fotó: GÁL Előd

Megújul a Budvár Szociális Központ: családorvosi rendelőt fognak működtetni benne, baba-mama és felnőttképzési programokat indítanak, bátorítják az iskolába járást, és szociális mosoda nyílik azoknak, akiknek nemhogy mosógépük, víz sincs az otthonukban. Mindezt a mélyszegénységben élők felzárkóztatása érdekében teszi a következő 24 hónapban a Gyulafehérvári Caritas a székelyudvarhelyi önkormányzattal és alintézményeivel, a kórházzal, az iskolákkal és óvodákkal együttműködésben.

– A csíksomlyói tűzeset rámutat arra, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak közösségek Erdélyben – hangsúlyozta kedden délelőtt Ludescher László, a Caritas szociális ágazatának igazgatója.

A mélyszegénységben élők helyzete szerinte olyan, mint a futball, mindenki ért hozzá, tudjuk, mikor és hogy kellett volna kapura lőni, ki szúrta el, de a megoldás munka, amit tanulni kell, és amit az érintettek bevonásával kell elvégezni, tette hozzá az alapítványi vezető azon a sajtótájékoztatón, amelyet a nagyszabású projekt elindítása alkalmából szerveztek a városháza Szent István termében.

Pálfi Kinga alpolgármester az előző megszólalóhoz hasonlóan megerősítette, hogy jó együttműködésről van szó a mindenkori városvezetés és az alapítvány között, amit a mostani városvezetés is folytatni szeretne. Ő maga teljesen kiáll mellette, és hisz a Mindenki mindenkiért projektben, mert szerinte óriási lehetőség arra, hogy ne az előítéletek és az elfogultság irányába mozduljunk el, hanem nyitott kíváncsisággal keressük azt, mi a közös, mi a hasonló bennünk.

Ne felejtsük el, ők is emberek, nem kérték az életet!

Szász Emil a Budvár Roma Egyesület képviseletében szintén örömét fejezte ki, de némileg árnyalta ezt a fényes összeborulást, megmondta rendesen, hogy mit éreznek a Budvár negyediek.

„Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehetek ezen a sajtótájékoztatón, mert először történt meg Székelyudvarhelyen. A romák ki voltak eddig hagyva minden gyűlésből, minden sajtótájékoztatóból, nem érdekelt senkit, mi van velük. Ne felejtsük el, ők is emberek. Nem kérték az életet senkitől. Ugyanolyan joguk van az élethez, mint bárkinek ezen a földön. És mi tehetünk a gyerekekért. Az öregeket nem tudjuk megváltoztatni, de a gyerekeket meg tudjuk, ez mind tőlünk függ. Hogy a városnak a minősége milyen lesz, milyenek az emberek. Ha nem jár iskolába, és nem foglalkozunk velük, az édesanyjuk, édesapjuk nem fog. Azok analfabéták. Elmennek reggel, és este haza, hogy kenyeret tudjanak tenni a szájukba” – fogalmazta meg Szász Emil.

Már évek óta kéri, hogy legalább egy elbontott, régi játszótér elemeit vigyék le a negyedbe, de senki a füle botját se mozdította, csak választásokkor megígértek fűt-fát, aztán elfelejtették a Budvár negyedet – jelentette ki. A gyermekek továbbra is az úton játszanak. Ezúttal teljesülhet a kívánsága: játszótér is létesül a pályázati pénzből.

A gyerekekkel kell kezdeni

A polgármesteri hivatal által a kilencvenes években létrehozott Budvár Szociális Központban a Caritas nyolc éve foglalkozik a Budvár negyedi gyerekek nevelésével. Azt látták, nagy szükség lenne – a Kossuth utcaihoz hasonlóan – egy korai nevelő-fejlesztő programra, ami kisgyerekek felzárkóztatásával foglalkozik.

Négy-öt éve indult is egy helyi akciócsoport, amely felmérte, hogy milyen hátrányos helyzetű közösségek vannak, milyen beavatkozásra lenne szükség, és akkor tapasztalták meg, hogy a Budvár negyeden kívül, például Szombatfalván, a Termés utcában, az Éltetőkút utcában is élnek nehéz helyzetű gyermekek – vázolta fel Vetési Nándor, a Caritas helyi munkatársa, hogy alakult ki az igény erre a projektre.

Szépüljön a ház!

A január elsején elkezdődött, de a gyakorlati megvalósulás szempontjából márciusban induló, 26 hónapos kifutási idejű projekt során felújítják azt a helyiséget, amelyben jelenleg a Budvár Szociális Központ működik, és amelyben a Caritas délutáni oktatási tevékenységei és nyári táborai zajlanak.

Az épületen szerkezeti átalakítások nem leszek, a termek viszont új funkciókat kapnak: lesz bennük egyéni fejlesztő szoba, közösségi tér és a már említett szociális mosoda. Kicserélik a nyílászárókat, a villanyhálózatot, és olyan bútorokkal szerelik fel a termeket, hogy a szűk tereket a lehető legjobban ki tudják használni. Puccba lesz minden téve – mutatta meg a jelenlegi állapotot és vázolta fel az álmokat Vetési a helyszínen.

Előbb a zsetont dobják be

A programsorozat az iskolaelhagyás megelőzésével fog kezdődni márciustól a máshol már bevált zsetonos programmal, aminek a lényege, hogy a rendszeresen iskolába járók zsetonokat gyűjthetnek, a legügyesebbek pedig jutalomkiránduláson vehetnek részt.

A kisbabák és kisgyerekek egyéni fejlesztése úgy indul, hogy terepen szakemberekkel felmérik az igényeket, szükségleteket, a kicsik fejlettségi állapotát, a szülőkkel beszélgetnek, összhangra, bizalomépítésre törekszenek, majd várhatóan októbertől az egyéni foglalkozásokkal, később pedig a csoportos baba-mama tevékenységekkel folytatódhat a program – folytatta Vetési.

A munkakereső felnőttek esetében lesz kompetenciaképzés, és igazolást is kapnak erről: a bizonyos szakmákban jártas embereknek segítenek abban, hogy tudásukról szakképesítést szerezzenek, és munkát találjanak – tudtuk meg Vass Orsolyától, aki projektfelelősként elmondta, épp zajlanak az állásinterjúk a programban részt vevő szakemberek számára, 3 munkatársat vesznek fel mostanában.

Ügy az egészség

A Budvár negyed egyik legégetőbb problémája, hogy nincs elérhető közelségben orvosi rendelő. Sok gyermek és felnőtt nem rendelkezik háziorvossal, egészségügyi biztosítással, egészen banális betegségekkel, az elvileg mindenkinek járó ellátásért (pl. kötelező oltások) sincs, akihez fordulniuk. A programban ennek enyhítésére egészségügyi felmérések is lesznek, és az ezek során felfedezett problémák orvoslása idejére megoldják az érintettek egészségügyi biztosítását is.

Az egyik legfontosabb előrelépés lehet, hogy teljes felszereléssel ellátott családorvosi rendelőt hoznak létre a központban. Az egészségügyi programok szakmai partnere a városi kórház lesz – hangzott el.

Mennyi az annyi?

A projekt 470 ezer euróból valósul meg, amiből 423 ezret a Norvég Alap finanszíroz, 57 ezer euró önrészt a székelyudvarhelyi önkormányzat áll.

Vass Orsolya projektfelelős ennek kapcsán elmondta, hogy bár helyileg ott van, és elsősorban az ottani közösség a célcsoportja, nem csak a Budvár negyedi lakosoknak, és nem csak a romáknak szól ez a program, hanem minden hátrányos helyzetű ember érintett benne Székelyudvarhelyen.

Az előzetes számítások szerint hatszáz embert, hatszáz mélyszegénységben élőt érint ez a projekt, de vélhetően sokkal többen vannak, akik szükséget szenvednek, és részesülnek majd belőle. A két év lejárta után, amit a Norvég Alap finanszíroz, Székelyudvarhely önkormányzata vállalja a fenntartási költségeket.

Igény a bizalomra

A legfontosabb célja ennek a kezdeményezésnek az igények kialakítása, hogy legyen fontos a személyes higiénia, a munkahely, a gyermekek gondozása, legyen lehetőségük az érintetteknek valami mást is látni, amiben most élnek, és segítséget kapjanak abban, hogy megváltoztassák a jelenlegi állapotukat – mondta Vetési. Már most is vannak eredmények, a szülők már természetesnek tartják, hogy jár délutáni foglalkozásra a gyerek, és igényük van rá. Arra kell törekedni, a baba-mama programokra is legyen igény azok részéről, akik másképp nem férnek hozzá, mert nem mindegy, hogy például egy csípőficamot pár hónapos korban vesznek észre, vagy pár évesen, amikor már sokkal nehezebb segíteni.

Hozzátette: nagyon fejlődőképes közösség, sok esetben fejlődőképesebb, mint egy nem mélyszegénységben élő átlagember, mert hihetetlen akaratuk van, de rettenetesen bizalmatlanok is a saját közösségükön kívüliekkel. Ezért a bizalomépítéssel kell kezdeni, és fontos megtartani azt.

– Nincs, amiből a biztosítást fizessük!

A Budvár negyedben sétálva megkérdeztünk néhány embert, hogy tudnak-e erről és mit gondolnak róla. Egy asszony, aki a központ épülete fölötti lakások egyikében él, arra volt kíváncsi, vajon a központot körülvevő kerítést megerősítik-e, mert az ott lakók már nem érzik biztonságban magukat.

A kerítésen kívül lakók közül, a bár előtti placcon azokhoz fordultunk, akik kisgyerekkel körülvéve álldogáltak. Előző nap bent jártak a központban, ahol elmondták nekik, hogy mire számíthatnak, mit terveznek. Egybehangzóan állították, hogy nagyon örvendenek neki, főleg az orvosi rendelőnek, mert nekik maguknak sincs biztosításuk. – Nincs, amiből fizessük – mondta egy asszony. Akinek van, az is messze kell menjen, kicsi gyermekekkel nehéz. Járnak tőlük a Sziget utcában a körhöz többen is, és más rendelőkbe is. A mosodát is lesz, aki igénybe vegye, bár egyeseknek van fürdője, mosógépje.

Ami még erősen fontos lenne számukra, az a tömbházak javítása, mert ázik be a tető, és a lépcsőkorlát már mindenünnen hiányzik, féltik a gyermekeket, nehogy leessenek az emeletről. Állítólag van erre is pályázva, de nem tudják, lesz-e belőle valami.