A törvény – tekintettel a koronavírus-járványra – lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Az államfőnek a választásokat követően legkésőbb 20 napon belül össze kell hívnia az új törvényhozás alakuló ülését.
A parlament mandátuma december 20-án jár le. Az alkotmány szerint a választásokat a parlament megbízatásának lejárta után legkésőbb három hónappal kell megszervezni, azaz 2020. december 6. és 2021 március 15. között kell a következő parlamenti választást megszervezni, hacsak nem áll elő a jelenlegi parlament mandátumának meghosszabbítását előidéző helyzet, például egy újabb rendkívüli állapot.
A hétfőn, július 27-én elfogadott jogszabály szerint a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia – az eddigi 75 helyett – legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. A parlamenti többség korábban hasonló módon elvette a kormánytól a járvány miatt júniusról elhalasztott önkormányzati választások kiírásának jogát is, amelyet aztán szeptember 27-re tűzött ki.
A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítanak a pártok: a tavaly óta ellenzékben lévő, de a jelenlegi parlamentben erőfölénnyel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig minél korábbi időpontban érdekelt, áll az MTI oldalán.
Kedden, Ludovic Orban miniszterelnök bejelentette: a liberálisok tanulmányozzák, hogy miként támadhatnák meg az alkotmánybíróságon a parlament azon döntését, hogy kijelöli a választások időpontját. A kormányfő azt mondta nem emlékszik olyan esetre az elmúlt harminc esztendőben, hogy a parlament jelölte volna ki a parlamenti választások időpontját. Orban szerint „nyilvánvaló összeférhetetlenséggel” van dolguk, hiszen a hivatalban lévő parlamenti képviselő, akinek az az érdeke, hogy minél tovább tartson a mandátuma, szavaz, hogy mikor legyenek a választások.
