Nagyon küzdöttek a továbbjutásért, a szerencse most nem volt barátjuk.
Fotó: Nemzeti Vágta
Vasárnap este zárult a 12. Nemzeti Vágta a Hősök terén. Második alkalommal végzett az első helyen Temerin lovasa, Nagy Arnold, aki Fantázia nevű lovával leggyorsabbnak bizonyult a mezőnyben.
Székelyföldi lovasnak is szurkolhattunk az előfutamokon, a farkaslaki Tamás Csaba, Fiber névre hallgató lovával is rajthoz állt szombaton. Csaba korábban a Székely Vágtán kvalifikálta magát, Budapesten a kilencedik előfutam második pozíciójából indulhatott el lovával. Futamában a harmadik helyet szerezte meg, ami nem jogosította továbbjutásra. A vágtán szerzett élményeiről, az indulás nehézségeiről kérdeztük Csabát.
– A starton múlott minden, beragadt a ló, nem volt kedve kijönni a rajtból. Nagyon stresszes volt, fel volt pörögve. Ennek köszönhetően utolsónak indultam el a futamban. Nagyot hajtva kerültünk oda, hogy az utolsó száz méteren a harmadik helyért küzdhettünk. A külső íven jöttünk a mezőny után, nem engedtek előzni a belső pozícióban lévők. Maximumot hoztunk mindketten, de így is hiányzott még három méter a továbbjutáshoz. Nem lett meg – idézi fel Csaba a vágta pillanatait, aki hasonló eredményt ért el a tavalyi Nemzeti Vágtán is.
Egy busznyi farkaslaki szurkoló érkezett a Hősök terére azért, hogy biztassák a falu szülöttjét.
– Nagy megtiszteltetés volt számomra, rokonok, barátok, ismerősök jöttek ki értem Magyarországra. Jól esett, erőt adott a jelenlétük, úgy éreztem van, akire számítsak. Másképpen, nagy büszkeség nekem az, hogy Budapest legszebb terén lovagolhattam, nem mindenkinek adatik meg az a szerencse – mondja.
Csaba szülei társaságában.
Másféle szerencséje nem volt – az a fajta, amivel egy jó futamba tudott volna besorolni.
– Ez nem szóbeszéd, le van írva a papírra: erős futamot kaptam el tavaly is, most is. Szerencse is kell legyen. Szerettem volna még egyet lovagolni vasárnap is. Akkor már mutatni kell valamit, mert ha gyenge a ló, vagy a lovas, akkor úgyis kiesünk a versenyből – avat be Csaba.
A Danubia Lovasház versenyzőjének nincs sok ideje a továbbjutásról töprengeni, megy tovább az élet, hétvégén egy szlovákiai díjugratóra készülnek, de szinte minden hétvégére jut egy verseny. A Magyarországon élő farkalaski fiatalember hamarosan hazalátogat, ígérete szerint részletesen beszámol portálunknak a vágtáról, és arról, hogy milyen az élete egy zsokénak.
