Habár az Erasmus tanulmányi programok legfőbb motivációs rugói a külföldi utazások, melyeket könnyen felülírhat a világjárvány, a nyelvtanulásnak mégsem szabhat határt. Hat gimis diák jelentkezett az iskolájukban szervezett német nyelvű Erasmus Plus tanulmányi projektre, melyen további három ország tanintézménye vett részt. A német nyelvtanulás fontosságáról, a tanulmányi program nyújtotta lehetőségekről, a projekten belül megvalósított munkájukról beszélgettünk a Tamási Áron Gimnázium tíz és tizenegyedik osztályos tanulóival.
Miért ne mennénk?
– idézik fel a diákok, mi volt az első gondolatuk, amikor hallottak a programról, melynek témája idén a digitális taneszközök használata volt, – a projekt címe szerint – „európai digitális bennszülöttek” számára. A Gimnázium tizedikes évfolyamáról Kelemen Tas, Zsombori Zalán, a tizenegyedikről Andrészek Mátyás, Barabási Zsuzsanna, Bekő Máté és Fancsali Boglárka Imelda vett részt a projektben, a véletlen pedig úgy hozta, hogy mindannyian az iskola természet-angol profiljához tartoznak.
Korábban már részt vettek egy másik, szintén német nyelven zajló tanulmányi programban, ami elmondásuk szerint „jól sült el”, így nem féltek belevágni a kétéves mobilitási projektbe, mely az országlátogatások miatt is kecsegtetően hangzott számukra, de a nyelv „élesben” gyakorlásának lehetősége is nagy motivációt jelentett.
Fotók: Gál Előd
– Első látásra talán semmi közünk a német nyelvhez, mert természet-angol osztályba járunk – mondja társai nevében Andrészek Mátyás, de ötödikes korunk óta tanuljuk a németet, és mindannyiunkban ott volt a motiváció, hogy fejlesszük a nyelvtudásunk, hiszen egyikünk sem szeretné, hogy eladják őt valahol a világban.
Nemzetközi projekt lévén, négy ország iskolájának – a Robert Schuman Kereskedelmi iskola a németországi Essen városból, a bécsi Divatiskola, a győri Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Technikum és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium – részvételével zajlott a tanulmányi program. Bár a koronavírus-járvány miatt a személyes találkozók, a győri, a németországi Essen városba tervezett látogatások elmaradtak, a feladatokból nem volt hiány, melyeken szívesen dolgoztak együtt a diákok.
– Minden ország választott magának egy témát a német nyelvvel kapcsolatban, melyet egy tanórán is fel lehet használni, mi a német nyelv különbözőségeire fektettük a hangsúlyt – mesélik. A projekt során két részre oszlott a csapat: a fiúk egy szótárprogramot készítettek Bekő Melinda német szakos tanárnő és projektfelelős, valamint Dénes Ildikó informatika szakos tanárnő vezetésével, míg a két lány olyan weboldalak és alkalmazások interaktív megismertetésén dolgozott, melyek a tanárok, diákok segítségére válhatnak a német nyelv tanításában és tanulásában – munkájukat Péter Krisztina és Sándor Gyöngyi német szakos tanárok segítették, a tanulmányi programban az iskola igazgatója, Laczkó György is részt vett.
– Olyan szavakat kerestünk, melyeknek teljesen más alakja van a svájci, az ausztriai és németországi németben. Ezeket igyekeztünk egy táblázatba összegyűjteni, és egy szótárprogramot írtunk. Így például, ha beírjuk németül, hogy brötchen (zsemle), a program kidobja annak svájci, osztrák és magyar megfelelőjét is – magyarázzák a fiúk.
A projekt részeként minden résztvevő ország négy napra a házigazda szerepét töltötte be, és virtuális városnézésre hívták meg a diáktársakat.
– Egy videót állítottunk össze Erdély fontosabb helyszíneivel, melyhez először megírtuk a szöveget, majd lefordítottuk németre, végig vezettük a diákokat a régión, a végén kvízkérdésekkel ellenőriztük le az ismereteiket – mesélik a diákok, hozzátéve, hogy élőben mindez sokkal izgalmasabb lett volna, de a beszélgetések így sem maradtak el:
– Az első két találkozókor volt egy jó óra, másfél, amikor úgynevezett online különszobákban beszélgettünk a diáktársainkkal, megkérdeztük, hogy náluk milyen világ van, mindennapi dolgokról beszéltünk. Mindenki nyitott volt, a kommunikáció németül zajlott, csak pár mondat erejéig beszéltünk angolul – mesélik, hozzátéve, hogy bizakodóak, és remélik, hogy a projekt zárórészeként betervezett bécsi kirándulás nem marad el októberben.
Emberközelbe hozni a német nyelvet
Az októberi bécsi kirándulás megvalósulásában bízik a projekt vezetője, Bekő Melinda német szakos tanárnő is, hiszen a személyes találkozások nagyon hiányoznak, annál is inkább, mivel a tanulmányi programban részt vevő iskolákkal, így a bécsi és győri iskolákkal több mint húsz évre nyúlik vissza az ismeretségük, korábban már dolgoztak együtt egy másik projektben.
– Szeretjük ezeket a projekteket, szeretünk együtt dolgozni, kíváncsiak vagyunk egymásra, arra, hogyan élnek, gondolkodnak más országok tanárai és diákjai, milyen az iskolájuk, az intézményrendszerük – vallja Bekő Melinda tanárnő a kollégái és a diákok nevében.
A tanulmányi projekt alatt a tanárok sem pihentek: az online találkozók alkalmával továbbképzőket tartottak, a projektben használt weboldalakat és interaktív alkalmazásokat mutattak be egymásnak a környék német szakos tanáraival.
– Nekünk, némettanároknak azért fontos ez a projekt, mert mi a németet az iskolában második idegen nyelvként tanítjuk. Englisch ist ein Muss, Deutsch ein Plus – úgy gondolom, hogy ebben a mondatban minden benne van – mondja a tanárnő, majd hozzáteszi, szeretnék megmutatni, hogy ez nem egy tantárgy, hanem egy nyelv, amit „emberközelbe” lehet és kell hozni a diákok számára.
A kétéves tanulmányi programban részt vett hat diákkal egészen biztosan sikerült megszerettetni a német nyelvet. A tíz és tizenegyedik osztályos tanulók mindegyike úgy látja, fontos, hogy az angol mellett egy másik idegen nyelvet is tudjanak beszélni, a német nyelv pedig kézenfekvő a számukra, és a későbbi tanulmányaik során is fel szeretnének használni. Például egyetemi ösztöndíjjal német nyelvterületen szeretnének tanulni, hiszen ha orvos válik majd egyikükből, fontos lenne a német nyelvű pácienssel való kommunikáció, ráadásul „most már az interjúkon is azt kérdik, hogy az angolon kívül még milyen nyelvet tudunk. A német pedig kézenfekvő tudna lenni számunkra, mint európai nyelv” – vallják mindannyian.