A lányok megérezhették, hogy mit jelent magyarnak lenni

Juhász István, fotók: SZABÓ APOR

A magyar válogatottért szurkolni nem mindennapi dolog – kezdte el a magyar női válogatott kézilabdázókkal tartott székelyudvarhelyi közönségtalálkozót Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség sportakadémiai központjának igazgatója, amíg a lányok az edzés utáni vacsorájukat fogyasztották. A közönségtalálkozó 60 ülőhelye teljesen betelt, sőt, sokan a terasz lépcsőjéről hallgatták végig a találkozót.

2018-ban kezdték el építeni a határon túli kézilabdázást, nem csak Erdélyben, hanem Partiumban, Felvidéken Dunaszerdahelyen, Délvidéken Adán férfi és női központokat működtetnek, amelyekben közel 2.000, magyar állampolgársággal is rendelkező sportoló kézilabdázik, és több mint száz magyar edző vesz részt a fejlesztésükben. A szakmai és infrastrukturális vonalon is próbálnak segíteni, így kaphatott a zetelaki csarnok is új padlóburkolatot, amit még kedden Elek Gábor szövetségi kapitány jelenlétében avattak fel – mutatta be az Együtt Növünk Fel Alapítványt Juhász, amelynek elnöke a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc, a magyar férfi válogatott korábbi csapatkapitánya. “Megtiszteltetés, hogy 5 éven keresztül lehettem az edzője, egy nagyon jó, becsületes magyar embert ismert meg a személyében” – mondta róla Juhász.

Eddig, ha volt itt egy tehetséges gyerek, azonnal átvezették az anyaországba, az alapítvány célja éppen az lenne, hogy ez ne történjen meg túl korán. „Nem szeretnénk elhordani a téglákat, hanem idehozni” – fogalmazott. Olyan szakemberbázist és infrastruktúrát szeretnének kialakítani, hogy minél tovább itthon tudjanak nevelkedni a kézilabdázók a legprofibb körülmények között, és amikor az igazi tehetség napvilágra kerül – ez Juhász szerint a kézilabdában nem 14 éves korban dől el –, akkor könnyebben fel tudják dolgozni, hogy átkerülnek egy másik országba.

Picit ezután félretette a szakmai részt, szerinte érzelmileg nagyon sok támogatást kapnak a határon túli magyaroktól, és azért is jöttek ide, hogy a lányok is megérezhessék, hogy mit jelent magyarnak lenni.

Miután Gálfi Árpád polgármester köszöntötte a kézilabdázókat, a stábtagokat és a jelenlévőket, és megköszönte a csapatnak, hogy Udvarhelyt választották, Katona Zoltán újságíró, és az est házigazdája egyenként bemutatta a bővített keret tagjait és a stábtagokat.

Megkapták, amiért jöttek

– vallotta Elek Gábor. A munka mellett egy érzelmi, és mentális feltöltődést is szerettek volna. „Csodálatos környezetben, csodálatos közegben és csodálatos emberek között létezhettünk itt az elmúlt négy napban, és ezt szeretném megköszönni az itt élőknek” – mondta a szövetségi kapitány, kiemelte a szentegyházi filharmónia koncertjét, ami nagyon meghatotta a csapatot. „Életem legfontosabb élményei közé sorolnám” – jelentette ki.   

Katona Zoltán számításai szerint körülbelül 800 néző előtt zajlott a lányok keddi nyílt edzése, és ez a szövetségi kapitány szerint csodálatos érzés volt, meglepte őket, hogy ennyien kíváncsiak rájuk. Szokatlan lesz, hogy Tokióban nem fognak ennyi néző előtt játszani. Szucsánszki Zita, a válogatott egyik irányítója szerint ez „egész borzasztóan rossz lesz”, hisz a magyar drukkerek nagyon nagy löketet adtak volna. Ez van – fejtette ki véleményét.

A felkészülést most edzőmérkőzések követik: Montenegró mellett Brazíliával is, akivel az olimpia csoportküzdelmei során is találkozik a válogatott – mondta Kovacsics Anikó csapatkapitány, aki az itteni élményeket hidegrázósnak nevezte. Ezeken a mérkőzéseken magukra kell, hogy figyeljenek, és be kell ültetniük a pályán azokat a dolgokat, amiket az edzések során gyakoroltak.

A szövetségi kapitány szerint csak könnyebb csoportba kerülhetett volna a csapat, minden kalapból a nehezebb ellenfelet sorsolták a csoportba, de a továbbjutás a cél, amihez a csoport legjobb négy helyezettje között kell majd végezzenek.

Holanek Zoltán erőnléti edző úgy véli, mindent megtettek, hogy a lányok a legjobb erőnléti állapotban legyenek. „Igazából most már a kapitányoknak a feladata lesz, hogy taktikailag tegyék rendbe a lányokat, az enyém meg, hogy a mérkőzések közti regeneráció a legoptimálisabb legyen” – magyarázza.

„Elvileg ott voltam”

– mondta Tomori Zsuzsanna balátlövő Katona felvezetésére, miszerint a keretből csupán ő vett részt már olimpián, mégpedig 2008-ban, amikor utoljára sikerült kvalifikálnia magát Magyarországnak az ötkarikás játékokra. Nagyon nehéz átadni bármit Zsuzsi szerint, „azt a varázst, ami körbevesz, amikor belépsz az olimpiai faluba, azt át kell élni”.

„Nem is maflás volt, egy könyökös, Szerbiában kaptam, még a juniorválogatottban, szét is repedt az arcom. Akkor megtanultam, hogyan kell kezdeni egy meccset, hogy az ellenfél féljen tőlem, ne én tőle” – idéz Zsuzsi egy Nemzeti Sportnak adott interjújából Katona. „Abszolút hozom ezt a karaktert azóta is” – reagált a balátlövő, a közönség nevetésben tört ki.

Szucsánszki idézetből is jutott a találkozóra, ő korábban azt mondta, a Fradiból akar visszavonulni. Addig folytatja a pályafutását, amíg a Fradihoz méltó szintet sikerül hoznia. Katona arra volt kíváncsi, mi az a bizonyos színvonal. „Az év vége fele már felvettem azt a ritmust, ami megfelel számomra is, és a csapatnak is” – válaszolta hozzátéve, hogy bár tudja, hogy itt nagyon szeretik a Fradit, és ez rettentően jól esik nekik, most a válogatott miatt vannak itt.

A Fradi kapcsán Márton Grétához, a keret egyik legfiatalabb tagjához került a mikrofon, aki szintén a Ferencváros játékosa, és lesz is, amíg jól érzi magát és megbecsülik. Hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy mind a Fradiban, mind a válogatottban lehetőséget kap. Főleg, hogy sok csapattársát, akivel együtt játszhat, kiskorában még a tévében nézte. Sokáig szeretne még tagja lenni ennek a válogatottnak, mondta Gréta.

Hogy mi lesz az olimpia után,

arra még nem tudott válaszolni Elek Gábor. „A tapasztalt játékosok kikerülnek majd a keretből, nem fognak vállalni még egy olimpiai ciklust, mindenképpen egy újabb fiatalítás lesz” – mondta a szövetségi kapitány.

A közönségkérdések után Miklós Magda, Ilyés Ferenc édesanyja kívánt sok sikert a lányoknak, hozzátéve, hogy Székelyudvarhely hozzá van szokva az olimpiai eredményekhez. A városnak „van már két negyedik helye az olimpiáról, nem mondom, hogy legyetek harmadikok, de szeretném, ha legalább ezt a szintet hoznátok azért, mert itt voltatok Székelyudvarhelyen. Miklós Magdát, a montreáli olimpián negyedik helyezett kézilabdázót ezután Katona bemutatta a válogatott tagjainak.

A közönségtalálkozó után a résztvevők aláíratták labdáikat, mezeiket és közös képeket készítettek a sportolókkal, akik már indultak is megbeszélésre, ahol a szövetségi kapitány kihirdette a Tokióba utazó keretet, amelyből végül Tóvizi Petra és Kovács Anett maradt ki.    

A magyar válogatott Udvarhelyen edzőtáborozó, bővített kerete:

Kapusok: Bíró Blanka, Janurik Kinga, Szikora Melinda

Jobbszélsők: Kovács Anett, Lukács Viktória

Jobbátlövők: Kiss Nikolett, Klujber Katrin, Tomori Zsuzsanna

Irányítók: Kovacsics Anikó, Szucsánszki Zita, Vámos Petra

Beállósok: Bordás Réka, Helembay Fanni, Kisfaludy Anett, Tóvizi Petra

Balátlövők: Háfra Noémi, Szöllősi Zácsik Szandra

Balszélsők: Schatzl Nadine, Márton Gréta

Stáb: Elek Gábor szövetségi kapitány, Danyi Gábor edző, Bakos István kapusedző, Holanek Zoltán erőnléti edző, Juhász István, a sportakadémiai központ vezetője, Kovács Márk videóelemző, Sándor Dániel masszőr, Hill Péter csapatvezető