Géza borpincéje kicsit kilóg a sorból.
Egyrészt, mert az Arad-Hegyalja (Ménesi borvidék) és nem az Erdély-Hegyalja borvidékhez tartozik – tudniillik ez a sorozat az erdélyi borpincéket szeretné feltérképezni – tekintsük azért a miénknek!
A Ménesi borvidék Aradtól keletre, a Maros mentén fekszik. Mikroklímája, földrajzi adottságai, mint például a gránitból, dioritból és agyagpalából összetett talaj, inkább a vörösborok készítésére kedvezőek.
Borai szelíd leánykák és nagytestű, karakteres, fűszeres vörösborok. Másrészt pedig 80%-ban vörösborokat készít. Ez jó, hisz eddig nagyon sok fehérbort kóstoltunk. Itt válik érthetővé a borvidékek felosztásának értelme: más borvidék, más talaj, más éghajlat másfajta borokat eredményez. Az Erdély-hegyaljai borpincék is vinifikálnak vörösborokat, mint láttuk, de arányban kevesebbet és inkább a hidegebb éghajlatot szerető fajtákból, mint például a pinot noir-ból.
36 éves tapasztalat
Továbbá, mert dr. Balla Géza rendelkezik az erdélyi borászok sorában a leghosszabbra visszanyúló tapasztalattal. És nem akármilyen tapasztalat ez! Ugyanazon a helyen, ugyanazzal a terroir-ral, ugyanazokkal a borokkal dolgozik 36 éve, ami borai minőségében is érzékelhető.
Szuverénen és nagy tudással vezeti az ópálosi (románul Păuliș) pincét, 1999 óta saját kézben. Azelőtt pedig ugyanitt, az akkori barackai Szőlészeti és Borászati Állami Gazdaságnál kezdte karrierjét. Tanulmányait a kolozsvári kertészeti egyetem borászati szakán végezte.
Fotó: Balla Géza Facebook-oldala
A kommunizmus bukása után is még működött ez a gazdaság, viszont a földtörvények ratifikálása után a volt tulajdonosok visszaigényelték az elvett területeket. Ebben az időben Balla Géza mint vezérigazgató dolgozott és elhatározta, hogy megvesz néhány hektárt. De az emberek akkor nagyon kötődtek a visszakapott vagyonhoz, és habár nem művelték meg a teljes szőlőst, a magukénak akarták tudni. Végül 1999-ben csak sikerült egy részt felvásárolnia, és ekkor meg is alapította borászatát. 5 hektárral kezdte, majd parcelláról parcellára vásárolta meg a szőlőst. Így most már 124 hektárral rendelkezik. Évente telepített új szőlőtőkéket, de maradt egy 5 hektárnyi 80-90 éves telepítés. De „minden elmúlik egyszer” mottóval azt is újjal telepíti majd be.
Filozófiája, hogy a „borhoz nem adunk hozzá semmit, és nem veszünk el belőle”.
Attól függően, hogy milyen jellegzetessége van a szőlőnek, és hogyan nyilvánul meg abban a földben, amiben terem, az adott éghajlat befolyása alatt, aszerint készíti a borokat. Hallgat a terroir-ra, ezáltal kiemelve a szőlő egyéniségét.
Ezt tekintetbe véve születtek meg 2009-ben Sziklaborai (Stonewine). Mint neve is mondja, sziklás, gránit talajban, a szőlőhegyek magasabb részein terem meg az ehhez felhasznált szőlő. Mivelhogy ebben a közegben a szőlőtőkék kényszerítve vannak, hogy mélyebbre nyújtsák gyökereiket, más, ásványosabb táplálékhoz jutnak. Ízben ez nagy különbséget jelent. Minél ásványosabb a talaj, annál erélyesebb a bor. Ha a már amúgy is karakteres cabernet frankot vesszük és sziklás talajba ültetjük, az eredmény egy sötét gránátvörös, markáns, nagyon fűszeres bor.
Ebből nem keveset kóstoltunk meg. Volt két hordós tétel, egyik 2019-es, a másik 2018-as évjárattal. Az első még csikókorban. Gyümölcsei még frissek, illatában ott van a vadszőlő, áfonya és feketeribizli, háttérben a kakukkfű, kakaó. Tanninjai még vadak, nyugtalanok. Teste izmos és szolid. Idő kell még neki, míg összhangba kerül egyénisége. Sokan ezt a vadságot, a férfias megjelenést szeretik egy borban. Vannak sommelier kollegáim, akik ezt propagálják, nekem is tetszik.
Ámbár a 2018-as még finomabb! Ő is még fiatal, de már kerekebb. Nagy különbség van a két bor között, persze az évjárat is fontos szerepet játszik: a 2018-as évjárat kitűnő volt a ménesi borvidéken. Aromájában már más az ízvilág. Az áfonyának és fekete ribizlinek befőtt jellege van, érettebbek, és mintha valaki a lekvárt megfűszerezte volna feketeborssal, de a fehérbors illata is jelen van, rozmaring és kakukkfű érzetét is kelti. Teste nagyon elegáns, tanninjai selymesen bevonják az aromákat, az alkohol melegsége kellemes. Lecsengése hosszú és hozza magával az eukaliptusz frissítő érzetét.
Megkóstoltunk egynéhány bort, de
ez a vertikális kóstolás volt talán a legérdekesebb.
Vertikális kóstolás során ugyanabból a szőlőfajtából készült bort, de különböző évjárattal kóstolnak. Az így kóstolt boroknak megismered az ízvilágát, a karakterét és mindennek a fejlődését is. Hisz tudjuk, a bor évről-évre fejlődik, változik. A fiatal kadarka borok gyümölcsössége friss, elegáns. Minél többet érleljük, annál jobban kibontakozik a fűszeres karaktere, a gyümölcsök megérnek és átváltanak gyümölcslekvár aromába. De nem minden bor érlelésre termett. Ott van például a magyarádi mustos fehér. Helybeli fajta. Könnyed, kicsit kesernyés, gyümölcsös fehérbor. Ezt szeretik az emberek, ebből többet is lehet inni.
A szerzőről
Ozsváth Kinga sommelier Németországban végezte a borpincér iskolát ahol az IHK Akadémián szerzett oklevelet és rendelkezik a WSET harmadik fokozatával is. A külföldön élő sommelier egy évet tartózkodik itthon 2020 májusától, ezalatt a Villa Vinea pincészetben dolgozik, és céljául tűzte ki az erdélyi pincészetek feltérképezését, leírását. A vele készült interjút és az előző írásait itt olvashatod:
» KINGA, ISZOL TE RENDESEN?
» TOSZKÁNA A KÜKÜLLŐ MENTÉN
» LILIAC: A BOR, AMITŐL FORR A VÉRED
» JÓ BOR CSAK AZ ÉDES?
» HA MÁR A KEZDETEKTŐL ÖSSZEÉR A SZŐLŐ
» SZERELEMFÉLTÉSBŐL SZÜLETETT A PLÉBÁNOS
» SÓBÓL BOR?
» A REJTÉLYES VÖLGY TITKA
» A BORBAN KIFIZETETT FRESKÓ TÖRTÉNETE
» ZAIG: A HAGYOMÁNY, A MODERNITÁS ÉS AZ ERDÉLYISÉG MEGTESTESÍTŐJE
» OLASZ ERŐ ÉS SZENVEDÉLY EGY POHÁRBAN
» ZSIDVEI: A KASTÉLYOK MISZTÉRIUMA
» KELL EGY KIS PEZSGÉS
Három tömbben van a szőlőbirtok. Az egyik a pálosi, ami a legnagyobb és legmeredekebb. A két másik tömb Ménesen és Kovászin van. A borok leírásában feltűnnek a falvak nevei, ahol a szőlő termett.
A borkategóriák 85%-ban a szőlős magasságától függenek. Az entry level borokat a hegy aljából szüretelik. A magassággal nő a borok minősége is. Így vannak a Kolna (szlovák eredetű szó és présházat jelent) borok, amikhez a szőlőt a hegy közepe felé találjuk. Fent vannak a sziklaborok.
De nem csak a magasság, hanem az erjedés és az érlelés is nagy szerepet játszik az osztályozásban. Hogy megőrizze a fajtajellegzetességet, Dr. Balla Géza vadélesztőt használ. Csak a rozéknál és a sauvignon blanc-nál használ fajélesztőt. A vörösborokat részben hordóban, részben pedig inox tartályokban erjeszti, majd fahordókban érleli. 500 és 300 literes barrique-okat használ (a 225-500 literes tölgyfahordók viselhetik a barrique elnevezést).
A ménesi borok, legfőképp a vörösek igényesek. Nehezen nyíltak meg az emberek az ilyen jellegű borok, de főleg a minőség iránt. Most már megszerették a borokat itt, Erdélyben, de nagyon nehéz volt, meséli Dr. Balla Géza. Ezelőtt 15-20 éve tartott a Székelyföldön borkóstolókat, de az emberek a pálinkát és a sört jobban kedvelték. Mostanra sokat fejlődtek, Románia szinten is.
Ez a kivételes erdélyi borpince belopta magát szívembe. Tüzes vörösborai, szelíd és zamatos fehérborai remélhetőleg másokat is meghódítanak.
Székhely: Ópálos
Borvidék: Arad-hegyalja, Ménes, Kovászi, Ópálos, DOC Miniș
Alapítva: 1999
Hektár: 124
Szőlőfajták: királyleányka, magyarádi mustos fehér, furmint, szürkebarát, tramini, rajnai rizling, sauvignon blanc, chardonnay, kadarka, kékfrankos, feketeleányka, pinot noir, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot
Talaj: gránit, diorit, agyagpala
Magasság: 350–400 m
Borász: Dr. Balla Géza
Weboldal: www.ballageza.com
Telefonszám: +40 747 930 304, +40 744 520 645