A kormány megemelte a tanügyi fizetéseket (frissítve)

Elfogadták a tanügyi alkalmazottak bérezésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeleteket a hétfő déli kormányülésen – jelentették be az ezt követő sajtótájékoztatón.

Az egyik rendelet szerint 2023. június 1-jétől a közoktatás és felsőoktatás pedagógusainak és a kisegítő tanszemélyzetnek az alapfizetése havi bruttó 1300 lejjel nő, a kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel emelkedik. Átlagosan 25%-os a béremelés, a kezdőknek nagyobb, 31%-os, azaz a nettó fizetése egy egyetemi végzettséggel rendelkező kezdő tanárnak 3308 lejre nő – mondott egy példát újságírói kérdésre a tanügyminiszter.

A rendelet továbbá előírja, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusok bértáblája az országos bruttó átlagbérnél kezdődik majd (azon az értéken, amelyet a társadalombiztosítások kiszámításához használnak), a különbözet 50%-át pedig 2024. január 1-jétől adják meg. A hátralékra vonatkozóan még folyamatban van az ütemezés, mondta el újságírói kérdésre Marius Budăi munkaügyi miniszter.

A másik elfogadott rendelet szerint 2023-tól 2027-ig a pedagógusok évente egyszer, október 5-én (a pedagógusok világnapján) fejenként 1500 lejt kapnak, amelynek 30%-át szabadon használhatják fel, 70%-át pedig a tanügyi tevékenységhez szükséges felszerelésre, képzésre, könyvekre. A kisegítő személyzet fejenként 500 lejben részesül, ami továbbképzésre, a végzett tevékenységre fordítható – közölte Ligia Deca oktatási miniszter. 

A tanügyi szakszervezetek saját sajtótájékoztatón reagálnak a kormány döntésére, cikkünk frissül.

Frissítés

A szakszervezeti elnökök úgy értékelték az elfogadott kormányrendeleteket, hogy elérték céljukat. Tudják, hogy most sem mindenki elégedett, de „nem árultak el senkit”. A szakszervezeti képviselők többsége arra szavazott, hogy ha a fő pontok teljesülnek, akkor felfüggesztik a sztrájkot – tette hozzá Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) elnöke.

Szerintük teljesítették a megbízásukat, amelyet kaptak a szakszervezeti tagoktól, és mivel a fő követeléseiket belefoglalták a kormányrendeletekbe, a sztrájkot felfüggesztették. De ha a kormány nem tartja magát az elfogadottak alkalmazásához, és a tagság többsége úgy dönt, akkor a sztrájk folytatódik.

Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség vezetője egyenesen úgy fogalmazott: „politikai öngyilkosságot követ el”, aki a választási év előtt nem tartja be a vállalásait.