Kiértékelték az elnökválasztás első fordulóját. Derzsi László helyi RMDSZ elnök, Bíró Barna Botond széki elnök, Sándor Barna széki ügyvezető elnök az alacsony részvétel ellenére sem elégedetlenek az eredményekkel.
Fotók: Pál Edit Éva
Azt már a hétfő délelőtti adatokból is láthattuk, hogy az országos átlaghoz képest jóval (öt százalékkal) alacsonyabb volt a Hargita megyei részvétel (42%) az államelnök-választás első fordulóján, de az udvarhelyszéki (40%), és ezen belül az udvarhelyi arányok még ennél is gyengébbnek bizonyultak. A széki RMDSZ – az országoshoz hasonlóan – mégis sikerként igyekszik elkönyvelni a dolgot, akkor is, ha ez csak relatív. Jobban mondva: abszolút.
A pezsgősnek nem éppen nevezhető hétfői sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond széki elnök beszámolójában az alacsony részvétel helyett inkább arra fektette a hangsúlyt, hogy az udvarhelyszéki szavazatok nagy részét (80% felett) így is Kelemen Hunor kapta, és a voksok abszolút száma a korábbi elnökválasztásokhoz képest is javult. Udvarhelyen például 12 ezerből 10.271-et kapott, miközben 2009-ben ezerrel kevesebbet (Udvarhelyszéken kétezerrel), 2014-ben pedig csak 6814-et. A tendencia az országos statisztikákon is megfigyelhető: 2014-hez képest 330 ezerről 353 ezerre nőtt Kelemen támogatottsága. Igaz, utóbbihoz az is hozzájárult, hogy ezúttal nem volt magyar ellenjelöltje, ezt ők is belátták.
A közzétett adatokból azt is kiemelték, hogy a vidéki RMDSZ mozgósításban jobban teljesített a városinál: Fenyéden és Nagygalambfalván az 50%-ot is meghaladta a részvétel, Homoródszentmárton és Farkaslaka súrolta azt, a többi nagyobb községben (pl. Varság, Oroszhegy, Homoródalmás, Kányád, Máréfalva, Siménfalva, Zetelaka, Felsőboldogfalva) pedig mind 40% fölött volt.
Udvarhelyen és Keresztúron viszont alig 38%-os volt,
Szentegyházán pedig még ennél is kevesebb, 35% jött össze. Azzal vigasztalják magukat, hogy mindhárom városban viszonylag nagy, 80% feletti volt a magyar jelölt támogatottsága. A szavazókedvetlenséget pedig azzal magyarázták, hogy a nagyobb községközpontokban, különösen ott, ahol egy-két településen tömörül a teljes lakosság, könnyebb elérni az embereket, sokkal kézenfekvőbb a választás menete, szervezése, mint városon. A községekben többnyire 80% feletti, egyes helyeken 90% feletti volt az RMDSZ-jelölt támogatottsága: Lövétén, Varságon, Kápolnásfaluban, Oroszhegyben, Máréfalván, Farkaslakán, Zetelakán, Korondon.
A legjobban teljesítők mellett a gyengébb községeket is megemlítették: Újszékelyen alig 28%-os volt a részvétel (máshol 30% alatt nem volt) és „csak” 71% szavazott Kelemen Hunorra, a községhez tartozó Románandrásfalván pedig még ennél is kevesebben: 64%. De, amint a név is mutatja, ott románok élnek, így érthető – hangzott el halkan, de annál derűsebben. Komolyra fordítva a szót, megfogadták, hogy ahol kisebbek voltak a számok, ott úgy veszik, hogy megingott az emberek bizalma, és a helyreállításán fognak dolgozni a jövő évi választásokig.
Amúgy Udvarhelyszéken össz-vissz 88%-os, Udvarhelyen pedig 85%-os volt Kelemen Hunor támogatottsága, ami a Hargita megyei 77%-os arányt jóval meghaladja. Udvarhelyszék nagyjából ugyanannyit dobott az RMDSZ kalapjába, mint Csík és Gyergyó, minimális eltéréssel: 35.000 szavazatot.
Kérdésünkre, hogy az országoshoz képest alacsony részvételt az RMDSZ-től, annak jelöltjétől való elhatárolódás vagy az elnökválasztással szembeni közöny okozta inkább, netán valami más, részben kitérő választ kaptunk az illetékesektől.
„Nem szoktunk az élbolyhoz tartozni”
– válaszolta Bíró Barna Botond, aki maga is kíváncsi arra, hogy mit szól az RMDSZ-központ ehhez, ahol szociológusok, politológusok foglalkoznak a kérdéssel. Úgy tudja, sokan nincsenek is itthon, a választási névjegyzékek nem frissek, akár húsz százalékos eltérés is lehet a valósághoz képest. Ezzel Derzsi László, az udvarhelyi RMDSZ elnöke is egyetértett, ő sem tartja reálisnak, hogy alig pár ezres legyen a 18 év alattiak száma Udvarhelyen, ahogy azt a választási névjegyzékben szereplők száma (31.000) sugallja a népszámláláskor megállapított 34.257-es lakosságszámmal szemben. Bíró Barna Botond szerint a szavazókedvet negatívan befolyásolja az is, hogy külön szervezik az elnökválasztást a parlamentitől.
Ami Kelemen Hunor (harmadik) indítását illeti, kaptak olyan kritikát, hogy „nincs is tétje” a választásnak, erre a jól bejáratott kampányszlogennel tudnak válaszolni: úgy gondolják, hogy a közösség erejét egy demokráciában a szavazatok száma tükrözi, és részvételükkel tudják a magyar emberek bebizonyítani, hogy nem másodrangú állampolgárok. Ehhez képest mintha a szövetség pesszimizmusáról tanúskodna, hogy eleve alacsonyabb célszámokkal (target) dolgoztak, ezt maga a széki elnök árulta el a tájékoztató során.
Az átszavazással kapcsolatban
még elmondták: az arány nem nőtt a múltkori választásokhoz képest. „Mindig vannak, akik racionálisan, a már első fordulóból esélyesre szavazzanak” – látta be a széki elnök.
Udvarhelyszéken amúgy 40.354 érvényes szavazatból 1875 Iohannisnak (4,65%), 1039 Dan Barnának (2,57%) jutott, de még Dăncilă is kapott 652-t, őt követi Mircea Diaconu 353-al. Udvarhelyen a leadott 12 ezerből ugyanebben a sorrendben, hasonló a megoszlás az ellenjelöltek között, csak picivel magasabb a súlyozásuk: Iohannis: 771 (6,4%), Barna: 446 (3,7%), Dăncilă: 214, Diaconu: 120.
Megyei szinten viszont a rangsor és az arányok is másak: 111.888 szavazatból Iohannis 10.574-et (9%) szerzett, Dăncilă a második 4590-el (5%), beelőzve Barnát mintegy négyszáz szavazattal. Diaconu itt is a negyedik, ő 2045-t szerzett.
Hogy kit fog az RMDSZ támogatni
a második fordulóban, az szerdán dől el, a Szövetségi Állandó Tanácsban, mondta el újságírói kérdésre Bíró Barna Botond, aki viszont nem titkolta, hogy Iohannisról alkotott véleménye nem változott, nem hiába kampányoltak inkább Victor Ponta mellett öt évvel ezelőtt. Viszont azt sem tartja valószínűnek, hogy éppen Viorica Dăncilă-nek kedvezne az RMDSZ csúcsvezetősége, róla sincsen jobb véleménnyel. Úgy látja, megcsappant Iohannis támogatottsága, de így is valószínűtlennek tartja, hogy a magyarok átszavazzanak Dăncilă-re. Abban viszont, ha viccelődve is, egyetértettek a jelenlévők, hogy nem ártana megfontolni a negatív motivációt az eddigi tapasztalatok alapján. Azt támogatni, akit kevésbé tartanak megfelelőnek a magyar kisebbség számára, mert aki mellett az RMDSZ lándzsát tör, az az utóbbi választásokon nem nyert.
